Swift

Könyvhét 2024 - I. Szombat (06.15.) - Élménybeszámoló



A 95. Ünnepi Könyvhét idén június 13-16. között zajlott a Duna-korzó, a Vigadó tér és a Vörösmarty tér területén. Mint minden éven, úgy most is ott volt a helyünk, s bár a legtöbb megjelenést előrendelésben kértem házhoz, személyesen is vásároltunk, hisz az élményhez/könyvhéthez ez is hozzátartozik. Ebben az évben a dedikálások miatt szombaton és vasárnap látogattunk fel férjemmel, de az észveszejtő tömeg miatt biztos, hogy a következő években visszatérünk arra, hogy az egyik napot a kettőből mindenképpen hétköznap töltjük fenn...

Nagyon sajnálom még mindig, hogy pénteken nem tudtunk felmenni, mert így lemaradtam Rádai Andrea és Papp Gábor Zsigmond dedikálásáról is, de sajnos három napot nem tudtunk megoldani. De nem csüggedek, várom a következő alkalmat a személyes találkozásra velük!

Fogadjátok szeretettel élménybeszámolómat az idei Könyvhétről! - 1. rész


Szombatra több programot és dedikálást is felírtam a kisokosomba, ami velünk jött a helyszín térképével együtt. Sajnos a zsúfoltság és a több egyazon időben lévő dedikálási időpontok miatt nem jutottunk el mindenhová, ahova szerettem volna, de semmi baj, jövőre folyt. köv.! :D

Esztergomból - mint mindig - kora reggel indultunk vonattal, hogy a standok nyitására a helyszínre érkezzünk. Szombatonként a tömeg elképesztő méreteket tud ölteni, így ez egyáltalán nem ért minket váratlanul, s lelkiekben erre minden évben készülünk is. Mivel már a reggeli 10 órás standnyitásra is hatalmas sorok tudnak kialakulni, az útitervünk és elsődleges célunk természetesen azoknak a standoknak a felkeresése volt, ahol vásárolni szerettem volna.

Több helyen olvastam az élménybeszámolók és kérdések során, hogy a standok zömében 20-25%-os kedvezménnyel várták az olvasást és könyveket szerető embereket, s nem igazán volt ennél nagyobb kedvezmény. Nos, ez így nem teljesen igaz, nagyon sok kisebb, ámde neves és tartalmas, minőségi könyveket piacra dobó kiadó várta 30%-kal a vásárlókat, ám az is igaz, hogy ők nem a "trendi, élfestett, egytucat" könyveket árulják...

A leghíresebb és legnagyobb olvasótáborral rendelkező kiadók valóban inkább 20%, kisebb részük 25% kedvezménnyel várta a vásárlókat, ám a vásárlási kedv és láz ezerszer nagyobb volt, mint az elmúlt évek során... Soha ilyen tömeg még nem volt kinn a Könyvhét területén, s az sem fordult elő, hogy szombaton képtelenség volt odaférni a Vörösmarty téren álló standok 80%-hoz konkrétan az egész nap folyamán. Mi nem is próbálkoztunk, várakoztunk a napon, s álltunk be a tömegbe, hogy odaférjünk, szerencsére annyi rutinom már van, hogy a nagyon népszerű könyveket áruló kiadókat nyitáskor vagy már a tömeg szétszéledésekor kell felkeresni, de inkább online előrendelni házhoz szállítással, így biztos a saját példány beszerzése. Döbbenet volt látni a brutálisan erős árak ellenére is a rengeteg embert, akik söpörték a karjaikba, szatyraikba a könyveket! Ez egyrészt hatalmas örömmel tölti el a könyvmoly szívét, másrészt megfogalmazza a kérdést az emberben, miszerint ezek szerint mégiscsak van pénze a többségnek a valljuk be elég rossz életkörülmények között piciny hazánkban...

Duna-korzó

Első utunk a Boszi gyertyaműhelyhez vezetett, ahol egy mágneses Hook kapitány könyvjelzőt már pénteken kinéztem magamnak (Instagramon), majd a stand átböngészése közben még egy csodaszép könyves mintás, kemény lapos könyvjelzőre is ráakadtam.

