Az idei Könyvhétre jelent meg a RuMINI sorozat 2. kötete, amit kitörő lelkesedéssel vártam, annak fényében hatványozottan, hogy kb. egy-másfél hónappal a megjelenése előtt már a cím, a borító és néhány illusztráció is napvilágot látott. ❤

Igazi kínszenvedés volt az idő vánszorgása a megjelenésig, vérbeli Rumini-rajongóként felért a várakozás egy valódi kínzással. ^^

A Rumini a Füstölgő-tengeren folytatja szeretett hőseink korai kalandozásainak elbeszélését, új fejezetet nyitva meg a múltjukból, tovább szélesítve az univerzumot, melyben olyannyira szeretek elmerülni.

Az alamuszi, titkolózó báró egy hordónyi aranytallét ígér az Illatos-öbölből származó homokért, ami a Füstölgő-tenger egyik szigetén található. Ám oda senki sem merészkedik...

A kapitány nem szeret fogadni, de végül az alku megköttetik és a Szélkirálynő vitorlát bont.

A szigetcsoportra hőseink viszonylag könnyen rátalálnak, ám a bejáratot - melyet két térkép két külön helyen jelöl - nem találják... A partot mozgó szigetek ölelik körbe, amik szinte lehetetlenné teszik az öbölbe való bejutást, s senki sem tudja, milyen rendszer szerint mozognak...

Éjjel Rumini és Balikó kabinjában - a két hajósinas által korábban elcsent mézescsupornak hála - főhőseink betolakodókat fognak, akik bár eleinte láthatatlanok, kíváncsiságuk miatt mégis bajba és a ragadós mézbe kerülnek, így fel kell fedniük magukat a hajósinasok előtt.

A Füstölgő-tenger vizei mozgó "szigetcsoporttal", 

a vakarók népével, 

a bűzlő Illatos-öböllel - aminek a szagától hőseink majdnem rosszul lesznek -, 

titokzatos homokkal, 

a sziget titkával, 

s a kaland végén, a tények napvilágra kerülésével egészen más fénybe kerülő fogadás becstelenségével várja a hajósokat, akiknek bőven lesz része veszélyben, nyomozásban, nevetésben és döbbenetben.

Mindezt a Rátkai Kornél által illusztrált képi világ koronázza meg, aki ismét brillírozott. Kedvenceim jelen kötetben a nagy látószögű illusztrációi voltak, melyeken a tárgyak hatalmas monstrumként, szeretett egérlegényeim pedig aprócska, cuki alakokként jelennek meg. ❤

Kifejezett örömömre szolgál, hogy a legénység összes tagja felbukkant az illusztrációkon, s így a Kornél által illusztrált Rumini-világban mindenki testet öltött. A Szélkirálynő legénysége megérdemelte ezt, a nagy regényekben sokszor hiányoltam egy-egy mellékszereplő megjelenítését.

A most megismert lények közül sajnos nem avattam új kedvencet, a vakarók és a hátadombok nem vették fel a versenyt korábbi kedvenceimmel se nevükben, se személyiségükben (bár az újszülött hátadomb mókás kis figura volt ^^).

Posványzug, mint helyszín ellenben látványos és orrfacsaró is volt egyben, szinte éreztem a magából ontott bűzt, amitől Balikó és Rumini fulladozott, s egy valamit bizton ki merek jelenteni, nem ez lenne az első úticélom, ha valamilyen csodás varázslat folytán belekerülnék a Rumini-univerzumba... ^^

Kíváncsian és repesve várom szeretett egérkéim legújabb kalandját, a RuMINI majdani 3. kötetét, s természetesen a nagy regényfolyam idei, 20 éves jubileumára megjelenő új részt, mely a Rumini és a hét penge címet kapta. /Remélem, egy éven belül Nagy Zoltán illusztrációival is megjelenik majd!/

A Szélkirálynő ismeretlen szigetre téved, ahol Rumini, Balikó és Sebestyén összeismerkednek a szigetlakókkal. A pepinók igen furcsa népség: semmi nem érdekli őket, üres tekintettel néznek maguk elé, és a hajukban lévő gyöngyöket fésülgetik. Hamarosan kiderül, hogy sem a népükről, sem magukról sem tudnak semmit. Ráadásul a Szélkirálynő legénységének többi tagja nyomtalanul eltűnik! 

