.png)
Farkas Nóra Szeretünk téged! /A válás nem katasztrófa/ c. mesekönyve tavaly szeptember folyamán látott napvilágot a Manó Könyvek gondozásában.
A kötet egy gyermek szemén keresztül mutatja meg a szülők válását, felteszi azokat a kérdéseket, melyek ebben az időszakban megfogalmazódnak a gyermekben, s őszintén beszél a változásról.
Témáját tekintve a kötet leginkább a szociális szférában, valamint a pszichológusok körében lesz leginkább használható, hisz besorolása szerint is un. "segítőkönyv", s természetesen azokban a családokban, akiket testközelből érint a tartalom...
"Baj volt.
Nagy baj.
Talán még annál is nagyobb.
Ezt Pocak valahol a szíve mélyén érezte már."
A kötet négy nagyobb fejezetre tagolt:
- Ezentúl már minden más lesz?
- Hiányzol nekünk, apa!
- Nem akarok másik anyukát!
- Szeretjük egymást akkor is, ha nem lakunk már együtt
Történetünk főhőse Pocak, illetve a szülei. A négyéves kisfiú egy ideje már érzi, hogy valami nincs rendben otthon. Anya és apa nem mosolyognak, nevetnek annyit, apa már nem játszik vele esténként, s valamilyen kimondhatatlan, különös mélabú lengi be az otthont.
Egy nap, a kisfiú nem bírja tovább ezt a rossz levegővel és szomorúsággal teli atmoszférát - úgy érzi, azonnal szüksége van mindkét szülője ölelő karjára.
A közös családi fotóalbum nézegetése közben pedig megtörténik "A beszélgetés", amit aztán tettek egész sorozata követ. Apa pedig elköltözik...
A telet felváltja a tavasz és a nyár, s az idő múlásával a könnycseppek is mosollyá alakulnak át.
"- A bánatot pedig lassacskán körbeöleli az élet. És egyszer
csak azt vesszük majd észre, hogy eltelt egy nap, egy hónap,
és a szomorúságnak már nyoma sincs!"
A Szeretünk téged! egy gondosan felépített, mély érzelmekkel átitatott, ámde mégiscsak szívet facsaró, szomorú történet a válásról, melyet Farkas Nóri a tőle oly jól megszokott gyönyörű szavaival tár az olvasó elé.
Az írónő minden témáról gyönyörűen ír, megkapó szavai utat találnak az olvasó szívéhez. Hihetetlen módon képes mosolyt fakasztani vagy épp könnyet csalni az ember szemébe...
"...a születésnapi kívánsága valósággá válik. Különleges egy nap
ez, amikor az ünnepeljük, hogy a Föld - mióta kibújtunk az anyukánk
pocakjából - újabb kört tett meg a Nap körül.
Velünk együtt."
A kötet specifikus témája végett nem ajánlott mindennapi használatra, sem esti meseként. Hiába csodaszép a nyelvezete, a "mese" íve, mégis egy szomorú, fájdalmas családi történetet rejt magában, ami engem is végtelenül elszomorított, s könnycseppeket fakasztott a szememből.
Forgatása mindenképpen akkor és azoknak ajánlott, akik épp válni készülnek, vagy épp az egész procedúra közepén tartanak!
Nóri meséje igazi segítőkönyv, feloldással és egy egészen optimális helyzettel. Egy olyan válást mutat be, melyben a szülők baráti viszonyban válnak el, szeretettel fordulnak egymás felé, s közös munkájuk gyümölcseként Pocak - a gyermek - nem sérül. Tudjuk azonban sajnos, hogy az efféle válás ritka, mint a fehér holló, hisz nem minden szülő tartja elsődlegesen a legfontosabb szempontnak a gyermeke helyzetét, s nem tekintenek kellő figyelmet a gyermek lelkiállapotára, arra, hogy ne sérüljenek a minimálistól jobban. Bár ne lenne ennyi válás, mint amennyi manapság van, de bár minden válás így zajlana...
Farkas Nóri kötetét Fodor Anikó illusztrálta, kinek letisztult, kedves képi világa tökéletesen illik ehhez a történethez. Megjelenített karakterei bájosak, arcukon az érzelmek megjelenítése valósághű, s ahol kell mosolyt csal az arcra, vagy épp mellbe vág...
E mese által a válás feldolgozhatóbbá válik, s a történet nem csupán a gyermeknek adhat biztonságot, de a szülők számára is utat mutat a helyes viselkedésre és visszacsatolásokra.
Bízom benne, hogy a kötet eljut azokba a kezekbe, akiknek szükségük van rá - ajánlott minden válófélben lévő család számára, továbbá a segítő szakemberek kezébe!
A könyvet köszönöm a Manó Könyvek kiadónak!
Értékelés: 5/5 könnycsepp
Idézetek
"Baj volt.
Nagy baj.
Talán még annál is nagyobb.
Ezt Pocak valahol a szíve mélyén érezte már."
"- Nekünk most már másképp, máshol, mással folytatódik a "játék" - folytatta apa. - De anyával mindig is fontosak leszünk egymásnak. Amíg világ a világ. Sok szép emlék köt össze bennünket. És természetesen te. Te vagy a legerősebb kapocs közöttünk."
"Még egy kérdés azért ott motoszkált a fejében. Talán a legfontosabb mind közül.
- Szerettek?
Anya gyengéden átkarolta Pocakot.
- Mindennél jobban! És ezen semmi, de semmi nem változtathat!"
"Apa és anya mindig is szerette őt.
És szeretni is fogja.
Akkor is, ha nem laknak már együtt."
"Brumi nélkül valahogy semmi sem volt ugyanolyan, mint korábban.
Ahogy apa nélkül is minden más lett."
"- ...itt vagy nekünk te, a legnagyobb ajándék akit csak kaphattunk egymástól. Örökre összekötsz bennünket, bárhogy is alakuljon az életünk..."
"- A bánatot pedig lassacskán körbeöleli az élet. És egyszer csak azt vesszük majd észre, hogy eltelt egy nap, egy hónap, és a szomorúságnak már nyoma sincs!"
"Milyen volt Pocak életének ötödik éve?
Könnyű?
Cseppet sem!
Fenekestül felfordult a világ körülötte."
"...a születésnapi kívánsága valósággá válik. Különleges egy nap ez, amikor az ünnepeljük, hogy a Föld - mióta kibújtunk az anyukánk pocakjából - újabb kört tett meg a Nap körül.
Velünk együtt."
"Pocak boldog volt.
Nagyon boldog.
Hiszen vele volt az a két ember, akiket a világon a legjobban szeretett.
És már azt is tudta, hogy valahol mélyen ők hárman mindig össze fognak tartozni.
Amíg világ a világ.
Akkor is, ha nem laknak már együtt.
Hiszen összeköti őket a szeretet."