Ezt követően a Handmade by Julie V. Scott standja felé vettük az irányt, aki már pénteken jelezte, hogy szó szerint kifosztották a rajongók a standját, így kérdéses volt, mit sikerül megszereznem a listámból. Itt fél órát várakoztunk nyitásig, s a sor is szépen növekedett mögöttünk, így jól döntöttünk, hogy itt kezdjük meg a sorban állást. 3 db könyves gyertyával és egy könyvjelzővel gazdagodtam, plusz kaptam ajándékba sok Dream-könyves könyvjelzőt is. Itt meg kell említenem egy pici negatívumot is, hiába mutattam fel a 10% kedvezmény kuponomat, a végösszegből nem került levonásra, valamint nem ártana arra sem figyelni, hogy ha már ennyien szeretjük a termékeket, a címke rendesen körül legyen vágva, s ne legyenek rajta fehér szegélyek... nagyon nem profi és a pénzemért elvárnám a minőséget is. Ettől eltekintve a gyertyák természetesen nagyon szépek és az illatuk is isteni, de picit becsapós és bóvli, hogy mit kapok a pénzemért.

Vigadó tér, Vörösmarty tér

Négy könyvet szerettem volna a helyszínen megvásárolni, ám természetesen ezek mind négy különböző standnál voltak kaphatóak, s azok is elég távol álltak egymástól. Mivel a Kairosz kiadó még 10 után picivel is csak pakolt, úgy döntöttünk, átsprintelünk akkor gyorsan a felnőtt standokhoz (akik között elvétve gyerekkiadók is megtalálhatók voltak).

Elsőként a Holnap kiadóhoz mentünk, akik 30% kedvezménnyel árulták a könyveket. Célirányosan mentem a Görög mondák és regék (Eduard Petiška) c. kötetért, amit némi nézelődés után gyorsan be is zsebeltem. Másra nem csábultam el. ^^ Az eladó hölgyek nagyon kedvesek és aranyosak voltak, öröm az ilyen standot látni odakinn...

Utána a Lampion Könyvek standját kerestük fel, ahol Mikó Csaba A Gellért-hegy boszorkánya c. kötetet kaparintottam meg (20% kedvezmény). A könyvhöz több ajándék könyvjelzőt is kaptam, az eladó lányok szintén nagyon kedvesek voltak.

A harmadik kötet a Kossuth kiadó standján volt megtalálható, ők 25%-os kedvezményt adtak. A standnál elképesztő tömeg állt, akik sorra vették az élfestett és "tik-tok szenzáció" fantasy könyveket... A sor keszekusza volt, a kiszolgáló személyzet pedig nem készült fel erre a rohamra. Sajnos tőlük negatív tapasztalattal és érzésekkel távoztam, egyáltalán nem voltak kedvesek az eladók, csak azokkal, akik ezeket a kiemelt címeket vásárolták, éppen ezért hozzájuk többször nem is megyek vásárolni a Könyvhéten. A görög mitológia szerelmeseként a Pucér szobrok, dagadt gladiátorok és harci elefántok /Minden, amit tudni szeretnél az ókori görögökről és rómaiakról/ c. kötetért mentem, amiből összesen két koszos, szottyadt példány árválkodott. Természetesen kértem a pultból belőle (hisz ezzel a kedvezménnyel is 4.350 Ft-ba került) ép példányt. Az eladó hölgynek fogalma sem volt melyik ez a könyv, a vele lévő úr is hülyén nézett, majd találtak egy példányt, felszakadt borítóval. Kicseréltettem. Nem tetszett nekik. Végre nagy nehezen megtalálták a feltornyozott példányokat bentről, majd nagy nehézségek árán, mikor végre nem a kiscsajokkal foglalkoztak, kifizethettem én is a könyvemet... Nem értem miért adnak ki efféle témában, ha gőzük sincs róla, mi az, hogy egyáltalán van ilyen címük és azért, mert nem hozok el szakadt könyvet és nem "szenzációt" (értsd. egytucat egykaptafát, erotikus szennyet) olvasok, miért kell így viselkedni az emberrel...

Miután itt végeztünk, s láttuk, hogy a Vörösmarty tér már most, negyed 11-kor brutálisan telített, vissza is tértünk a Vigadó térre Kairosz könyvkiadó standjához, ami készen állt a vásárlásra. Itt Lomhegyi Hédi Az Agatha Christie Könyvklub c. ifjúsági regényét vásároltam meg, s szeretném kiemelni az eladó hölgyek végtelen kedvességét! Teljes ellentéte voltak a Kossuth kiadó eladóinak, s rögtön újra jókedvű és mosolygós lettem! A kinn lévő túllapozott példányok helyett a pult alól, fóliából frissen kicsomagolt gyönyörű példányt kaptam (ez úton is hálásan köszönöm még egyszer a vörös hajú idősebb hölgynek a kedvességét)! Néhány szót váltottunk is az eladó hölggyel, a könyv elolvasását követően pedig ígértem nekik értékelési linket is a könyvről, mely visszajelzéseket szívesen fogadják!