Vérbeli Rumini-rajongóként határtalan örömmel, kitörő lelkesedéssel fogadtam a Rumini-univerzumot tovább bővítő legújabb könyvsorozat, a RuMINI első kötetének megjelenését, ami a tavalyi Könyvhéten látott napvilágot. Azóta már háromszor olvastam. 

A RuMINI a kezdő olvasóknak szánt Most én olvasok! és a nagy Rumini-regények között helyezkedik el, s egy, terjedelmét tekintve rövidebb, de bőséges meseregényt takar, aminek a folytatásaira bizton számíthatunk! (A második kötet az idei Könyvhétre látott napvilágot, értékelése hamarosan várható!)

A Rumini Kővárosban története a pelevári kalandok után játszódik. Hőseink éppen hazafelé tartanak második útjukról, a Szóláti-szigetekről, mikor a tenger közepén beáll a szélcsend, a Szélkirálynő kikerülhetetlen áramlatba kerül, s a hajó - a legénységgel a fedélzetén - magatehetetlenül sodródik a tengeren - ki tudja hová...

Irányadó pont nélkül Sebestyén nem tudja, mennyit sodródhatott a Szélkirálynő, az ivóvíz pedig fogytán. Az aggódó matrózokra azonban rámosolyog a szerencse, mikor feltűnik egy sziget a láthatáron.

Sajtos Pedro, az őrszem és a félős Bandi a hajón maradnak, míg a legénység többi tagja két táborra verődve elindul vizet keresni a szigeten.

Rövid beszélgetést követően kiderül, hogy hőseink a pepinók földjére vetődtek.

Jolanda törzse falujába, Porfészekbe vezeti a három utazót, ahol kiderül, hogy a pepinók nem ismerik a múltjukat, nincsenek meséik, s mindennapjaikat fásult közömbösségben élik.

Van azonban egy érdekes, különös ismertetőjegyük, méghozzá a hajukban növő gyöngyök, amiket a sziget ura, Csimbumm uraság minden nap magával ragad...

A Rumini Kővárosban ízig-vérig kalandregény, rejtéllyel és bravúros humorral a javából! Új földekre evezünk a történet folyamán, bővül ez a csodálatos világ, lassan jó volna egy falra (is) felakasztható Rumini-világtérkép!

A pepinók szigetével zsenge, lenyűgöző helyszínt, míg a néppel vérfrissítő, új szereplőket kapunk. Jolanda szerethető mellék(fő)szereplő, figyelemre méltó és szomorú háttértörténettel.

A regény negatív karaktere és ellensége jelen esetben egy elég furcsa szerzet, lehet szeretni és utálni, együtt érezni vele vagy épp a pokolba kívánni. Mindenesetre az ő karaktere egy nem várt, de nagyon szép befejezést kapott...

Nagyon ideje volt, örültem, hogy a legénység tagjai közül olyan emelődött ki, aki Balikó jövőbeli karrierjében fontos szerepet játszik, s igazi példakép lehet.

Rátkai Kornél prímán ábrázolta Sebestyént, oda meg vissza voltam a megálmodott dizájntól (kedvencem a kendő a fején). 

Örülök, hogy a kicsi és most a "közepes Ruminit" is Kornél illusztrálja; Nagy Zoltán rajzai után és mellett tökéletesre sikerült ez a mesés világ. A kettő együtt nekem személyes kedvencem, s hadd emeljem ki a Kornélra oly jellemző finom, ütős humort, amit itt is cselecsempészett a rajzokba - a pepinó faluban, kunyhóból kilógó lábacskákon konkrétan dőltem a nevetéstől. ^^

Úgy gondolom, a legkisebbeknek szóló Rumini-kötetek egyik erőssége Kornél lenyűgöző képi világa, a bájos karakterek, amik hűek mindkét rajzolt elődhöz, stílushoz.

