Swift

Kiss Judit Ágnes: Babaróka ​vakációja - Értékelés



Kiss Judit Ágnes Babaróka ​vakációja az egyik legropogósabb Pagony-kötet a könyvpiacon! Babaróka szerelmesei ismét egy bájjal átitatott, szépen felépített, komoly témákat is boncolgató kötetet vehetnek a kezükbe, ami bár tartalmaz szomorú pillanatokat is, sokkal felszabadítóbb és vibrálóbb, pozitívabb hangvételű, mint a Babaróka cipője volt. 
Íme, az első ízig-vérig nyaralós Babaróka-kötet, ahol hőseink ezernyi kalandot élnek át a szünidő alatt, s az érzelmek széles skáláját is megtapasztalják...

"Még sose hallotta azt a szót, hogy panzió. De a 
vége az, hogy jó, szóval talán reménykedhet."

A Babaróka vakációja mindösszesen 3 fejezetből áll. Egy rövid felvezetőből, melyben megtudjuk, hogy Kiscica két hetet tölt el Babarókáéknál, majd két nagy, hosszú fejezetből, amit több rövid részre tagolt az írónő, amik a nyaralás két helyszínére koncentrálnak...

Tartalomjegyzék

  • Kiscica látogatása
  • Pumamama panziója
  • A Liklakban

Babaróka napsütéses vasárnapja nem is lehetne ennél szebb! Rég nem látott barátja, Kiscica és anyukája érkezik hozzájuk látogatóba, de a cicalány érezhetően szomorú, feszült és ingerült, s az agresszivitás és a káromkodás is megjelenik a viselkedésében... 
Babaróka nem tudja, mi bánthatja Kiscicát, akit végül sikerül játékra bírnia, ám később feltűnik, hogy valami miatt Nagycica is végtelenül szomorú...

Mikor Mamaróka bejelenti, hogy Kiscica két hétig velük fog nyaralni, Babaróka nem is lehetne ennél boldogabb, ám megfogan a lelkében egy érzés - vajon hogy bírja majd kis barátja ennyi ideig távol a szüleitől?

Főhőseink az első hetet Pumamama panziójában töltik, ahol a bébifelügyelőknek hála Mamaróka is pihenhet és feltöltődhet. Az igazi luxusban töltött napok után Mamaróka, Babaróka, Apróka és Kiscica a rókacsalád erdei nyaralója felé veszi az irányt... 

A Liklak, a Bükkös-hegy aljában fekvő icipici ház, melyet Mamaróka Öregrókától örökölt bár pici, kietlen, de nagyon hűs, s a természet lágy ölén a szórakozás éppúgy garantált. Ám a nyaralás alatt Kiscica sokszor szomorú, látszólag minden ok nélkül törik el nála a mécses, kedvetlen, vagy épp dühös... Vajon mi történik Kiscica lelkében? Sikerül Mamarókának és Babarókának támaszt nyújtani a számára?

"- Nálatok minden este van meseolvasás? - kérdezte 
a végén Kiscica.
- Minden este - felelte határozottan Mamaróka. - Kivéve, ha 
Babaróka ragaszkodik hozzá, hogy ő mondjon mesét a kistestvérének 
fejből. Olyankor mesemondás van."


Babaróka vakációja egy kalandokban és mély érzésekben gazdag nyár története, melyben Kiscica élete bár örökre megváltozik, a legjobb barátjára és annak okos, segítőkész és hihetetlenül kreatív mamájára mindig számíthat...

A kötet egy nyári vakáció - sokszor nem felhőtlen - meséje, ami olyannyira gazdag a történésekben, hogy a két hetes időintervallum ellenére, sokkalta több időt felölelő cselekményűnek tűnik. A gazdag meseanyag élénk, szikrázó illusztrációkkal teli, melyek igazi nyárias hangulatot árasztanak. A képek Egri Mónika munkái, akinek mindig sikerül felülmúlnia önmagát és újabb és újabb varázslatos illusztrációkat alkotni!


