értékelés
ifjúsági
kertészerzsi
oroszannabella
pagony
recenzió
Kertész Erzsi: Hat sértett kísértet - Értékelés
Kertész Erzsi Hat sértett kísértet c. ifjúsági regénye tavasszal látott napvilágot a Pagony kiadó gondozásában. Az Abszolút Könyvek kiadói sorozatba érkező kötet két szempontból is különleges. Egyrészt, mert a történet főhőse maga az olvasó, másrészt, mert a történet a Szentendrei Skanzen tavalyi év során felemelt erdélyi városának valóságos síkján játszódik... Ehhez adjunk még hozzá hat különc kísértetet, időutazást a múltba, s ha még ez sem keltette fel a figyelmed a regény iránt, akkor elárulom, hogy bizony én ezt mind átéltem... De psssszt! Ez hétpecsétes titok! Meg ne tudja valaki alkalmatlan személy, hogyan lehet visszatérni a múltba...
Na, érdekel már egy időutazás a múltba? Szeretnéd te is megismerni ezeket a különös kísérteteket? Lépj be velem a századforduló Erdélybe, fedezd fel az apró titkokat, melyekről lerántom a leplet, a nyomozást viszont folytasd le te magad!
Gyere, induljunk...
"- Kénytelenek voltunk a saját kezünkbe venni a dolgot. Mert
sohasem késő igazságot szolgáltatni!"
Egy esős éjjel találkoztam velük... Ott álltak az erkélyünkön, s bebocsátást kértek tőlem. Először azt gondoltam, filmforgatás zajlik, hisz ilyen ruhákban ma már senki sem jár... De vajon mit keresne hat színész a mi erkélyünkön és hogy jutottak fel oda?
Minden bátorságomat összeszedve úgy döntöttem, beengedem a különös, áttetsző alakokat, akik semmiképp sem lehettek élők. Testüket halványkékes derengés ragyogta be, s hamarosan kiderült, hogy valóban szellemek...
Kísértetek a századfordulós Erdélyből, akikkel igazságtalanul bánt az élet...
A KÉSZ, vagyis a Kísértetek Érdekvédelmi Szervezete azért jött, hogy segítsek nekik felgöngyölíteni egy rejtélyes rubinlopási ügyet, ami megváltoztatta az életüket...
Kornél, Juli, Imre, Ilona, Zsigmond és Pityókás Pityu mind bűnösnek, de legalábbis gyanúsnak találtattak egy ékszerrablásban, ám a nyomozás során egyikükre sem sikerült rábizonyítani a tényleges rablást. Nevük mindazonáltal menthetetlenül besározódott, s a városiak már nem úgy néztek rájuk, mint azelőtt... Becsületükön folt esett, életük rosszra fordult.
A KÉSZ arra kér, hogy segítsek leleplezni az igazi rablót, mert bár ők már régen meghaltak, igazságot szeretnének szolgáltatni... Időutazás a múltba? Ahol ráadásul észrevétlennek és láthatatlannak kell maradnom, ki ne zökkentsem az idő kerekét, s ott ne ragadjak? Félelmetes???!!! De ezek a kísértetek bíznak bennem és tőlem várják a segítséget! Mindenki hátat fordított nekik, én nem tehetem meg, hogy magukra hagyom őket! Hisz egy időutazás a századforduló Erdélyébe varázslatos lehet, noha nem épp veszélytelen...
Hív a kaland! A vizitusz segítségével hirtelen egy sötét sikátorban találom magam, a rubinrablás éjszakáján...
Vajon sikerült lelepleznem az igazi tettest, és igazságot szolgáltatnom a kísérteteknek? S visszajutottam vajon a saját időmbe...?
Kukkants be a Hat sértett kísértet c. kötetbe és megtudod! ;)
"- Nehogy elkezdje már itt nekem, hogy biztosan én
voltam! Mit érdekel engem az a fránya rubin! Én
tisztességes ember vagyok, egyszer vagy kétszer loptam
egész életemben. De legrosszabb esetben is csak úgy nyolcszor."
