Rumini kalandszoba - Holdbékák mocsara - Élménybeszámoló

A Rumini kalandszoba egy varázslatos kis birodalom, Berg Judit páratlanul zseniális mesevilágának megtestesülése a budapesti Bartók Pagonyban, ahol gyermek és felnőtt egyaránt egy gyönyörű világban találja magát, amint belép a "kapun".

El sem tudom mondani, mióta vágyok arra, hogy végre elmehessek és kipróbálhassam a kalandszobát, ami idén végre sikerült! Július 27-én, szerdán végre beléphettem a Bartók Pagonyban felépített Rumini-világba, ami teljesen elvarázsolt! ❤

Mielőtt az élménybeszámolómba kezdenék, hadd áruljak el néhány titkot és információt a szabadulószobákról.

A Rumini kalandszoba kétféle pályával várja a látogatókat. A Kék Pálya a Vérszívó denevérbarlang, míg a Piros Pálya a Holdbékák mocsara fantázianevet kapta. Mi ez utóbbit próbáltuk ki.

A kalandszoba 8 éves kortól látogatható, s 10 év fölötti gyermekek azok, akik szülői felügyelet nélkül, egyedül is részt vehetnek a játékban. A játék minimum 3 fővel vehető igénybe, 4 főig a pályák díja 9.000 Ft/pálya. A játékosok max. létszáma 7 fő, míg 4 fő felett +2.000 Ft a részvételi díj.

Arra, hogy a szobákból kijussunk, 45 perc áll rendelkezésünkre. Az előtérben, a felépített Szélkirálynő fedélzetére lépve és a pelevári bazár másolatában fényképet készíteni szabad, míg a kalandszobákban a fénykép készítése nem engedélyezett! Minden egyéb információért keressétek fel a Rumini kalandszoba oldalát, linket a bejegyzés végén találtok!

Előzmények

Nagy Rumini rajongóként égetett a vágy, hogy ellátogassak a kalandszobába, ami a tavalyi nyár folyamán sajnos meghiúsult, mivel nem találtam még egy főt a részvételhez, akivel együtt meglettünk volna hárman a minimumhoz. Ez a problémám viszont idén megoldódott, ugyanis a szüleim nálunk töltötték a nyár egy részét, így a szabadság alatt bizony fogtam őket és felmentünk a Pagonyba.

A pályák leírása közül bár mindkettő elnyerte a tetszésem, végül mégis a Holdbékék mocsarát választottam. A fogadtatás miatt nem aggódtam, hisz bár nem vagyunk gyerekek, mivel a Pagony játékos felnőtteket is szeretettel vár a szabadulószobákhoz, bátran álltam a kihívás elé.

Megérkezés és belépés a kalandszobába

A Bartók Pagonyba érve jelentkeztem a pultnál, ám a játék kezdéséig még bő fél óránk volt, így természetesen körbenéztem a gyönyörű boltban és vásároltam is. ^^ Egy Rumini füzet (új, eddig nem látott illusztrációkkal), képeslapok és csomagolópapír jött haza velem. S vajon könyv miért nem? Minden újdonság a polcomon fekszik már... ^^

A lányok kedvesen fogadtak minket, majd 14 óra előtt 5 perccel már jöttek is értünk, hogy a "pincébe" vezessenek, ahol a kalandszoba felépült. A ruhatárba lepakoltuk a cuccainkat, majd feleltem a kérdésre, hogyan is találtunk rá a szobára. Én Rumini rajongóként vagyok jelen, a többiek kényszerből vannak velem, a létszám miatt. XD Mehetünk is a pályára! ^^

(Viccet félretéve, játékostársaim tényleg csak azért jöttek el velem, mert szeretnek, de nekik fogalmuk sincs a Ruminiről, s csak előtte meséltem nekik egy picit róla.)

A kalandszoba / Élmények / Vélemény

Az egérvárosi kikötőn és a pelevári bazáron túl felléphettünk a Szélkirálynő fedélzetére, ahol a játékvezető az alap információk elmondását követően bekapcsolta a modern kütyüket és a táblán megjelent Bojtos Benedek kapitány, aki elmondta, hogy feladatunk megtalálni a kalózkirály elrejtett gyűrűjét, valamint elvinni a receficefa gyógyító kérgét Mókus mágusnak, aki véleményem szerint Naftalin Rofus volt.

A kalózgyűrűt a Szélkirálynőn álló kézre kell felhúzni, s ha sikerül - győzünk!

Miután Bojtos Benedek kapitány távozott, megjelent Rumini, aki titokzatosan megsúgta nekünk, hogy ő bizony láthatatlanul követni fog minket, s ha szükségünk van a segítségére, csak szóljunk!

Mindezek után indulhatott a kaland!