Kiss Judit Ágnestől már megszokhattuk, hogy mindig csempész valami komoly témát a könyveibe. Jelen esetben itt a család felbomlása, a szülők szétválása jelenik meg a lapokon, ami csendben végigköveti a történetet, de felszínre csupán néhány sor erejéig tör...
Bár az első perctől kezdve tudjuk, hogy Kiscicát valami bántja, s a felnőtt olvasó kikövetkezteti azt is, mi állhat a háttérben, a hangulat nem válik nyomasztóvá és nem telepedik a lelkünkre olvasás közben a bú, mint például a bántalmazás szörnyű témája és atmoszférája az előző kötetben. Az, hogy a probléma jelen van; tudjuk, hogy ki fog törni és ki is tör, ám Mamaróka gyógyító szavainak hála nincs túlnyomórészt jelen, jót tesz a történetnek, ugyanis nem dönti depresszióba az olvasóját. 

Az írónő csupa olyan témát boncolgat írásaiban, melyek mindegyikéről fontos beszélni, azonban úgy vélem, hogy mivel egyre több kötetben jelennek meg az élet negatív oldalai, szükséges volna a borító hátulján, a fülszövegben, vagy akár alatta, jelezni azt a vásárlók számára, hisz míg egy válófélben levő szülői párnak/családnak tökéletes segítséget nyújthat a kötet, egy gyanútlan olvasó talán nem így, ebben a formában szeretné megbeszélni ezeket a témákat a pici gyerekével. Ez mindig a szülő döntése, ő tudja, mikor jön el az idő a komoly témákról való beszélgetésnek. Itt azonban, ahogy írtam, nem megyünk el az egészségtelen irányba, ami lehozza az embert az életről, hanem kapunk egy csodás élményekkel teli nyaralást, aminek egyes momentumaira ugyan rányomja a bélyegét az, aminek egyszer csak ki kell törnie Kiscicából, mégis sikerül elterelni a figyelmet és boldogságot csempészni a búskomor cicalány életébe.

"- Pókasszonyságok, pókurak, kérlek, fáradjatok 
ki a házból! Ma nekünk kell a hely."

A családi kapcsolatok felbomlásán túl kapunk egy hatalmas szívvel és türelemmel megáldott anyát, aki igyekszik a legtöbbet kihozni a családi nyaralásból, megoldani a problémákat, új és kreatív tevékenységeket kitalálni a gyerekek számára, felelősségteljesen bánni a rá bízott csemetével, életben tartani a gyerekeket, megoldani a konfliktusokat, letörölni a könnyeket. Mamaróka figurája talán soha nem volt ennyire erős, mint ebben a kötetben, aki - mondhatni - tipikus aggódó anya, aki nem meri elengedni magát és pihenni. Ám ezen a nyaraláson ő is megkapja a kényeztetést masszázs és éltető kávé, finom ételek formájában. 

Babaróka igaz barát, egyre több melegszívű gondolattal, bölcs meglátással, ám naiv és ártatlan oldalát továbbra is megőrizve. Szívmelengető látni, miként vigasztalja Kiscicát, akinek az érzelmei a legkülönfélébb módokon törnek a felszínre, hisz nincsenek még szavai és megfelelő tapasztalata arra, amit érez és ami körülötte történik.

Az írónő rendkívül kreatív szabadidős tevékenységeket talált ki erre a kötetre - egyik kedvencem a csigapiknik -, s a beszédes, humoros nevekben, bűbájos szituációkban sincs hiány. A frappáns ötletek olykor hasfalszaggatóan humoros párbeszédekben, mondatokban csúcsosodnak ki, amik mellett az elgondolkodtató tartalmaknak is bőven jut hely.


Babaróka vakációja egy ízig-vérig nyárias hangulatú kötet, görögdinnyével, nyári záporral, tábortűzzel, pancsolással és bunkiépítéssel - a sorozat rajongóinak kötelező darab!


A könyvet köszönöm a Pagony kiadónak!

Értékelés: 4,5/5 fűzfa

Idézetek

"Kiscica egyetlen szóval válaszolt, egy olyan csúnya szóval, hogy ha Mamaróka hallja, biztos megkérte volna, hogy fáradjon ki a vécére, kiabálja bele az összes csúnya szót, és el ne felejtse lehúzni."