A Hat sértett kísértet kalandregény a javából. Ízig-vérig izgalmas krimi, melyben az olvasó maga a főhős, s a nyomozó, aki megpróbálja kideríteni az elkövető kilétét. Lehet, hogy a rubintolvaj a kísértetek között bújik, de az is lehet, hogy máshol rejtőzik a bájos városkában? Nekem sikerült kiderítenem és lelepleznem a tolvajt! Most te következel!
Kertész Erzsi remek író. Nekem egyik személyes kedvencem, aki nem tud csalódást okozni az írásaival. A Hat sértett kísértet az idei évem egyik legjobb olvasmánya, mely egészen különleges...
A regény megszületése már önmagában nem mindennapi. A Szentendrei Skanzen a tavalyi év folyamán építette fel Erdély tájegységét, amit tavaly nyáron a családommal én magam is megnézhettem. Erdély és a századforduló mind-mind hatalmas kedvencem, mind a helyszín, mind az időszak tekintetében, s mikor beléptem ebbe a gyönyörű paradicsomba valóban úgy éreztem, hogy visszapörgették az idő kerekét, s én végre ott vagyok, ahová tartozom...
A nyitás napjaiban korhű ruhákba öltözött színészek fogadtak minket, s a különböző épületekben több "előadást" is volt szerencsénk megnézni. A patikus segédet keresett, az ügyvéd házassági papírokkal foglalkozott, a nyomdában készültek az újságok, a postahivatalban a küldemények szortírozása zajlott, míg a kávéházban két fiatal humoros évődésének lehettünk szemtanúi.
Ebbe a lenyűgöző világba vezet el minket Kertész Erzsi a detektívtörténetével, minek megírására a skanzentől kapott felkérést.
Mivel én magam a regény olvasása előtt bandukolhattam be a felépített várost, számomra még többet adott a kötet. Olvasás közben filmként pergett előttem a tavalyi kirándulás emléke, ahogy a helyszínek berendezése, az épületek és az emberek is mind-mind a szemem előtt járták táncukat, s elevenedtek fel a századforduló emlékképei.
A regényben öt helyszínt járhatunk be részletesen, amiben mind-mind otthon éreztem magam. Aki teheti, a történet elolvasása előtt mindenképpen látogasson el a skanzenbe, de ha erre nincs lehetősége, garantálom, hogy a regény olvasása után őrjítő vágyat érez majd arra, hogy bejárja a történet helyszíneit!
Miután a vizitusszal (egyfajta időgép) a múltba repülünk, a kávéházba megyünk, s szemtanúi lehetünk a rubinlopásnak és az azt követő eseményeknek. Ezt követően azonban több apró lopás, avagy furcsa ügy is történik, melyek mind-mind főhőseinkre terelik a gyanút. Vajon melyik kísértet lophatta el a rubint?
A nyomozás és a múltban történt események feltérképezése a nyomdában veszi kezdetét. Ezt követően a divatáru kereskedésben történik valami egészen rendkívüli, majd a postára loholva lehetünk szemtanúi valami súlyosnak... A tettes kilétét azonban még mindig homály fedi, s mi végignézzük a patikában történt különös eseményeket, majd az ügyvédi lakásba leszünk hivatalosak, ahol sor kerül az utolsó furcsa bűntényre is. Ezek után nincs más hátra, mint összerakni a mozaikdarabkákat és újra visszatérni a rubinlopás éjszakájára, hogy lerántsuk a tolvajról a leplet!
Mivel a kötet főhősei mi vagyunk, ezért nekünk magunknak kell összeraknunk a részleteket. Természetesen az sem baj, ha valaki nincs detektív vénával megáldva, az írónő a regény végére minden kérdésünkre választ ad. Aki azonban nyomozni szeretne, mint ahogy én is tettem, az minden fő helyszín fejezetének legvégén kérdéseket és támpontokat kap, melyek hozzásegítik egy-egy mozaikdarabkához. Amennyiben ezekre a kérdésekre nem tudod a választ, vagy bizonytalan vagy, úgy a kötet végére lapozva, minden bűntett helyszínéről külön is olvashatsz, ahol megkapod a szükséges információt is - ha még nem volt nálad. Ha jól tippeltél, örülj, mosolyogj és lépj tovább a következő helyszínre!
