Swift

Benedek Elek: Csodalámpa /Mesék a világ minden tájáról/ - Értékelés



A Benedek Elek Csodalámpa /Mesék a világ minden tájáról/ az utolsó, s egyben negyedik helyen végző kötet a sorozatban, melyről immár a negyedik napja írok nektek. 
Jelen kötet idén ősszel látott napvilágot, így a legfrissebb megjelenéssel van dolgunk. 
A kiadó ezzel a mesegyűjteménnyel visszatért a kezdetekhez, s a világ minden tájáról származó ismert és kevésbé ismert meséket kötött egy csokorba, melyek fordítását Benedek Eleknek köszönhetjük.
A Csodalámpa 17 mesét tartalmaz, melyek között számomra akadt pár új is. A repertoár igen színes, találhatunk itt többek között német, arab, török, zsidó, japán mesét, melyek közt természetesen egy magyar mese is megbújt, A táltos fiú, melynek egy új változatát olvashatjuk a lapokon.
Legnagyobb örömömre olyan mesék is helyet kaptak a kötetben, mint például a Hófehérke és Rózsapiroska (ezt Rózácska és Rózsácska címen is ismerhetitek), vagy épp A világlátott békák.
A kötetet természetesen Horváth Ildi illusztrálta, akinek a munkásságáról csak pozitívan tudok nyilatkozni, mint ahogy már három napja ti is látjátok.
A Csodalámpa tökéletes "lezárása" volt az eddig megjelent köteteknek, s bízom benne, hogy a Scolar jövőre ismét megörvendeztet minket egy ilyen gyűjteménnyel, hisz számtalan mese vár még arra, hogy egy ilyen csodálatos gyűjteménybe kerüljön, s Horváth Ildi csodát műveljen a képi világával és karaktereivel.


A Csodalámpa egy ismét remek válogatás lett, melyek közt akadnak erősebb és gyengébb történetek is. Mondhatnám ezt akár úgy is, hogy mindenki megtalálja majd benne a maga kedvencét, ahogy biztos lesz benne olyan mese is, ami nem nyeri el az ember tetszését. Ilyen volt számomra az Ali herceg (arab mese), ami nem csupán az eltérő kultúrából gyökerező különbségek miatt lógott ki a sorból, hanem a hossza miatt is.

Én magam szeretem a hosszú meséket, a rövid meséket, a jól megírt, szórakoztató meséket. Ám ha egy történet túl hosszúra van nyújtva, az bizony pillanatok alatt a kedvemet szegi. Így volt ez az Ali herceg esetében is, amit végtelen hosszúságúnak éreztem. Ezzel nem lett volna baj, ha a szereplők szerethető karakterek lettek volna, ám a főhős olyan mértékben ellenszenves volt számomra, hogy alig bírtam magam átrágni a mesén... 
Mivel a mese az arab kultúra és mesevilág tagja, több olyan elemet is tartalmaz, ami számunkra idegen lehet. Ilyen példának okáért a többnejűség, ami számomra lehetetlen, hogy romantikus legyen egy gyermekmesében, de ha el is tekintek attól, hogy ez ott megszokott és mindennapos mind a mai napig, a feleség megcsalása, az alvó nő kihasználása akkor sem közvetít és mutat jó példát se gyermeknek, se felnőttnek...

Éppen ezért, s még egy-két mese furcsasága miatt kapott ez a kötet csupán négy csillagot, s került a rangsorban az utolsó helyre.
A gyűjtemény rejt azonban magában igazi gyöngyszemeket is, mint például A néma szultánkisasszony, A kígyókirály, A macska, A sebesült oroszlán, A királyfi és a sárkány, A kis Vadrózsa, A négy évszak (ami szintén kevésbé ismert, ám annál varázslatosabb és tanulságosabb), s végül a szívemnek legkedvesebb Hófehérke és Rózsapiroska. ❤

A kötet tartalma

  • A néma szultánkisasszony
  • A kígyókirály
  • Hófehérke és Rózsapiroska
  • Ali herceg
  • A hét boldog esztendő
  • A macska
  • A világlátott békák
  • Az alamizsna
  • Jankó
  • A tigris és a nyúl
  • A galamb
  • A táltos fiú
  • A sebesült oroszlán
  • A királyfi és a sárkány
  • A kis Vadrózsa
  • A szépségért meg kell szenvedni
  • A négy évszak


A Csodalámpa megosztó kötet volt számomra. A mesék többsége izgalmas, szerethető karakterekkel teli, érdekes és fordulatos, szórakoztató történet volt, amik között új kedvenceket is avattam, de akadt köztük egy-kettő, ami bizony nem lesz olyan gyakran olvasgatva az elkövetkezendő évek során.
Nem kell azonban erre a kettősségre negatívumként gondolni, hisz mindenki megtalálhatja benne a maga kedvencét, gyermekeknek való felolvasás előtt azonban mindenképpen ajánlatos előre elolvasni a szülőknek néhány történetet, hogy ne érje őket meglepetés.


A Csodalámpa különböző nemzetiségek és kultúrák mesevilágába enged bepillantást, mely nem csupán üdítő, de érdekes is látni, melyik "szomszédunknál", mit mesélnek a gyermeknek. A sorozat köteteiben olvasható japán mesék például kifejezetten tanulságosak és gyönyörűen kirajzolódik bennük a japánok látásmódja és a Kelet eltérő gondolkodásmódja, ami bár számomra nem nyújtott újdonságot (hisz ezer év óta rajongok a kultúráért és a szakdolgozatom is a Kelet és a Nyugat meséiből írtam), azonban mindenkinek, aki számára ismeretlen ez a csodálatos vidék, rengeteg gondolkodnivalót adhat. Érdekes látni továbbá, hogy a népmesei elemek és varázslatos kelléktár a legtöbb földrész meséiben hasonló a miénkhez, s csupán az ottani természeti adottságok, vagy az adott kultúrában létező újfajta lények repertoárja másféle, melyek azonban tökéletesen párosíthatók egy-egy olyan elemmel, ami a mi repertoárunkat képezi...
Ebből az okból kifolyólag is szeretném, ha a Scolar kiadó folytatná ezeknek a mesegyűjteményeknek a kiadását és még sok-sok páratlanul szép mesét olvashatnánk ilyen gyönyörű kivitelben, Horváth Ildi illusztrációival karöltve természetesen.

Amennyiben bármelyik kötet felkeltette az érdeklődésed, még nem késő, hogy beszerezd azt/azokat a karácsonyfa alá!
Én magam teljes szívből, bátran ajánlom mind a négy kötetet, amik az idei olvasmányaim között a legelőkelőbb helyek közül válogathatnak maguknak a még üresen maradt székek közül! :3


Értékelés: 4/5 tigris

„A szívet azért rejtette el az Isten, hogy senki se lássa.” /Gárdonyi Géza/

Ha tetszett, olvasd el ezeket is...

0 comments

Flickr Images