Csodálattal adózom Berg Judit kiapadhatatlanul kreatív szellemének, aki újra és újra megcsinálja - s ír egy következő zseniális történetet nekünk, könyvmolyoknak! ❤

Az utóbbi évek Rumini-történetei visszahozták számomra az első kisegeres regények világát, ami sok-sok évvel ezelőtt magába szippantott, s kárpótolnak az utolsó két nagyregényben eszközölt változtatások végett, ahol számomra!!! Rozi már zavaróan főszerepbe került.

A Szélkirálynő legénységéből soha nem elég! ❤

A Pilvax kártyajáték a Pagony gondozásában jelent meg. Az ízig-vérig irodalmi játékot Lencse Máté tervezte és Rátkai Kornél illusztrálta. A játékra az irodalom iránti rajongásom, valamint Kornél gyönyörű stílusa miatt figyeltem fel - nem vitás, e kettő együtt nálam elérte a "polcomon akarom tudni" érzést. ^^

A pici, doboz alakú játék kivitelezését tekintve a Lyukasóra Sulis Kártyák sorozatba illik leginkább, de a Pagony előszeretettel használja ezt a formát a legújabb játékainál. Én magam is nagyon szeretem ezt a típust, mert könnyen kezelhető, kis helyen is elfér és ráadásként a tartalom remek kikapcsolódást nyújt!

A Pilvax 9+ éveseknek ajánlott, bár némely játékmód bonyolultabb és komplexebb, amihez nem árt még egy-két plusz év. A játékosok számát tekintve 2-5 játékos játszhatja, s a benne rejlő paklik és egyéb kiegészítők segítségével négyféle játékmód játszható.

Nem vitás, a játék leginkább az irodalom szerelmeseit fogja rabul ejteni, ám a magyar költőket kevésbé kedvelő családtagjaim is remekül szórakoztak játék közben, így elmondható az is, hogy nem feltétlenül szükséges a költők-versek szeretete sem ahhoz, hogy jól érezzük magunkat, ha a Pilvax kártyajátékra esik a választásunk!

Az Emlékezet fedőnév egy memóriajátékot takar, melyben a csel, hogy a megszokott játékmódtól eltérően itt nem azonos karaktereket kell keresnünk, hanem különböző arcokat kell felfordítanunk! A játék célja minél több költőkártya megszerzése. 

A Ki írta? már egy bonyolultabb játékmód, ami azonban szintén az emlékezőképességre helyezi a hangsúlyt, ugyanis itt a költők által írt verseket kell "memorizálnunk" rövid idő alatt, majd később helyesen megtippelni/megmondani, ki írta a játékvezető által felolvasott sorokat.

Második körben már négyen játszottunk a kártyákkal, s az eddigi játékok mellett a "Költő-gyűjtögetőt" próbáltuk ki következőnek, ami abszolút kedvence lett mindenkinek! Ebben a játékban a kilenc költő tablóját kell kiraknunk, miközben pontot gyűjtünk velük. Természetesen az nyer, aki a legtöbb pontot gyűjti, ám a nyerés merőben szerencse dolga, hisz van olyan kör, mikor képes vagy kirakni a teljes tablót, s van olyan is, mikor már a hiányzó költőkből nem kerül több hozzád...

Játékostársaim véleménye pedig a következőképp alakult. A huncutsággal megspékelt memóriajáték eleinte nehéznek bizonyult, hiszen az ember alapvetően párokat keresne, s egy idő után áll csak rá az agya a fordított játékmódra. Sok játékos esetén volt, aki inkább félretette volna ezt a játékmódot, mert folyton veszített, hisz az előző játékos elorozhatta előle az általa felfordított kártyákat, amiket ő nem gyűjtött össze, s a végén már nem volt lehetősége, mert befigyelt egy azonos arc. Megtanulták azonban kicselezni a másikat, a biztosra menni és így a végére mindenki jól szórakozott, így újra és újra előkerült ez a játékmód.

