Berg Judit Rumini ​Kondor-szigeten c. mesekönyve a Pagony kiadó gondozásában látott napvilágot. A kötet a Most én olvasok! kiadói sorozat 3. szintű olvasmánya, s ezzel együtt immár a negyedik "pici Rumini" - avagy kis-Rumini - kötet a piacon (idén érkezik az ötödik, s egyben utolsó rész is).

A kötet egy igazi apa-fiú kalandot rejt magában, melyben egy picit közelebbről megismerhetjük Rumini édesapját, s láthatjuk, hogy kedvenc egerünk kitől örökölte bátorságát és kalandszeretetét. A picit hosszabb lélegzetvételű mese vérbeli kalandokat, tanulságos és torokszorító pillanatokat tartogat az olvasó számára. Rumini-rajongóknak kötelező olvasmány!

A történet mesélője - mint mindig - most is Rumini lesz, aki a jelenből réved vissza a múltba, s meséli el nekünk egyetlen vitorlázós kalandját, melyet édesapjával élt át...

Rumini édesapja, Trimini matróz volt, s történetünk kezdetén két hét szabadságot kapott, melyet fiával kettesben szeretett volna eltölteni. Apa és fia a Szélvész nevű kétárbócos vitorláson kel útra, mely út során Trimini mindenre megtanítja a fiát, ami a hajózáshoz elengedhetetlen. 

Hőseink elsőként Mangó-szigeten kötnek ki, ahol Rumini édesanyjáról is megemlékeznek, majd egy apró üzletbe betérve Rumini igazi kis mennyországban találja magát, ahol minden kapható. A csodák boltjának tulajdonosa egy kedves, idős hölgy fontos leckét tanít meg Rumininek, aki végül nem távozik üres kézzel az üzletből. Édesapjától egy mindent nyitó pálcát kap, míg az idős hölgy egy két darabra tört jáspiskődarabkát ajándékoz apának és fiának, melyek bűvös hatalommal rendelkeznek és mindig megtalálják az egymáshoz vezető utat...

A békés vitorlázásnak a kalózok támadása vet véget, akik már egy ideje újra sanyargatják a délnyugatra utazókat. Trimini időben elrejti fiát egy üres hordóban, akiről a haramiák így nem szereznek tudomást. A Kondor kapitánya el akarja adni Triminit rabszolgának, míg a Szélvészt zsákmányként foglalja le. A kalózok Kondor-szigetre viszik főhőseinket, ahol a sziget nemes kondora is rabláncon senyved...

A Rumini Kondor-szigeten egy vérbeli kalandtörténet kalózokkal, lenyűgöző szigetekkel, a tenger rabul ejtő végtelenségével és a végtelenül erős vérségi kötelék, a mindent elsöprő szeretet varázsával. ❤ 

Berg Judit valóban a remek történetek, mesék istennője, akinek sikerül újra és újra elvarázsolnia olvasóit! A Rumini Kondor-szigeten ismét egy rendkívül erős Rumini-kaland, mely tökéletesen illeszkedik az eddigi történetek sorába, s bepillantást enged a múlt egy boldog szeletkéjébe, amikor Rumini még nem az utcákat járta, hanem család és szeretet vette körül...

A történet elmesélésének kerete, a múltba való visszapillantás remek választás volt. Súlyt adott a történetnek, ami egy "letűnt" korszakba enged bekukucskálni minket, mely történet bár csodaszép, mégis fájdalmas főhősünknek és az olvasónak is egyaránt, hisz tudjuk, hogy Triminit nemsokára utoléri a végzet és Rumini árva lesz. Szívszorító érzés tudni, hogy a fiú az utcára kerül, koldulni és lopni kényszerül, ám ezt a szomorúságot képes picit felitatni és szebbé varázsolni ez az apró kaland, amiben egy csodás apát ismerhetünk meg. 

Trimini vérbeli matróz és remek apa, aki mindenre megtanítja a fiát, amit ő maga is tud, s a legnagyobb veszélyben is figyel arra, hogy tanítson és tartsa fiában a lelket. Hisz a fiában, terelgeti és biztatja ahol kell, majd elismeri erényeit, mely visszajelzések rendkívül fontosak egy gyerek fejlődése érdekében. Üdítő volt látni egy olyan fiatal Ruminit a lapokon, aki fél, bizonytalan, nem ugrik olyan forrófejűn és meggondolatlanul a veszélybe, mint ahogy a jelenben viselkedik. Bátorításra szorul, de már megvannak benne a remek tulajdonságok és képességek, melyeket olyan jól ismerünk. Használja az eszét, a szívére hallgat és éppoly jóságos, mint a szülei... 

