.png)
Peter Jones A Kolduskirály és a Tolvaj c. kötete idén májusban látta meg a napvilágot.
A kötet immáron a harmadik "A Kolduskirály" könyvsorozatban, mellyel az író 2019 óta, minden évben megörvendezteti a rajongóit.
Míg A Kolduskirály címet viselő első rész magára a címszereplőre koncentrált, s bemutatta őt, addig A Kolduskirály és a Bölcs tovább vitte a nemes szívű ifjú életét.
A harmadik kötetben a Kolduskirály már mellékszereplőként jelenik meg, míg a főhős szerepébe egy új, lebilincselő és karizmatikus karakter, a Tolvaj bújik, aki az én szívem pillanatok alatt megnyerte magának... ❤
Peter Jones ismét egy mély, gyönyörű és megfontolandó gondolatokkal teli történetet alkotott, amit továbbra is Nick-Vékony Andrea lenyűgöző képi világa tesz teljessé.
De nem is húzom tovább a bevezetőmet, nézzük meg inkább közelebbről a történetet! :3
"Legyél mindig fürge, szaladj, mint a szélvész,
szökésre, futásra éjjel-nappal légy kész!"
Főhősünk, a Tolvaj, kinek becsületes neve Bob, rendkívül sikeres a "szakmájában", ugyanis nincs nála ügyesebb tolvaj. A férfi körözési plakátja minden falu főterén, s számtalan helyen megtalálható, ám elkapni még nem sikerült...
Egy nap a férfi hirdetést ad fel, melyben társakat keres egy munka elvégzéséhez, ám az, hogy milyen munkáról lenne szó, nem derül ki a plakát szövegéből...
A felhívásra a Kolduskirály és egy másik tolvaj, nevezetes Ricsi jelentkezik a megadott helyszínen és időpontban, s mivel Bob tetszését mindkét jelentkező elnyeri, magához veszi őket, s meg sem áll velük egy csodaszép városig, ahol a városháza mellett egy monostor emelkedik...
A rablók itt húzzák meg magukat éjszakára...
Vajon mit tervez a Tolvaj? S milyen meglepetés tartogat számukra a monostor apátja, aki étellel, itallal kínálja főhőseinket és tetőt ad a fejük fölé...?
"Mindenki egyedi, mindenki egyenlő,
mindegy mit tett eddig, nincs ki nem esendő."
A Kolduskirály és a Tolvaj ismét egy lebilincselően izgalmas, kalandokkal és gyönyörű gondolatokkal teli verses mese Peter Jones tollából.
A kötet méltó folytatása elődeinek, amik szintén kiemelkedő alkotások a gyermekkönyvek tengerén. Jones történetei azonban nem csak a legkisebbeknek szólnak... Ezekből a mesékből gyermek és felnőtt egyaránt tanulhat, s raktározhat el magának belőle pozitív viselkedésmintákat és elveket, melyek szerint az életet élheti...
A történet, formáját tekintve verses mese, ahol a sorok 99,5%-a tökéletesen rímel, ami számomra nagyon fontos. Egy-két döcögősebb rímmel találkoztam csupán, aminek azonban nem volt esélye arra, hogy elvegye a kedvem az olvasástól, vagy rossz szájízt hagyjon maga után, esetleg rontsa az összképet. A történet egésze kedvencemmé vált, a sorok az első pillanattól kezdve magukba szippantottak, s nem is eresztettek el a történet legvégéig. Szó szerint habzsoltam az írást, s csak azt sajnáltam, hogy máris vége van. ^^
Egyetlen negatívumként - mely miatt végül szintén nem vontam le egy fél csillagot sem - néhány modernebb kifejezést tudnék csak felróni, mint példának okáért a "filmsztár", ami véleményem szerint nem illik a szövegbe. A humor forrásaként természetesen remek, de történelmileg pontatlan, hisz ha a helyszínt és a korszakot nézzük, amelyben a mese játszódik, akkor bizony korántsem odaillő, sőt, egyenesen zavaró. De ez legyen a legnagyobb probléma.
Személyes kedvencem, Bob, a Tolvaj lett, aki bár rablásból tartja fenn magát, mégis nemes szívű, vannak példaértékű személyiségjegyei, míg gondolatai bölcsek és sok esetben pozitívak, csupán tévútra vitte az élet, ám a lelke mélyén jó ember.