A beszerző körutunk sikeres véget ért, s noha a standok között sétálva már nézelődtünk egy picit és a volt kollégáimmal is megálltunk beszélgetni, most érkezett el az idő a valódi nézelődésre, minden egyes stand átnézésére (a Duna-korzón és a Vigadó téren), valamint a hosszabb beszélgetésekre.

Nem pontosan ebben a sorrendben, de este 18 óráig találkoztam Verával a Pagonyból, volt kollégáimmal a Mórából, s mindenkivel sokat és tartalmasat tudtunk beszélgetni. Rendkívül jó érzés volt újra személyesen találkozni mindenkivel, hálásan köszönöm Verának a kedvességét és biztató szavait, a Mórás lányoknak szintén a kedvességet, örömöt, amivel fogadtak, a rep-ajándékokat, az információkat, Katinak a délután folyamán az életmentő hideg vizet, ami teljesen váratlanul ért minket, ám annál inkább megmelengette a szívünket!
Csillának pedig a kedves szavakat, életvidámságot, ami mindig árad belőle!

A standok nézegetése, a beszélgetések végigkísérték az egész napot, de természetesen több minden is történt még...
Miután nagyjából mindent végignéztünk, s odafértünk a KMK gyermekstandjához, ahol egy "holdistennő lánya-papírtáskát" vásároltam, elindultunk a Pozsonyi Pagonyba PagonyArtos termékeket beszerezni, amik csupán a boltban kaphatók. Eszméletlenül szerettem volna egy Ruminis tekerős puzzlet, valamint színezhető könyvjelzőket, s ezeket mind meg is kaptam a boltban! Útközben odafelé végre én is láthattam a 21. Század kiadó BookUp Könyvesboltját, ami nem is tudtam, hogy ezen az útvonalon található, - ablakon keresztül be is kukkantottunk -, s mivel kaptunk a Lampion Könyvek standjánál egy kupont, ami még nyáron felhasználható, már tudjuk, hova menjünk majd a nyári szünet alatt. ^^
A hosszú séta és durva napsütés picit lefárasztott minket, így megálltunk egyet kávézni, majd visszatértünk a Duna-korzóra, hogy újra belevessük magunkat a könyvheti forgatagba, ami már egész durva méreteket öltött. :D


Programok

Szombaton két programon vettünk részt a Vigadó téren felállított gyerekszínpadnál.

Az első a 13.30-kor kezdődő Zsiványkodás Fiala Borcsával nevet viselte, ami a jó humorú és bájos írónő Bakonyi zsiványok c. ifjúsági regényéhez kapcsolódott. A program során az írónő a regényről, annak keletkezési körülményeiről, valamint a Bakonyról mesélt, visszarepített minket a gyermekkorába és érdekes kérdéseket vetett fel a zsiványok "problémájának" megoldási lehetőségeiről. 

Borcsa ezt követően a Vörösmarty téren dedikált, így át is sétáltunk hozzá és beálltunk a már éppen sokasodó sorba. Mivel az írónő honlapjáról dedikált könyvem már van, ezért a Bakonyi zsiványok szereplőiről készült, az írónő blogján látható, életre keltett karakterekből, saját készítésű könyvjelzőket vittem dedikáltatni, ami elnyerte az írónő és a Kolibri marketingesének, Orsinak a tetszését is. Egy rövid, jó hangulatú beszélgetés, a regény és a megvalósított AI-karakterek méltatását követően pedig visszatértünk a Vigadó térre, ahol 

15.00 órakor kezdetét vette Majoros Nóra A kolibri és az Erdő Ura program. A program előtt végre újra találkozhattam Csillával, aki most a Kolibri kiadó szerkesztője és volt Mórás kollégám, majd Nóri is megérkezett és észrevett minket - nagyon örültem, hogy vele két nap is tudtam újra találkozni! 
A beszélgetést Csilla vezette, s Nórin kívül jelen volt még a Budapesti Állatkert dolgozója, Mirtse Áron is, aki egy gyönyörű boát (kígyót) hozott magával, aki a Rektor nevet viselte. A beszélgetés a lenyűgöző állatvilágba kalauzolta a hallgatót, szó volt a sztereotípiákról, majd betekintést nyerhettünk Nóri egyik legfrissebb, legropogósabb kötetébe, majd megsimogathattuk a kígyót is.
Utoljára általános iskolás koromban volt lehetőségem kígyót simogatni és nyakamba venni, s elmondhatatlan boldogsággal töltött el, hogy most újra megsimogathattam egyet. Elképesztő bőrük van, korántsem olyan, mint amilyennek hinnétek, ha lehetőségetek nyílik, bátran tapizzatok kígyót! :P Hihetetlenül feltöltött ez a program is. 
A beszélgetés után váltottam pár gyors szót Nórival, aki szintén a Kolibri kiadó standjához vonult dedikálni.