A 3. szintű, komolyabb és szerteágazóbb cselekmény miatt több időnk van elmerülni a Rumini-univerzumban, mely ezzel a kötettel még inkább kitágul. Új szigeteket ismerhetünk meg és fedezhetünk fel, újabb karakterek és fenséges teremtmények bukkannak fel, akik a szívünkhöz nőhetnek. S mindez ismételten bravúros módon, gyönyörű illusztrációkon keresztül elevenedik meg a szemünk előtt! Kornél kötetről-kötetre felülmúlja önmagát, s én egyszerűen képtelen vagyok betelni ezekkel a remek illusztrációkkal, amikkel szívem szerint kitapétáznám otthon a falat! Rátkai Kornél most a denevércsapatával és a kalózok ábrázolásával vett le a lábamról - a denevérek egész egyszerűen zseniálisak, míg példának okáért az ájultan földre rogyó kalóz képe, akinek még a szemöldökei is egymás felé fordulnak a nyaklevestől halálra kacagtat!

A Rumini és a látóüveg és a Rumini kincsei után július végén végre megérkezett a "pici Rumini" kalandjainak folytatása! Nem vitás, Berg Judit egy igazi íróistennő, aki újra és újra megörvendezteti a rajongóit jobbnál jobb történetekkel, szélesíti és gazdagítja jól felépített, szeretett világait, s újabb és újabb varázslatos kalandokat sző! 

Czernák Eszter nagy sikerű Sárkányovi könyvsorozata után, tavaly ősszel, mint derült égből a villámcsapás érkezett meg a Sárkánysuli első kötete, Az első félév, melyben a Szivárvány Óvoda kis ovisai beültek az iskolapadba, s elkezdődött számukra egy új élet.

A Kincskereső Iskola megnyitotta főhőseink előtt egy új világ kapuját, s főhősünk, a háromfejű kissárkány, Zoé többek között új barátokat szerezett és megtanulta, hol élnek a betűk. 

A második félév cselekménye tulajdonképpen ott veszi fel a fonalat, ahol az első abbamaradt. Kis elsőseink továbbra is a betűk és a számok világában élnek, valakinek meggyűlik a baja az olvasással, míg mások gördülékenyen veszik az akadályokat, s Dzsinn tanár bácsi segítségével számtalan új dolgot is megtanulnak.

A fontos, lényegi dolgok mellett olyan "apró-cseprő" problémák is felütik a fejüket az osztályban, minthogy ki mellé üljön Zoé, hogy figyeljünk és koncentráljunk az órai anyagra, ha mindhárom fejünk másfelé figyel, s amikről kiderül, hogy nem is biztos, hogy olyan pici problémák ezek ott, az adott pillanatban, ám annál könnyebb megoldást találni rájuk. 

Jankának az olvasással gyűlik meg a baja, minek következtében lelkesedése is alábbhagy, s bizony rá is telepszik a mélabú, ám mire valók a barátok, ha nem arra, hogy átsegítsék őt ezen a nehéz helyzeten?

Olvashatunk továbbá a kötetben arról, milyen az, mikor "nem történt semmi", de az a valami mégis kérlelhetetlenül nyomja a szívünket, s amit apadoktor rendkívüli találékonysággal és ötletességgel hoz felszínre és old meg. Részt vehetünk Kende, az unikornisfiú születésnapi partiján is, ahol igazi nyomkeresésnek lehetünk szemtanúi, majd a "Mi leszek, ha nagy leszek" nap keretén belül megismerkedhetünk a szülőkkel és az ő foglalkozásaikkal, munkájukkal, melynek keretén belül kis elsőseinkben számtalan kérdés fogalmazódik meg.

A kötetnek ezzel azonban még koránt sincs vége, ugyanis kirándulást teszünk a Varázstörténeti Múzeumba is, ahol megtanuljuk, mi a "múlt", majd elkezdünk készülődni a nyárra, papucslistát írunk, míg végül Zoé egy kedves levelet ír valakinek, akit mi mindnyájan (igen, mi olvasók is) nagyon szeretünk... Ez pedig magában hordozza egy izgalmas folytatás ígéretét...