A versfelismerés elsöprő sikert nálam aratott, ugyanis én magam nagyon sok verset ill. versrészletet tudok fejből, ismerem a költőink stílusát, így az esetek 95%-ban maximális teljesítményt nyújtottam. A verseket már régebben tanulóknak, vagy a költészet iránt nem érdeklődő játékostársaim körében azonban ez a játékmód nem adott sikert, így mindig csak én voltam az, aki megmérettette magát. Férjem egyébiránt ügyes trükként mindig egy-egy szóra koncentrált a versekből, amit a nevekhez társított, így könnyebb volt emlékeznie és ért el szép eredményeket.

A dobogó első helyére a tablóépítés került, s külön kérték, hogy értékelésemben emeljem ki, ezt szerették legjobban játszani! Mindamellett, hogy erősen szerencse kérdése is volt, mikor ki nyert, azért a játékmód ügyes kis taktikázást is kíván, s nem mindig az adta a legtöbb pontot, ha minden költőt megszerzett valaki.

Egy-két játékmódba vittünk pár csavart is, illetve a gyöngyöket használtuk az irkálás helyett, ami szintén szuper dolog, hisz picit alakítottunk rajta, továbbgondoltuk, játszottunk vele.

A részletes játékszabályt meg tudjátok nézni ugyanezen a linken.

Berg Judit Rumini ​és a szellemhajó c. kötete a "kis-Rumini" Most én olvasok! könyvsorozat ötödik része, mellyel sajnos le is zárul egy fejezet... 

A Pagony kiadó Könyvfesztiválos újdonsága 4. szintű olvasmány, egy rövidebb meseregénynek is megfelel a hosszát tekintve, s Rátkai Kornél szemet gyönyörködtető illusztrációi díszítik.

Az ötödik kaland már egy összetett, több idősíkon mozgó történet, melyben nagyobb szerep jut Bojtos Benedek kapitánynak, s természetesen a két kedves gazfickónkat, Ruminit és Balikót állítja középpontba... A kötet bármely időszakban remek olvasmány és Rumini-rajongóknak egyenesen kötelező darab, ám témáját és a benne megjelenő szellemeket tekintve leginkább Halloween környékére ajánlom!

A Ragacs-tenger egy veszélyes szakaszán a kapitány úgy dönt, kiköt egy szigeten, míg biztonságban folytathatják útjukat hazafelé. A matrózok a Vén Csotrogány nevű kocsmába térnek, ahol az ott lebzselő hajósok az újra és újra felbukkanó szellemhajóról beszélgetnek. A Vészmadár állítólag a semmiből tűnik fel a láthatáron és természetesen kísértetjárta...

A hajó felbukkanása előtt azonban a szundiszúnyogok lesnek a gyanútlan utazókra, amiknek bár csípése nem halálos, mégis jó pár napi szunyókálást eredményez, ha megcsípnek... s egyetlen ellenszer létezik ellenük...

Hőseink nem nagyon hisznek sem a szundiszúnyogok, sem a szellemhajó létezésében - kivéve természetesen vakmerő hajósinasainkat, ám indulásuk után egy szúnyogcsapat halad végig a Szélkirálynő fedélzetén, ahol a fele legénység mély álomba zuhan... míg végül mindenki szépen elalszik, s már csak Rumini, Balikó és Bojtos Benedek kapitány marad ébren. Aztán megjelenik a Vészmadár...

