Tasi Katalin Lányka, tükörben c. kötete júniusban látott napvilágot a Pagony kiadó gondozásában. A kötetre Szimonidesz Hajnalka illusztrációi s neve miatt figyeltem fel igazán, mert ő az egyik kedvenc illusztrátorom, kinek varázslatos képei és világa eddig még sosem okozott csalódást.
Hajnalka illusztrációi mellett azonban Tasi Katalin "versei" is egészen rabul ejtettek!
S hogy miért idézőjelesen szerepel nálam a vers szócska? Nos, én magam ezt a formát nem tekintem kifejezetten versnek, hisz sehol egy rím (tudom-tudom, rengeteg olyan versfajta van, ahol nem is kell, de azt nem is szeretem...), sehol az, ami számomra a verset verssé teszi. Mégis lírai versekként futnak a hivatalos leírás szerint. Összefüggő szövegként gondolva rá, aminek ilyen furcsa, ámde szépen megoldott formát adtak, már nem okozott számomra csalódást a szöveg, sőt, kifejezetten a szívembe lopták magukat az írások!
"Akkor most az ember
szívének azért van
bal meg jobb fele,
mert az egyikből
jön a rossz,
a másikból meg
a jó?"
Egybefüggő tartalomismertetést, ahogy nálam már megszokhattátok, nehéz lenne adnom erről a kötetről. Itt nincs a-ból a b-be eljutó történet, s mégis van. Csupán "versekbe" (rövid kis történetekbe) szedve.
Főhősnőnk igazi gyermek, nyitott, ábrándozó, naiv, szép és ártatlan gyermeki lélekkel. Egyszóval pontosan olyan, mint mi mindnyájan voltunk vagy vagyunk, attól függően, épp melyik életkorban vagyunk...
A kislány történetről történetre (versről versre) haladva mesél az olvasónak mindenről, ami gyermeki életében fontos. Az anyukájáról, aki az apukája szerint a legszebb az egész városban; az apukájáról, aki rá sem néz más nőre a feleségén kívül; a focista nagypapáról, akinek már őszbe fordult a haja; a kopasz, beteg nagymamáról, aki gyöngyöt fűz a kislánnyal, majd felszáll a mennybe; a nagyi fájó hiányáról; legjobb barátjáról, Zsombiról, akiről kis barátnői azt hiszik a szerelme; csigákról, bunkikról, gyerekszerelemről, sőt, még a kistesó érkezéséről is!
Rengeteg minden megtalálható ebben a kötetben, amit lehetetlenség összeszedni egy csokorba, s nincs is értelme, hisz amondó vagyok, járjon mindenki maga utána, mit is rejt magában Tasi Katalin kötete!
Vannak itt indiánok (indiánok!!! ❤), japán cseresznyefa és hulló sakura szirmok, amik az elmúlást szimbolizálják, s több generáció anyuka: egy újdonsült, egy öreg, s egy kislány, aki majd csupán felnőve tapasztalja meg az anyaság örömeit.
"A papival néha a Sétakertbe mentünk. Főleg ősszel.
Ilyenkor gesztenyét gyűjtöttünk, meg szürke galambtollat.
Én mindig azt képzeltem, hogy egyszer hercegnő leszek,
akit egy hosszú hajú indián vesz feleségül."
Csodálatos gondolatok, mély tartalmú történetek, varázslatos felépítés!
A Lányka, tükörben teljesen rabul ejtett. Tasi Katalin apró kis történetei sokkalta többet adnak, mint azt valaki elsőre gondolná, de azt hiszem, ezt az fogja megérteni igazán, aki maga is elolvassa a kötetet. Mély gondolatokat, morfondíroznivalót, másfajta szemléletet ad, melyet Szimonidesz Hajnalka gyönyörű illusztrációi fognak keretbe, s egészítenek ki teljes egésszé! ❤
Mind a történetek (bocsánat, de nem tudok versként gondolni rájuk), mind az illusztrációk elvarázsoltak olvasás közben, s a kötet tartalma bizony megmelengette a szívemet. Benne van minden, ami minden ember gyermekkorában benne van/volt, hatalmas szeretettel átitatva. Egyszerűen varázslatos!