Felhasználható a "nem történt semmi"-esetek feldolgozására, mikor látjuk, hogy valami bántja csemetéinket, de a szavak benn szorultak kis mellkasukban. Megmutathatjuk nekik, milyen egy szülő-gyerek nap az iskolában, hogy mennyiféle foglalkozás van a világban, s azok milyen szépségekkel rendelkeznek. De a kötetnek nem csupán ezeknek a hétköznapi problémáknak a feldolgozása az egyetlen célja, hisz eltekintve a célközönség iskolai gondjaitól, egy remekbe szabott, szívet melengető mesegyűjteményt kapunk, ami tovább szövi hőn szeretett főhőseink sorsát. Ismét elmerülhetünk a sárkányok, trollok, manók, sellők, jetik és mindenféle különleges teremtmény lakta világban, ahol újra ezernyi kalandot élhetünk át.

Czernák Eszter szinte észrevétlenül tanítja komoly és jelentőségteljes dolgokra meséivel apró olvasóit. Jelen esetben mesés formában találkozhatunk az elsősegélynyújtás részleteivel és annak fontosságával, a baktériumok bemutatásával és a kórházakban zajló munkafolyamatokkal, s ezek a komoly témák megfelelő arányban vannak jelen a kincskeresős-kalandos-vármúzeumos-bohókás kirándulások és mindennapok mellett. Nem válnak töménnyé, figyelemfelkeltő módon, korántsem unalmas formában tálaltak, s kellően felcsigázhatják a fantáziát arra, hogy akár mélyebben el akarjon merülni a gyermek egy-egy témában.

A kötet illusztrátora a hőn szeretett Rátkai Kornél, aki most sem okoz csalódást illusztrációival, amiket nem lehet nem szeretni! Sárkányai különösen kiemelkedőek, rajzai szinte életre kelnek, s ha becsukod a szemed, miközben elmerülsz egy-egy illusztrációban, akár még ott is találhatod magad lélekben a Kincskereső Iskola kis elsősei mellett. De vigyázz, lehet igencsak meglepődnek majd egy ember láttán! ;)

Kiemelném még Dzsinn tanár bácsi magyarázatát Janka olvasási problémáinak megértésére, amit szintén rendkívül ötletesnek tartottam, de az írónő most valóban ezernyi, érdekesebbnél érdekesebb és kreatívabbnál kreatívabb megoldással élt, amikből nem is lehetséges kiemelni csupán egyet. Helyette azt mondanám, olvassátok A második félévet és válasszátok ki a nektek leginkább tetsző fejezetet és ötletes magyarázatot! Most pedig nincs más hátra, mint várni a következő kötet megjelenését, amiben Zoé és kis barátai vélhetően rengeteg új kalandba csöppennek majd!

Berg Judit tavaly év végén örvendeztette meg a rajongókat az ifjú Rumini gyermekkori kalandjaival, mely a Pagony kiadó Most én olvasok! kiadói sorozatában látott napvilágot. Idén szerencsére a mohó olvasóknak nem kellett sokáig várniuk a következő kötet megjelenésére, s így a Rumini és a látóüveg után végre a kezünkben tarthatjuk a Rumini ​kincsei címet viselő folytatást.

A Rumini kincsei 1. szintű olvasmány, mely egy lényegesen összetettebb és hosszabb történetet rejt magában, amit a felnőtt olvasók sem fognak túlságosan nyúlfarknyinak érezni. A gyerekkori Rumini-kalandok második felvonása egy szívhez szóló, tragédiákkal és kalandokkal teli mese, ami teljesen rabul ejtett, s messze lepipálta a látóüveg történetét, ami valóban egy nyúlfarknyi felvezetésként szolgált. 

A történet "ott veszi kezdetét, ahol az első félbemaradt", azaz Rumini tovább meséli nekünk titokzatos múltját. A Rumini és a látóüveg idősíkjához képest a múltba röpülünk vissza, ahol főhősünk bemutatja nekünk elveszített családját...