"Babaróka elhatározta, hogy este kihallgatja a szüleit, hátha többet tud meg a közös nyaralásról.
Babaróka az utóbbi időben igencsak rászokott a hallgatózásra. Meg volt győződve róla, hogy a Rókateremtő azért adott neki ilyen szép nagy, hegyes fület, hogy használja. És megtudjon mindent, amit a szülei beszélnek. Nem mintha neki nem mondták volna el a legtöbb dolgot, ha megkérdezi. De így sokkal izgalmasabb volt. És rejtélyesebb is, mert nem mindig értett mindent."

"De Babaróka igazából jó emlékeket őrzött a helyről, a házikóról, amit szinte elnyel az erdő.
Mamaróka mindig szeretett volna kertet kertelni a házikó köré, de hiába: az erdő néhány hónap alatt visszaszerezte, ami az övé. A rózsák elvadultak, és ha néha énekeltek is, borzongató, félelmetes dalokat, amiket inkább nem hallgatott meg senki."

"Babaróka pedig egész kicsi korától kezdve meg volt győződve róla, hogy a Liklak egy élőlény, akinek éjszakánként a hasában alszanak, és ringatja őket."

"Ha valami baj van, akkor tényleg a legjobb hely a Liklak. Ott minden rendbe jön!"

"Még sose hallotta azt a szót, hogy panzió. De a vége az, hogy jó, szóval talán reménykedhet."

"Babarókának majd' megszakadt a szíve, annyira együttérzett a barátjával. Ő soha ennyi időt nem töltött külön a szüleitől, túl se élné! Lenyűgözte Kiscica bátorsága, és elhatározta, bármit megtesz, hogy újra vidám legyen szegény."

"- Nálatok minden este van meseolvasás? - kérdezte a végén Kiscica.
- Minden este - felelte határozottan Mamaróka. - Kivéve, ha Babaróka ragaszkodik hozzá, hogy ő mondjon mesét a kistestvérének fejből. Olyankor mesemondás van.
Mindnyájuk megdöbbenésére Kiscica hirtelen sírásban tört ki.
- Én nem tudok mesét kitalálni! Én nem tudok semmit! Mert buta cica vagyok!"

"- Rendben  sóhajtott Mamaróka. - Ebben a sorrendben fogom. Főleg, ha Apróka nem kezd visítani annál az oroszlánnál.
- Oszolán nagyon jól bánik a kicsikkel - bizonyította Kiscica."

"- Olyan nehéz megvigasztalni valakit."

"Mamaróka közben felcsomózott két függőágyat is a fák köré. Aztán visszament a házba, csak a hangját lehetett hallani bentről: 
- Pókasszonyságok, pókurak, kérlek, fáradjatok ki a házból! Ma nekünk kell a hely."

"Egyszer még Babarókával is előfordult, hogy belealudt a mesébe."

"Egy nap lementek a kert végében csordogáló patakhoz. Ami a meleg miatt már egyáltalán nem csordogált...
- Nem szeretem, amikor ilyen mekeg van - dohogott. - Nem szeretem, amikor elbújik."

"Elborzadt a gondolatra, hogy egy apuka hátat fordíthat a gyerekének, ha az kék masnikat kap az iskolában."

"- Kiscica, az apukád mindig az apukád marad. Örökkön örökké. Ha embergyerekek potyognak az égből, akkor is. Mindig az ő kiscicája leszek, akárhány kék masnit gyűjtesz össze az iskolában."

"- Átszállítani a csigákat szembe a Liklakkal az üres rétre...
(...)
- Hogy kell csinálni? - érdeklődött.
- Mindenképp legyetek nagyon udvariasak! - magyarázta Mamaróka. - A házasokhoz szépen kopogtassatok be, a házatlanokat pedig mászassátok rá valami levélre! Egyrészt nem illendő megfogni őket... másrészt... hát... nem is túl kellemes. Kissé nyálkásak."

"- Tisztelt Csiga Úrhölgyúr! - Mert bizony a csigák egyszerre urak és hölgyek. - Szeretettel várunk az üres réti piknikre. Ha megengeded, mi magunk szállítunk át. A mai nap tiszteletére különleges tömegközlekedési eszközt biztosítunk számodra."

"- Anyuci, ugye jövőre is elmehetek Babarókáékkal a Liklakba?"

Ha tetszett, olvasd el ezeket is...

0 comments

Flickr Images