Dedikálások

16.00-kor kezdődött Berg Judit dedikálása, akihez köztudottan időben sorba kell állni, ha nem akarsz a napon sínylődni hosszú órákat. ^^ Nekünk idén is sikerült jó helyet megcsípni magunknak, s most egész gyorsan végeztem is, ugyanis csak a legfrissebb, Rumini Kondor-szigeten könyvem várta, hogy megkapja a saját dedikálását. Készült egy közös kép is, mint minden éven, Judit ismét nagyon kedves volt! :3

Mivel több dedikálás is egy időben zajlott és program ütközés is volt, sajnos Kántor Katához és Bíró Szabolcshoz nem sikerült eljutnom. Úgy tűnt, hogy Bessenyei Gábort is lekésem, s már rohannom is kell tovább, pedig őt az éven fedeztem fel magamnak, s be is lopta magát a szívembe a remek ifjúsági regényeivel... Lelövöm a poént, sikerült beszélgetnem vele, de nem szaladok még ennyire előre. :P

A következő időpont 17.00 volt, amikor Király Anikó és Erdős Zsuzsa dedikálása kezdődött a Manó/Menő Könyvek standjánál. No, ez a dedikálás már fél öt után elkezdődött, ezért gyorsan be is álltunk a sorba, ami szintén jó pár tagot számlált már. A nap folyamán a standnál sikerült megismerkednem az új marketingessel, Rékával is, aki nagyon kedves volt. A sorban állva beszélgetésbe bonyolódtunk az előttünk álló anya-lánya párossal is, akik Berg Juditnál is előttünk álltak sorban, nevettünk egy jót és megállapítottuk a közös érdeklődési pontokat.
Anikóhoz saját készítésű könyvjelzőkkel készültem, valamint egy plusz példánnyal ropogós könyvükből, aminek sorsáról nemsokára lerántom a leplet... ;) 
Nagyon örültem, hogy ismét találkozhattunk, Anikót imádom, páratlan a humora, rendkívül kedves és Erdős Zsuzsa is nagyon jófej. Vele most ismerkedtem meg, de az értékelésem alapján azonosított, ami hihetetlenül jól esett! Kaptam hivatalos, dedikált könyvjelzőket is, valamint egy Anikó által készített csodaszép mintát is. 
Pár szót váltottunk, nevetgéltünk, majd továbbadtam a helyem a következő rajongónak. 

S most jön az érdekes és izgalmas befejező része a napnak, ami mondhatni tökéletes lezárása volt a  szombatnak. Öt óra körül jártunk és Bessenyei Gábor még mindig dedikált! Mivel a sor már nem volt olyan durván hosszú, beálltunk a várakozók közé és úgy egy fél óra alatt sorra is kerültünk. Gábor írásaira idén találtam rá, A Hang abszolút kedvencem lett, s most sorban olvasom végig a könyveit (bízom benne, hogy saját példányokat is sikerül nemsokára szereznem belőlük). A dedikálásra könyv nélkül érkeztem, ugyanis előtte való este Gábor Insta-profilján láttam, hogy dedikált könyvjelzőt is lehet tőle kérni. Végül három csodaszép könyvjelzővel és egy nagyon pozitív élménnyel gazdagodtam, örülök, hogy sikerült még a Korzón találnom őt. 
Gábor nagyon kedves és közvetlen személyiség, tök ismeretlenül is egy nagyon jót beszélgettünk, nevetgéltünk (külön köszönetem a közös képért, amit a segítője lőtt rólunk), egyáltalán nem éreztem magam feszélyezve, vagy megszeppenve a szégyenlősségem miatt. Biztos, hogy legközelebb könyvekkel érkezem hozzá és nagyon köszönöm a kedvességét ez úton is, hatalmas élmény volt! :3

Ezt követően lezártnak tekintettem a szombati napot, s megindultunk hazafelé, hogy egy pici pihenést követően vasárnap reggel újult erővel vessük bele magunkat a Könyvhét utolsó napjába, ami örök élményt adott nekem a Julie Klassen találkozóval és dedikálással... 

Folytatás következik...

Kép forrása
Kép forrása

Ha tetszett, olvasd el ezeket is...

0 comments

Flickr Images