A könyvbe, aki szeretne, bele is írhatja a felfedezéseit, kérdéseit, kételyeit, észrevételeit, ám én ezzel a lehetőséggel nem éltem. A regény és a fentebb említett extrák mellett azonban több különlegességet is kapunk, például a skanzen kiállításáról, de korabeli újságcikket is olvashatunk a színpad rejtelmeiről, a varázslótrükkölről és effélékről, amiket szintén érdemes alaposan tanulmányozni. ;)
Furcsálhatod azonban, miért öt helyszínt barangolunk be, ha hat kísértet van, de ígérem, erre is fény derül... ;)
"Ha valakire ráragasztanak egy címkét, az később
mindenféle gyanúsítgatás céltáblájává válhat."
Az értékelés egy picit hosszúra nyúlik, elnézést kérek érte, de még mindig van mondanivalóm. Megmutattam már nektek, miket is rejt a kötet, ahogy néhány apró titkot is elejtettem már a sorok között, csak figyelmesen kell olvasnotok ahhoz, hogy rájuk találjatok... Nem ejtettem azonban még szót a szereplőkről.
A gyönyörű, varázslatos helyszín hat korabeli személyt mutat be részletesen, nevezeten a hat kísértetünket, de több karaktert mozgat ez a regény, mint amit itt el tudnék mondani.
A hierarchiai rendszer felépítése és bemutatása, az öltözködésben és viselkedésben való lényeges eltérések mind-mind gyönyörűen megmutatkoznak. A kísértetek között van cselédlány és dolgozó, koldus és jómódú ember is, akik között mindenki megtalálhatjta a maga kedvencét. A történet két idősíkon fut, hisz a "jelenben", az esetet már átélő és az életüket már leélő kíséretek mellett látjuk a múlt történéseit és karaktereit is, ami érdekes kontrasztot alkot. Szereplőink nem mellőzik a humort, rengeteg régies kifejezést használnak, amik különösen emelik a regény fényét. A korabeli nyelvhasználat, a mai és az elmúlt kor kettőssége és különbözőségei állnak egymás mellett, vagy épp egymással szemben, ahol természetesen a kettő közül nálam a századforduló kora győzött.
Kertész Erzsi remekül ábrázolta az 1900-as éveket és a helyszínt, a történelmi korok rajongóinak igazi csemege ez a kötet, s merem remélni, hogy a célközönség (9-12 éves korosztály) érdeklődését is felkelti majd a kor iránt, melynek következménye az lesz, hogy több, ebben a korban játszódó történetet is kézbe vesznek majd a fiatalok.
A regény olvasmányos, a történet pillanatok alatt magába szippant. Mindamellett azonban úgy éreztem, valóban ott járok Erdély utcáin. Maga a bűntény és a nyomozás is rendkívül élvezetes, a fejezetek és a mozaikdarabkák remekül épülnek egymásra, s természetesen rendkívül örültem a sikeres részeredményeimnek, valamint annak, hogy sikerült kiderítenem a valódi tettes személyazonosságát is.
A történet logikus, nem kevés misztikummal és persze rengeteg titokkal megfűszerezve, ami tökéletes alapanyag egy kiváló regényre.