Olvasmányos, titkokban és leleményes ötletekben bővelkedő kötet, mely méltó darabja a Rumini-univerzumnak, s tökéletesen alkalmas felvezető történet a hosszabb lélegzetvételű regényekhez. Rátkai Kornél továbbra is szerethető képi világa remekül illeszkedik a sorba, s méltó a mesésebb, Nagy Zoltán-féle illusztrációkhoz. A látványvilág pazar, s most egy hangulatos szellemhajóval és a hozzá tartozó eszköztárral bővül a paletta, melyekben gyönyörködhetünk.

Berg Judit Rumini ​Kondor-szigeten c. mesekönyve a Pagony kiadó gondozásában látott napvilágot. A kötet a Most én olvasok! kiadói sorozat 3. szintű olvasmánya, s ezzel együtt immár a negyedik "pici Rumini" - avagy kis-Rumini - kötet a piacon (idén érkezik az ötödik, s egyben utolsó rész is).

A kötet egy igazi apa-fiú kalandot rejt magában, melyben egy picit közelebbről megismerhetjük Rumini édesapját, s láthatjuk, hogy kedvenc egerünk kitől örökölte bátorságát és kalandszeretetét. A picit hosszabb lélegzetvételű mese vérbeli kalandokat, tanulságos és torokszorító pillanatokat tartogat az olvasó számára. Rumini-rajongóknak kötelező olvasmány!

A történet mesélője - mint mindig - most is Rumini lesz, aki a jelenből réved vissza a múltba, s meséli el nekünk egyetlen vitorlázós kalandját, melyet édesapjával élt át...

Rumini édesapja, Trimini matróz volt, s történetünk kezdetén két hét szabadságot kapott, melyet fiával kettesben szeretett volna eltölteni. Apa és fia a Szélvész nevű kétárbócos vitorláson kel útra, mely út során Trimini mindenre megtanítja a fiát, ami a hajózáshoz elengedhetetlen. 

Hőseink elsőként Mangó-szigeten kötnek ki, ahol Rumini édesanyjáról is megemlékeznek, majd egy apró üzletbe betérve Rumini igazi kis mennyországban találja magát, ahol minden kapható. A csodák boltjának tulajdonosa egy kedves, idős hölgy fontos leckét tanít meg Rumininek, aki végül nem távozik üres kézzel az üzletből. Édesapjától egy mindent nyitó pálcát kap, míg az idős hölgy egy két darabra tört jáspiskődarabkát ajándékoz apának és fiának, melyek bűvös hatalommal rendelkeznek és mindig megtalálják az egymáshoz vezető utat...

A békés vitorlázásnak a kalózok támadása vet véget, akik már egy ideje újra sanyargatják a délnyugatra utazókat. Trimini időben elrejti fiát egy üres hordóban, akiről a haramiák így nem szereznek tudomást. A Kondor kapitánya el akarja adni Triminit rabszolgának, míg a Szélvészt zsákmányként foglalja le. A kalózok Kondor-szigetre viszik főhőseinket, ahol a sziget nemes kondora is rabláncon senyved...

A Rumini Kondor-szigeten egy vérbeli kalandtörténet kalózokkal, lenyűgöző szigetekkel, a tenger rabul ejtő végtelenségével és a végtelenül erős vérségi kötelék, a mindent elsöprő szeretet varázsával. ❤ 

Berg Judit valóban a remek történetek, mesék istennője, akinek sikerül újra és újra elvarázsolnia olvasóit! A Rumini Kondor-szigeten ismét egy rendkívül erős Rumini-kaland, mely tökéletesen illeszkedik az eddigi történetek sorába, s bepillantást enged a múlt egy boldog szeletkéjébe, amikor Rumini még nem az utcákat járta, hanem család és szeretet vette körül...

A történet elmesélésének kerete, a múltba való visszapillantás remek választás volt. Súlyt adott a történetnek, ami egy "letűnt" korszakba enged bekukucskálni minket, mely történet bár csodaszép, mégis fájdalmas főhősünknek és az olvasónak is egyaránt, hisz tudjuk, hogy Triminit nemsokára utoléri a végzet és Rumini árva lesz. Szívszorító érzés tudni, hogy a fiú az utcára kerül, koldulni és lopni kényszerül, ám ezt a szomorúságot képes picit felitatni és szebbé varázsolni ez az apró kaland, amiben egy csodás apát ismerhetünk meg. 