Rumini egy képet őriz édesanyjáról, akire sajnos már nem emlékszik, míg édesapjáról csupán egy általa készített rajz maradt hátra, amit az egérfiú nagy becsben tart. Főhősünket - édesapja elvesztése után - nagypapája, Papó neveli, akinek nincs elég pénze ahhoz, hogy drága iskolába járassa unokáját. Ettől függetlenül Papó mindent megad Rumininek, írni és olvasni, számolni tanítja, jóságra és kedvességre neveli, megtanítja segíteni másokon és izgalmas kalandokra hívja. 

Rumini és Papó a Vörös Kalóz kincsének nyomába ered, meglátogatják a könyvtárat és szegényen, ámde annál boldogabban élik életüket. Ám sajnos ennek egy napon vége szakad, mikor Papó "magára hagyja" szeretett unokáját, aki immár a Szélkirálynőn dolgozik, mint hajósinas és új családra lel a matrózok személyében...

Az én Rumini-éhségem már-már nem ismer határokat, s epekedve várom az újabb és újabb kalandot, ami Berg Judit tollából megszületik. A Rumini kincsei a látóüveg történetéhez képest sokkal mélyebb tartalmú, s számtalan titokról lerántja a leplet. 

Papó egy újabb szerethető karaktere a világnak, aki a lehető legjobb mintákat mutatva neveli jóra az árván maradt unokáját. Sajnos azonban az élet véges, így tudjuk, mi történik majd az öreg nagyapóval, aki, bármilyen fájdalmas is, kénytelen egyedül hagyni a nagyvilágban legféltettebb kincsét.

Papó karakterén túl azonban Berg Judit ismét több esetben brillírozik, elég ha csupán a Papó által gondosan kitervelt kalandra és annak minden aprócska részletére, vagy a beszélő nevekre gondolok. Rumini édesanyja, Rumila és édesapja, Trimini különösen elnyerte a tetszésem, ahogy az is, milyen gyönyörű két név született meg főhősünk nevéből, azaz, hogy milyen szép nevet is kapott főhősünk, szülei nevének összeforrásából... ❤

A történeten túl engem újra elvarázsolt a Rátkai Kornél által megálmodott képi világ, s még inkább a szívemhez nőttek az új karakterábrázolások is, amik már az első kötetben is megnyertek maguknak. Minél többet nézem azonban ezeket a gondosan elkészített illusztrációkat, annál inkább elvarázsolnak, s imádok elveszni bennük. 

"Apa nem jött haza többé. Sosem tudtuk meg, mi történt vele. Állítólag a Tintahal viharba került. Talán zátonyra futott. Talán elsüllyedt.""

Szeptember elején óriási hír rázta meg a gyerekirodalom-rajongókat! Berg Judit hivatalos írói oldalán elárulta, hogy érkezik egyik legkedvesebb hősünk, Rumini múltjának története, mely a Most én olvasok! sorozat tagjaként lát majd napvilágot. Ezt követően a hír még nagyobbat robbant, mikor kiderült, hogy több kötet is érkezik, hisz egy teljes sor jelenik majd meg a sorozatban Rumini gyermeki kalandjaiból! Az első kötet a Nagybetűs szint repertoárját erősíti, amit követni fog az egytől négyig számozott, egyre nehezebb szint is.

A Rumini ​és a látóüveg a Könyvfesztiválra látott napvilágot, s a rendezvény abszolút aranyérmese is lett, hisz a Pagony kiadónál ebből a kötetből fogyott a legtöbb példány. No, azt hiszem ezzel nem is nagyon leptem meg senkit, hisz Berg Juditnak számtalan apró és felnőtt rajongója népesíti be hazánkat, akik remegve várják az újabb és újabb történet érkezését.

Mert bizony nem mindig mondunk igazat... Sokszor mást mondunk, mint amit gondolunk, s ezt azért tehetjük meg, mert az emberek nem látnak bele a fejünkbe. Ezeket a rejtetett gondolatokat fedi fel ez az ajándék, mely megmutatja, hogy a halárus nem éppen friss árut kínálgat, vagy hogy az utálatosnak tűnő hercegfiúcska rendkívül magányos.

A látóüveg a veszélyt is jelzi, s arra is képes, hogy megmutassa, ha valaki valóban azt gondolja, mint amit mond.