Mivel a pályákon fényképezni sem lehet, én sem fogom elmondani, hogyan lehet kijutni a szobából, hisz akkor nem lenne értelme, hogy ti magatok is felkeressétek. Mesélek a szobákról és az élményeinkről, de csak óvatos keretek között... ;)

Mi magunk soha nem jártunk még szabadulószobában, de minden, amit az interneten olvastam, s amilyen elvárásokkal mentem megvalósult. A Holdbékák mocsara pályán 5 szobán keresztül vándoroltunk, mocsaras vidékeken, a fabatkák szigetén át egészen a kalózvezér tanyájáig, hogy eljussunk a pelevári bazárba.

A feladatok furfangosak és ötletesek voltak, s nem hiszitek el, de felnőtt fejjel bizony teljesen más minden, mint egy gyerek szemével, ugyanis mi magunk néhol olyannyira túlbonyolítottuk a megoldási lehetőségeket, hogy csak utólag fogtuk a fejünket, miután a legegyszerűbb, legkézenfekvőbb megoldásra nem gondoltunk, s ezzel értékes perceket vesztettünk!

A Pagony csapata egyébiránt remekük felépítette a szobákat, csak az első helyiségben vagy negyed órát időztünk, ugyanis hiába fejtettük meg a továbbjutási lehetőséget kb. 3 perc alatt, sehogy sem láttuk meg az apró jelet, ami ott volt a szemünk előtt a továbbjutáshoz.

Néha már-már azt hittük, már régen kiszaladtunk az időből, holott a játék végén még 6 perc rendelkezésünkre állt a 45 percből. Természetesen sikerült győznünk! :3 Ha az elején jobban figyelünk arra, hogy itt bizony minket be fognak csapni az apró jelek, fele annyi idő alatt is végeztünk volna, de annyit nevettünk, annyit fogtuk a fejünket a saját bénázásunk láttán, hogy minden varázslatos perc megérte odabenn!

Volt szoba, ahol pillanatok alatt végeztünk és olyan is, ahol utólag már tök egyértelmű volt, hogy nem is abban a helyiségben kellene keresnünk azt, amit, hanem már a következőben. ^^

A berendezés, a hangeffektusok, a békés csend, a mocsár és az erdő zajai, vagy éppen a bazár látványos, színes-hangos forgataga mind egyszerűen varázslatos volt, ahogy a legapróbb részletekig gyönyörűen felépített díszlet is, amiknek köszönhetően úgy éreztem, hogy tényleg belecsöppentem a Rumini világába! ❤

A kalandszoba a Rumini ismerete nélkül is végigjátszható, nem szükséges hozzá a könyv ismerete, azonban számomra sokkal többet adott (értelemszerűen), mint párom és a szüleim számára, akiknek egy szépen berendezett, ötletes pályát és kalandot tartogatott, ahol jól érezhetik magukat, s örömmel jelentem, hogy vonakodva bár a kezdeti tiltakozásuk ellenére, de csak ki merték nyögni nekem, hogy nagyon jól érezték magukat és még a Rumini története is felkeltette az érdeklődésüket!

A hangeffektusokon, ötletes, ámde néhol becsapós és átverős feladatokon, gyönyörű díszleten túl számomra hatalmas öröm volt, hogy a modern kütyükről kivetített szereplők mind-mind az új illusztrációkból készültek, azaz a digitális világot Nagy Zoltánnak köszönhetjük, akinek képi világáért rajongok! A megelevenedett Bojtos Benedek és Rumini, valamint a pelevári mágus alakja és a pergamen eszméletlenül megdobogtatta a szívem, s csak egy Balikót hiányoltam még mellőlük, de ez már az én személyes kis ügyem, hisz ő a kedvenc karakterem. ^^

Miután a kalandszoba területét elhagytuk, a jókedvem és a feldobódottságom egész késő estig kitartott, s úgy éreztem, az ár minden fillérje megérte, hogy részese lehettem ennek a kalandnak szeretteim társaságában. Mindemellett egészen bizonyos az is, hogy jövőre végigjátsszuk a Vérszívó denevérbarlang pályát is, hisz izgatott kíváncsiság munkálkodik bennem - vajon mit tartogat és rejt a másik szoba...?

A Rumini kalandszobát teljes szívből ajánlom a Rumini-rajongóknak, akiknek mondhatni kötelező a részvétel ezen a gyönyörűen berendezett, a legapróbb részletekig kidolgozott pályán, ahol a játék végén - ahogy mi is - csodás képeket készíthetnek a Szélkirálynő fedélzetén magukról. Mindazonáltal jó szívvel ajánlom ám a szabadulószobát a játékos kedvű felnőtteknek is, akik szeretnének visszarepülni a gyermekkorba és egy igazán minőségi kalandpályán végigmenni és kipróbálni magukat!

Értékelés: 5/5 holdbéka