Trimini vérbeli matróz és remek apa, aki mindenre megtanítja a fiát, amit ő maga is tud, s a legnagyobb veszélyben is figyel arra, hogy tanítson és tartsa fiában a lelket. Hisz a fiában, terelgeti és biztatja ahol kell, majd elismeri erényeit, mely visszajelzések rendkívül fontosak egy gyerek fejlődése érdekében. Üdítő volt látni egy olyan fiatal Ruminit a lapokon, aki fél, bizonytalan, nem ugrik olyan forrófejűn és meggondolatlanul a veszélybe, mint ahogy a jelenben viselkedik. Bátorításra szorul, de már megvannak benne a remek tulajdonságok és képességek, melyeket olyan jól ismerünk. Használja az eszét, a szívére hallgat és éppoly jóságos, mint a szülei... 

A 3. szintű, komolyabb és szerteágazóbb cselekmény miatt több időnk van elmerülni a Rumini-univerzumban, mely ezzel a kötettel még inkább kitágul. Új szigeteket ismerhetünk meg és fedezhetünk fel, újabb karakterek és fenséges teremtmények bukkannak fel, akik a szívünkhöz nőhetnek. S mindez ismételten bravúros módon, gyönyörű illusztrációkon keresztül elevenedik meg a szemünk előtt! Kornél kötetről-kötetre felülmúlja önmagát, s én egyszerűen képtelen vagyok betelni ezekkel a remek illusztrációkkal, amikkel szívem szerint kitapétáznám otthon a falat! Rátkai Kornél most a denevércsapatával és a kalózok ábrázolásával vett le a lábamról - a denevérek egész egyszerűen zseniálisak, míg példának okáért az ájultan földre rogyó kalóz képe, akinek még a szemöldökei is egymás felé fordulnak a nyaklevestől halálra kacagtat!

A Rumini és a látóüveg és a Rumini kincsei után július végén végre megérkezett a "pici Rumini" kalandjainak folytatása! Nem vitás, Berg Judit egy igazi íróistennő, aki újra és újra megörvendezteti a rajongóit jobbnál jobb történetekkel, szélesíti és gazdagítja jól felépített, szeretett világait, s újabb és újabb varázslatos kalandokat sző! 

Czernák Eszter nagy sikerű Sárkányovi könyvsorozata után, tavaly ősszel, mint derült égből a villámcsapás érkezett meg a Sárkánysuli első kötete, Az első félév, melyben a Szivárvány Óvoda kis ovisai beültek az iskolapadba, s elkezdődött számukra egy új élet.

A Kincskereső Iskola megnyitotta főhőseink előtt egy új világ kapuját, s főhősünk, a háromfejű kissárkány, Zoé többek között új barátokat szerezett és megtanulta, hol élnek a betűk. 

A második félév cselekménye tulajdonképpen ott veszi fel a fonalat, ahol az első abbamaradt. Kis elsőseink továbbra is a betűk és a számok világában élnek, valakinek meggyűlik a baja az olvasással, míg mások gördülékenyen veszik az akadályokat, s Dzsinn tanár bácsi segítségével számtalan új dolgot is megtanulnak.

A fontos, lényegi dolgok mellett olyan "apró-cseprő" problémák is felütik a fejüket az osztályban, minthogy ki mellé üljön Zoé, hogy figyeljünk és koncentráljunk az órai anyagra, ha mindhárom fejünk másfelé figyel, s amikről kiderül, hogy nem is biztos, hogy olyan pici problémák ezek ott, az adott pillanatban, ám annál könnyebb megoldást találni rájuk. 

Jankának az olvasással gyűlik meg a baja, minek következtében lelkesedése is alábbhagy, s bizony rá is telepszik a mélabú, ám mire valók a barátok, ha nem arra, hogy átsegítsék őt ezen a nehéz helyzeten?