Kedvenc szereplőm Kornél, az itt-ott kissé ostobának bemutatott asztalossegéd lett, aki rögtön megnyert magának a különc bájával. Szerettem a Julival való kapcsolatára tett utalásokat, a "beszólásait", de azt sajnálom, hogy csak nála derült ki némi turpisság a múltjában, ami egy picit csökkentette a tekintélyét a hatos fogatban. Ennél többet erről a szálról azonban nem árulhatok el, hisz az már komoly spoiler lenne, azt azonban elárulhatom, imádtam, hogy már a szeme sem állt jól. ^^
Végezetül hadd ejtsek még szót a regény gyönyörű illusztrációiról és borítójáról, ami az egyik kedvenc illusztrátorom, Orosz Annabella munkája. Annabellának sikerült ismét egy olyan pazar látványvilágot megteremtenie, ami rabul ejti az olvasót. Az illusztrációk együtt élnek a történettel, tökéletesen kiegészítik és megelevenítik, az atmoszféra varázslatos, a korhűség maximálisan pontos. A teljes oldalas, vagy netán dupla oldalas képekben öröm elveszni, böngészni a legapróbb részleteket, a hölgyek ruhájának fodrai, a patika polcain sorakozó tégelyek mind a helyükön vannak. A képi világ egy az egyben maga a skanzen Erdély tájegysége, ami most mellőzi a modern kor embereit, s korhűen, az adott kor embereivel népesíti azt be. Gyönyörű, zseniális!
Azt nem tudom, Annabella mennyi részletét látta az illusztrálás előtt a felépített tájegységnek, ám a képekről süt a mélyreható tanulmányozás, hisz kétségtelen, hogy minden a helyén van, s úgy néz ki, ahogy azt én magam is láttam élőben.
"Vajon hihetünk-e mindig a szemünknek?
Előfordulhat, hogy valamiről azt hisszük, hogy láttuk,
miközben nem is pontosan úgy történt a dolog, mert az események
egy részét a képzeletünk egészítette ki. Bizonyára ilyen is van."
#abszolút nyomozás
#abszolút időutazás
Zárszóként hadd ajánljam teljes szívvel a Hat sértett kísértetet a célközönségen kívül mindenki számára, aki szeretne egy igazán kimagasló ifjúsági regényt olvasni! Időutazás, nyomozás, rubinrablás, kísértetek - s mindez a századforduló Erdélyében! Vétek volna kihagyni...!
A könyvet köszönöm a Pagony kiadónak!
Értékelés: 5/5 kísértet
Kedvenc kötet
Emlékek - Szentendrei Skanzen - Erdély
2022.07.26.
Emlékek - Könyvhét 2023 Budapest
2023.06.10.
Idézetek
"Azok az alakok ott, az üvegajtó túloldalán ugyanis annyira különösek és szokatlannak tűnnek, hogy egyben biztos vagy: nem betörőkkel, rablóbandával vagy aljas szándékú gazemberekkel van dolgod. Valami más lehet a titok nyitja. Valami, amit nagyon is szeretnél megérteni. Hiszen nem mindennap történik ilyen meglepő dolog az emberrel!"
"- Kik maguk? - kérdezed...
- Mi vagyunk a KÉSZ! - ... - A Kísértetek Érdekvédelmi Szervezete."
"Ez őrület, gondolod magadban sokadszorra. Egyre biztosabb, hogy nem filmet forgatnak odakint. Ezek az alakok a múltból kerültek az erkélyetekre."
"- Gondunk az van - bólogat az öreg, kalapos fickó. - Ahogy mondani szokás, csak a nyűg meg a nyavaja mindenfelé."
"De úgy érzed, hogy ami most zajlik, az egyszerűen nem lehet igaz. Még hogy kísértetek! Még hogy huszadik század! Hiszen ez már maga az időutazás!"
"- Rubin? - kérdezel vissza csodálkozva. Ez váratlan fordulat. - Hogy jön ide egy rubin?
- Úgy jön ide egy rubin - mondja elfúló hangon Zsigmond, a patikussegéd -, hogy szemenszedett hazugsággal vádolnak minket! Ocsmány gyanúba keveredtünk. Azt pletykálják, azt suttogják rólunk - sőt, még maga a detektív is azt fontolgatja! -, hogy valamelyikünk ellopta a művésznő rubinját."
"- Cikornyás, mint páva a parkban - mondja. - Bár mutatós hölgy, az igaz. De én nem ragaszkodnék hozzá, hogy annyit énekeljen meg áriázzon. A víz is kiver, amikor azokat a magas hangokat cifrázza."
