Kányádi Sándor Fából ​vaskarika c. kötete a Móra kiadó gondozásában jelent meg, és a Kányádi Sándor életművét összegyűjtő kötetek utolsó darabja. mely 29 mesét (történetet) és verset tartalmaz. Az előző kötetekhez hasonlóan ez is egy tematikus gyűjtemény. Míg a Világgá ment a nyár és Az okos kos történetei évszakokhoz kötöttek voltak, addig a Fából vaskarika Kányádi magyar történelmi ihletésű írásait gyűjti egybe, melyben - többek között - híres mondáink és történelmünk alakjai elevenednek meg. A történelmet és a magyar mondákat, legendákat kedvelők számára igazi kincsesbánya!

A korábbi gyűjtésekhez hasonlóan jelen példány is felváltva tartalmaz mesét és verset, avagy épp ötvözi a két műfajt. Mivel ezek a történetek "viszonylag" régen íródtak, számos olyan szót, kifejezést tartalmaznak, melyek már - sajnálatos módon - kikoptak a magyar nyelvből. A mai olvasó, s a fiatalabb korosztályú szülők számára nyújt segítséget a kiadó a kötet végén elhelyezett un. Mese- és tájszótárral, ahol utánajárhattok az ízes magyar szavak jelentésének, amik nagy részével én még találkoztam régi olvasókönyveimben és gyűjteményeimben, ám ezek mára már valóban csak régi íróink, költőink műveiben lelhetők fel.

A kötetben olvashatunk a könyveket szerető, tanult Bartos apóról, aki a régmúltba kalauzol minket vissza, s többször is segíti mesélőnket, aki megkérdőjelezi önmagába vetett hitét; Csaba királyfiról, Mátyás királyról; megjelenik benne (említés szintjén) Jumurdzsák és az Egri csillagok, elolvashatjuk Lehel kürtjének egy meseváltozatát, de megjelenik benne Rákóczi és a levert szabadságharc következményei is. Ezek mellett bohókás versek és humoros mesék oldják fel a hangulatot, s repítenek a megtörtént regék világából a mesék birodalmába.

Mivel a mesék legnagyobb része a magyarság történelmének vérzivataros századaiból merít, így természetesen megjelenik benne a magyarság szomorú sorsa, a vesztes csaták, elesett hősök, de ezek mellett megjelenik a szabadságért folytatott nemes küzdelem, a győzelmek, valamint régi nagy vezéreink romantikus alakja is. A kötet 6+ éves kortól ajánlott, kisebb gyerekek szülei előtte olvassanak bele, s mérlegeljék, mit fogad be, mit szeret, mennyire és mire érzékeny a saját gyermekük, hisz azonos életkorban sem egyformán érettek a kicsik.

Nem vitás, számomra ez a gyűjtemény adta a legtöbbet, s lett kedvencem a Kányádi-kötetek sorában. A történeteken túl ennek a látványvilága volt az, ami szintén leginkább rabul ejtett. 

Több kedvenc történetet is ki tudok emelni a kötetből, amik a leginkább ragadtak meg. Ezek többek közt A bánatos királylány kútja, ami egy igazi, szívszaggató mese, melyben találkozhatunk a bús királylánnyal, a gonosz mostohával és még Csaba királyfi hagyatéka is szóba kerül; a kötet címét is adó Fából vaskarika, melyben a leleményes kovács páratlan furfangossággal nyeri meg a királlyal kötött alkut és "fogja be" a nép száját, akiket bosszant az ügyes mester jelenléte és sikeressége; a Janicsár szajkók, mely a török korba repít vissza; a humoros Mátyás-napi vásár, ahol csizmát vesz a császár; a Lehel vezér lova, mely ősi magyar érzésekben és romantikában tobzódik; a humorral és nagy tanulsággal dolgozó A bíró és az egerek, amin folyt a könnyem a nevetéstől; Az elveszett követ, amin szintén kiszáradtak a könnycsatornáim a nevetéstől, de a sort valószínűleg még tudnám folytatni jó pár történettel.

A történetek közt olvashatjuk a Hamelni patkányfogó történetét is (Patkánysíp), akit az író itt a szászokkal köt össze, mintegy eredetlegendát szőve a meséből - ez adja újdonságát és a közszájon sem forgó változatot, mely lehetséges kapcsolatokra hívja fel a figyelmet (rendkívül érdekes volt ezt a változatot és elméletet olvasni); de ugyanolyan érdekes és tanulságos volt a Mesék meséje is, ami egy könyörtelen királyról szól, aki nem szenvedheti a mesét és kivégzéseinek köszönhetően az utána következő nemzedékek egyike sem ismerheti meg "A nagybetűs mesét"...