Olvashatunk továbbá a kötetben arról, milyen az, mikor "nem történt semmi", de az a valami mégis kérlelhetetlenül nyomja a szívünket, s amit apadoktor rendkívüli találékonysággal és ötletességgel hoz felszínre és old meg. Részt vehetünk Kende, az unikornisfiú születésnapi partiján is, ahol igazi nyomkeresésnek lehetünk szemtanúi, majd a "Mi leszek, ha nagy leszek" nap keretén belül megismerkedhetünk a szülőkkel és az ő foglalkozásaikkal, munkájukkal, melynek keretén belül kis elsőseinkben számtalan kérdés fogalmazódik meg.

A kötetnek ezzel azonban még koránt sincs vége, ugyanis kirándulást teszünk a Varázstörténeti Múzeumba is, ahol megtanuljuk, mi a "múlt", majd elkezdünk készülődni a nyárra, papucslistát írunk, míg végül Zoé egy kedves levelet ír valakinek, akit mi mindnyájan (igen, mi olvasók is) nagyon szeretünk... Ez pedig magában hordozza egy izgalmas folytatás ígéretét...

Felhasználható a "nem történt semmi"-esetek feldolgozására, mikor látjuk, hogy valami bántja csemetéinket, de a szavak benn szorultak kis mellkasukban. Megmutathatjuk nekik, milyen egy szülő-gyerek nap az iskolában, hogy mennyiféle foglalkozás van a világban, s azok milyen szépségekkel rendelkeznek. De a kötetnek nem csupán ezeknek a hétköznapi problémáknak a feldolgozása az egyetlen célja, hisz eltekintve a célközönség iskolai gondjaitól, egy remekbe szabott, szívet melengető mesegyűjteményt kapunk, ami tovább szövi hőn szeretett főhőseink sorsát. Ismét elmerülhetünk a sárkányok, trollok, manók, sellők, jetik és mindenféle különleges teremtmény lakta világban, ahol újra ezernyi kalandot élhetünk át.

Czernák Eszter szinte észrevétlenül tanítja komoly és jelentőségteljes dolgokra meséivel apró olvasóit. Jelen esetben mesés formában találkozhatunk az elsősegélynyújtás részleteivel és annak fontosságával, a baktériumok bemutatásával és a kórházakban zajló munkafolyamatokkal, s ezek a komoly témák megfelelő arányban vannak jelen a kincskeresős-kalandos-vármúzeumos-bohókás kirándulások és mindennapok mellett. Nem válnak töménnyé, figyelemfelkeltő módon, korántsem unalmas formában tálaltak, s kellően felcsigázhatják a fantáziát arra, hogy akár mélyebben el akarjon merülni a gyermek egy-egy témában.

A kötet illusztrátora a hőn szeretett Rátkai Kornél, aki most sem okoz csalódást illusztrációival, amiket nem lehet nem szeretni! Sárkányai különösen kiemelkedőek, rajzai szinte életre kelnek, s ha becsukod a szemed, miközben elmerülsz egy-egy illusztrációban, akár még ott is találhatod magad lélekben a Kincskereső Iskola kis elsősei mellett. De vigyázz, lehet igencsak meglepődnek majd egy ember láttán! ;)

Kiemelném még Dzsinn tanár bácsi magyarázatát Janka olvasási problémáinak megértésére, amit szintén rendkívül ötletesnek tartottam, de az írónő most valóban ezernyi, érdekesebbnél érdekesebb és kreatívabbnál kreatívabb megoldással élt, amikből nem is lehetséges kiemelni csupán egyet. Helyette azt mondanám, olvassátok A második félévet és válasszátok ki a nektek leginkább tetsző fejezetet és ötletes magyarázatot! Most pedig nincs más hátra, mint várni a következő kötet megjelenését, amiben Zoé és kis barátai vélhetően rengeteg új kalandba csöppennek majd!