A piros szín azonban veszélyt jelent, s mikor egy sanda egérfiú megtámad egy lányt és ellopja annak gyöngysorát, Rumini a veszély kellős közepébe veti magát - mint ahogy azt már az őt jól ismerő olvasó megszokhatta tőle...

Felnőtt olvasóként és a Rumini-regények nagy rajongójaként izgatottan vettem kezembe a kötetet, s kíváncsian vártam, mit ad majd hozzá ehhez a számomra hőn szeretett világhoz. Bár afelől kétségeim sem voltak, hogy Berg Judit ismét hozza majd a tőle elvárt színvonalat és remekel a történettel, egy picikét féltem - mi lesz, ha csalódok?

Mióta megkaptam a saját példányom, többször is átpörgettem és elolvastam a nyúlfarknyi történetet, ami első olvasásra, a terjedelmes kalandregényekhez szokva egy picikét kevés volt számomra, bár azt hiszem, ez korántsem meglepő, hisz ezernyi oldalon át tudnám még habzsolni Rumini és barátai kalandjainak történetét! :3 Az olvasás után maradt "hiányérzet" kapcsán mégse tudtam megfogalmazni rendesen az érzéseimet. Azóta szépen leülepedett bennem a történet, az új látványvilág - ami egyébiránt az első perctől fogva magába szippantott -, s több gondolat is szépen elvetette bennem a magvait.

Alkalmas arra is, hogy jóleső érzéseket ébresszen a már hatalmas Rumini-rajongókban és bővítse ennek a világnak az idősíkját és történetszálát, azonban az eredeti sorrendben megírt regények hangulata és az abban megtudott információk alapján egy picit furcsa az "árva kisegér" múltjába pillantani, ahol az árva jelző értelmét veszti.

Egyszerre az árva kisegérből egy, az apukáját szerető, az apukájával - időszakosan - együtt élő, "átlagos családi életet" élő kisegér lesz, ami talán ebből az olvasási sorrendből nézve nem is annyira furcsa egy idő után, de ha valaki ezt követően kezdi el a regényeket, ott a húsba markoló, árva utcagyerek képe már nemcsak sokkoló és lehangoló, de furcsa is lehet, hisz nincs még a múltban történtek folytatása a kezünkben. Emiatt a két teljesen különböző hangulat és érzelmi löket miatt egy fél csillagot levontam az ötből, és kíváncsian várom, hogyan folytatja majd az írónő a történetet, s mi történik majd az apukával, akinek tengerész mivoltja végett bár sorsa előre sejthető, az írónőt ismerve akár még bármilyen csavar is képen törölhet, amire egyáltalán nem számítanánk... ^^

Kornél munkássága és stílusa hozzám rendkívül közel áll, így az új Rumini-illusztrációi is azonnal megnyertek maguknak. 

Bár az én kedvencem továbbra is Nagy Zoltán képi világa és szereplőábrázolása, Kornélnak sikerült egy olyan ízléses, élettel teli, gazdag képi világot megteremtenie, ami rabul ejtett, s egyáltalán nem zavart, hogy nem az általam oly nagyon szeretett karakterek vonásai néznek vissza rám.

A Rumini és a látóüveg illusztrációi figyelemfelkeltőek, fenntartják a figyelmet olvasás közben - éppen ezért színesek, hisz a korosztálynak még szüksége van "a mindent elsöprő látványvilágra" -, kiegészítik a történetet, összhangban vannak Berg Judit mondataival, s méltó mindkét eddigi képi világhoz. Egy harmadik stílus, de ha belegondolunk abba, hogy minden Rumini-rajongó megalkotja saját pici kezével a maga karakterét, akkor már egészen más szögből is látjuk ezt a kérdést - ugye?

Célcsoportja az 5-8 éves korosztály, valamint a most olvasni tanuló és azt gyakorló korosztály.

Oldalanként 3-4, nagybetűvel szedett mondat.

Egyszerű történetvezetés.

Az olvasást megkönnyítendő - a négy szótagnál hosszabb szavak szótagolt szerepeltetése.

Néhány nappal ezelőtt írtam ama remek hírről, miszerint érkezik Rumini múltjának története a Pagony kiadó Most én olvasok! kiadói sorozatában, s most végre a borító is napvilágra került! S ha mindez nem lenne elég, több kötetet is kapunk majd a sorozatban Rumini múltbéli kalandjairól! Ez ám a hír!