A Kolduskirály karaktere és viselkedése azonban meglepett, hisz az első két kötetben ő egy minden tekintetben pozitív személy volt, aki azért most mégis rablásra adja a fejét... A legkevesebb teret kapó, s legérdektelenebb karakter számomra Ravasz Ricsi volt, akinek bevallom már a neve sem tetszik (fej-fej mellett áll a "filmsztár" szóval), s talán ő az, aki a legtöbb gonoszságot hordozza a szívében, bár ezt csupán néhány elejtett szóból következtethetjük ki. A mese végén természetesen a jó győz, mégpedig egy rendkívül kreatív és váratlan csavarral, ami remek lezárásnak bizonyult.
A Kolduskirály és a Tolvaj sokkal komolyabb formátumban jelent meg, mint elődei. Bár a minőséggel sohasem volt probléma, magam is meglepődtem, mikor az előrendelésemet kibontva egy nagy alakú, kemény kötéses könyvet találtam a dobozban, melyre ez idáig nem volt példa, ugyanis Peter Jones kötetei mind ez idáig puha kötésben és kb. A5 méretben láttak napvilágot.
A történetnek rendkívül jót tett ez a formátum, a kötetet öröm kézbe venni, lapozgatni és elmerülni a Nick-Vékony Andrea által megálmodott képi világban, mely ismét rabul ejtett.
"Az igazi vagyon nem más, mint a szíved.
Ha az aranyból van, nincs másra szükséged.
Sok kívül keresi mindazt, ami érték,
kevesen jönnek rá, hogy belül a mérték."
Izgatottan várom a következő kötetet, remélem Peter Jones tartogat még számunkra "Kolduskirály"-kötetet a tarsolyában.
A kötet érdekességei közé tartozik továbbá, hogy két nyelven íródott, tehát a magyar mese mellett a szöveg angol nyelven is fut, így kiválóan alkalmas idegen nyelv gyakorlása céljából is!
Minden kétséget kizáróan, a három Kolduskirály-kötet közül személyes kedvencemmé ez a történet vált, melyet szívből ajánlok mindenki számára, aki szeretne egy igazán minőségi történetben és kötetben elmerülni! :3
Értékelés: 5/5 aranytömb
Kedvenc kötet
Idézetek
"Élt egyszer egy tolvaj, mindenki ismerte,
kincseket lopkodott ország-, s világszerte.
Az összes tolvajnak ő volt a vezére,
s napról napra dagadt telhetetlensége."
"Bizony a keze is fontos egy rablónak:
lágynak kell lennie, szépnek és ápoltnak."
"A falvak főterén, mint egy híres filmsztár
vigyorgott ránk vissza az a huncut szempár."
"Fontos feladathoz van szüksége emberre,
az erre termettek sok pénzt kapnak érte.
Mit kérek cserébe? Egy-két dolgot csupán:
Légy hű önmagadhoz! - Ez az első a listán.
Ne félj semmitől sem, a félelem megbénít,
légy magabiztos, s az belül megerősít!"
"Legyél mindig fürge, szaladj, mint a szélvész,
szökésre, futásra éjjel-nappal légy kész!"
"Ravasz Ricsi volt a "becsületes" neve.
bár a becsületről úgy tartotta: mese.
Hogy mi lesz a munka, még egyik sem tudta.
Ezt a részletet Bob titokban tartotta.
Az utuk végén a Városháza állott,
mellette egy erőd, minek fala mállott.
Egy régi templom volt, több száz éves talán,
az biztos, hogy rájuk és senki nem talál."
"'Nem mondtam senkinek - mondta a szerzetes.
Mi nem ítélkezünk, ez nem lenne helyes.
Itt bárki békére és otthonra lelhet,
törődés, tisztelet övez minden lelket.
Mindenki egyedi, mindenki egyenlő,
mindegy mit tett eddig, nincs ki nem esendő."
"Azt hittem, aranyban mérhető a bőség,
ma már tudom, hogy a pénz puszta üresség.
Az igazi vagyon nem más, mint a szíved.
Ha az aranyból van, nincs másra szükséged.
Sok kívül keresi mindazt, ami érték,
kevesen jönnek rá, hogy belül a mérték.
Szemünk, fülünk csak a külvilágot fogja,
hogy ott bent mi zajlik, fogalmuk sincs róla.
Millió kinccsel van minden ember telve,
s az sem véletlen, kivel kerül szembe.
Ti hárman egyformán jó emberek vagytok.
Gyertek vissza hozzánk, itt békét találtok.
Ideje felhagyni rablással, lopással,
mert a lelketek nem ér fel semmi mással .
Mi számomra érték: szívetek karátja. Áldásom rátok!'
A monostor apátja"