"- Nehogy elkezdje már itt nekem, hogy biztosan én voltam! Mit érdekel engem az a fránya rubin! Én tisztességes ember vagyok, egyszer vagy kétszer loptam egész életemben. De legrosszabb esetben is csak úgy nyolcszor."
"- ...Na, mit szólsz ehhez? - kérdezi Imre olyan büszkén, mintha bizony ennél szellemesebb bűntény még soha nem történt volna Erdélyben."
"- Kénytelenek voltunk a saját kezünkbe venni a dolgot. Mert sohasem késő igazságot szolgáltatni!
Egy pillanatra mind elhallgattok. Arra gondolsz, hogy dehogynem késő, hiszen ők azóta már rég eltávoztak az élők sorából. És még ha kísértetek is, ugyan mit számít, ha így, utólag kiderül az igazság?"
"- Ó, mily csodás látomás! - ... - Kapható-e lágytojás?"
"- Hölgyeim és uraim, nagyon sajnálom, de egy ideig senki nem hagyhatja el a kávéházat. Rablás történt!"
"- Hova tetted a szemedet, Kornél? Az a nő legalább huszonöt éves!"
"- Rólam is miket terjeszt... Hogy csak kéthetente fürdök, és azt sem viszem túlzásba.
- Mért, nem úgy van? - vihog Kornél, és elfintorodik."
"Ha valakire ráragasztanak egy címkét, az később mindenféle gyanúsítgatás céltáblájává válhat."
"- ...Ugyan mire is menne nélkülem? Divatügyekben nincs vetélytársam, az már egyszer biztos! De a sok pletyka teljesen kimerített idegileg. Száz éve várom, hogy valaki igazságot szolgáltasson nekem!"
"Már nem először gondolsz arra, hogy akár alhatnál is otthon az ágyadban, ahelyett, hogy fura ruhába öltözött, ingerült, százévesnél is idősebb alakok parancsolgatnának neked egy réges-régi kapualjban. De most már késő... hiszen vállaltad. Csakis magadnak tehetsz szemrehányást. És persze továbbra is izgat a rejtély megoldása."
"- Bajuszpedrőt szeretnék.
- Ezt a sárgát két krajcárért tudom adni - mutatja Ede. - De van jobb minőségű, lágy, viaszos is. Annak két forint az ára. Garantáltan a lehető leghegyesebbre pödörhető vele a bajusz!"
"Bizony, egy kalap és egy kabát eltulajdonítása szárad most a lelkeden. De mindennél fontosabb, hogy ne leplezzenek le egy korábbi évszázadban. Bármilyen izgalmas is ez a bűntény, semmiképp sem szeretnél itt ragadni."
"Vajon hihetünk-e mindig a szemünknek?
Előfordulhat, hogy valamiről azt hisszük, hogy láttuk, miközben nem is pontosan úgy történt a dolog, mert az események egy részét a képzeletünk egészítette ki. Bizonyára ilyen is van."
"Vajon be lehet avatkozni utólag az események menetébe? Lehet-e új utat nyitni egy régmúlt történésben, ami alternatív valóságot teremt?"
"Nos, igen. Juli sorsa biztosan másképp alakul ezután. Hiszen leleplezett egy bűntényt! Ügyes lány...
Pár perc múltán a tömegbe vegyülve elégedett mosollyal sétálsz ki a kávéházból."
"- Megmásítottuk a történelmet! - kiáltja Kornél. - Juhúú!"
"- Nem kell semmit adnotok - mondod nagylelkűen. - Épp elég ajándék volt nekem ez az utazás a múltba! Kár, hogy senki nem hinné el, ha elmesélném.
- Akkor írj belőle egy regényt! - javasolja Imre. - A papír sok mindent elbír. Könyveknél soha nem lehet tudni, mi igaz, és mi nem."
"Mielőtt kimondod a címet és a dátumot, még egy utolsó pillantást vetsz a kísértetekre.
Már egyáltalán nem tűnnek különösnek vagy baljósnak. Olyanok, mint bárki más. És most már a barátaid... igaz, kissé távol lesztek egymástól térben és időben is."
0 comments