Nem is tudom, mit mondhatnék még erről a kötetről. Érdemes kézbe venni és lapozgatni, elolvasni egy-egy történetet - higgyétek el, a többit utána már falni fogjátok!
Személyes kedvencem az indiánok említésén, valamint a japán cseresznyevirágon (ami Japán, a kultúra, az anime és manga szeretetem miatt oly fontos számomra) túl (és ezeket szívből köszönöm!), ha a történeteket nézem, az alábbiak voltak: Legszebb, Galambtoll, Ajándék, Titok, Szív.
De mindenki megtalálhatja benne a maga kedvencét, s azokat a gondolatokat, melyek a legtöbbet adják számára. Én magam is több olyan gondolattal gazdagodtam, amiket mélyen elraktároztam magamban, s ha maga a teljes kis történet nem is lett a kedvencem, de a belőle kiragadott gondolat már igen, hisz megfogott, és elindított valamit bennem. Példának okáért, hogy csak kettőt emeljek ki: "Ha a szavak gyöngyök, akkor a mese egy szépen fűzött nyaklánc."; "Mert a csiga valóban lassú állat, de azért meglepően nyughatatlan.".
A Lányka, tükörben véleményem szerint minden életkorban ajánlott olvasmány. A kisgyermekes családok különösen imádni fogják - gyermek és szülő egyaránt! A kötet garantáltan nem okoz majd csalódást!
A könyvet köszönöm a Pagony kiadónak!
Értékelés: 5/5 tükör
Idézetek
Legszebb
Apu szerint
az anyukám a legszebb
az egész utcában,
de a városban is.
Csak azt nem tudom,
honnét ilyen biztos benne,
mikor a többi nénire
rá se néz.
Hely
Két hely van a világon,
ahol a legjobb üldögélni:
az apu nyakában
és az anyu ölében.
Odafönt
enyém az
egész világ,
idelent
pedig
én vagyok
a mindenség.
Csel
A nagyapám régen
híres focista volt.
Az újságokban úgy hívták.
hogy a kanizsai Mettyúz.
Galambtoll
A papival néha a Sétakertbe mentünk. Főleg ősszel.
Ilyenkor gesztenyét gyűjtöttünk, meg szürke galambtollat.
Én mindig azt képzeltem, hogy egyszer hercegnő leszek,
akit egy hosszú hajú indián vesz feleségül.
Gyöngy
Ha a szavak gyöngyök, akkor a mese egy
szépen fűzött nyaklánc.
Ajándék
Nemrég az ismerőseink megtudták,
hogy év végére testvérem születik,
és mind azt kezdték kérdezgetni, hogy
akkor őt hozza-e a Jézuska.
Szerencsére anyu észrevette,
hogy egyre jobban aggódom,
és időben megnyugtatott,
hogy lesz rendes ajándék is.
Titok
Mielőtt megszülettem,
már biztosan voltam valahol.
Ha máshol nem, hát az anyu nevelésében
és az apu szívében elrejtve,
a legtitkosabb gondolatai közt.
Szőke
Az apu barna hajú.
Az anyu is barna hajú.
A mamának nem volt,
a papié meg fehér.
Csak én vagyok fekete.
Bezzeg a Liza, ő szőke lett!
Tisztára, mint egy hercegnő.
Az anyu szerint így vagyok szép,
de már neki sem hiszek,
mert nemrég fodrásznál volt,
és azóta ő is szőke.
Most már csak az vigasztal,
hogy tegnap láttam a Mulánt.
Ripsz-ropsz
(...)
Mert a csiga valóban lassú állat,
de azért meglepően nyughatatlan.
Bunki
Zsombival van egy titkos bunkink a kertben,
a garázsban volt.
(Na jó, a papa tud róla, mert ő adta hozzá
a dobozokat és a sátorponyvát, de
indiánbecsszóra megígérte, hogy
soha senkinek nem árulja el.)
Szív
(...)
Akkor most az ember
szívének azért van
bal meg jobb fele,
mert az egyikből
jön a rossz,
a másikból meg
a jó?
0 megjegyzés