Swift

Hitsuzi Yamada: The ​Masterful Cat Is Depressed Again Today 1-2. - Értékelés



Hitsuzi Yamada The ​Masterful Cat Is Depressed Again Today c. mangájának első kötete tavaly ősszel látott napvilágot a Seven Seas kiadó jóvoltából. 
A kötet azonnal felkeltette a figyelmem az egyedi címével, borítójával és a fülszövegben hirdetett tartalommal, s el ne felejtsem megemlíteni a lenyűgöző látványvilágot sem, ami a mangaka sajátja.
A költözésem következtében sajnos a történetbe csak néhány nappal ezelőtt sikerült belefognom, ám az azóta eltelt időben már négy kötet is megjelent, így nem kell várnom az utánpótlásra, azonnal kaphatom is le a folytatást a polcomról. 
Az értékelés az első két kötetről szól, de nem kell félni, a bejegyzés nem tartalmaz spoilereket a történetre nézve, ami még nagyon az elején jár...

I am a cat. But I'm no ordinary cat. I am the first,
and perhaps only... MASTERFUL CAT.

Főhősünk, Saku egy irodában dolgozó nő, aki képtelen magáról gondoskodni. Ő a tipikus, egyedülálló japán nő mintapéldája, aki a munkájának él, s bár korántsem végez olyan fontos munkát, mire hazaér, már semmire nincs ereje.
Saku élete nagyon sokáig szomorú volt, a lány egy igazi koszfészekben élt, ám egy nap magához vett egy apró fekete kiscicát, aki örökre megváltoztatta az életét...

A történet kezdetén ennek a múltnak már régen nyoma veszett, hiszen Saku nem magányos és nem egy mocskos házba tér haza nap mint nap, ugyanis a picike fekete cica időközben hatalmas méretűre nőtt, aki maga gondoskodik gazdájáról, vezeti a háztartást, bevásárol, főz, mos, takarít - s életben tartja a lányt...
A hatalmas fekete macska minduntalan feltűnést kelt, ám az emberek azt hiszik, hogy csupán egy jelmezbe bújt furcsa emberrel hozta őket össze a sors - a titkot egyedül Saku-chan ismeri...

Yukichi minden tekintetben olyan, mint egy macska. Bolyhos, ha kell, bújós, ha kell, fújtat, s természetesen nem beszél, ám tekintete többet mond minden szónál.

A titokra fény derülni látszik azonban, mikor Saku főnöke, Kaoru szívességet kér a lánytól, akinek kötelessége teljesíteni a szíves invitálást a vidámparkba, ahol Kaoru unokahúga, Yume-chan belehabarodik a Sakut titkon követő Yukichibe...

It's something my grandfather often said. "Black cats 
were once called anko-neko." 
"They're lucky cats that bring good fortune."

A The Masterful Cat is Depressed Again Today egy végtelenül szórakoztató és egyedi történet. Egy különleges, nem mindennapi kapcsolatot tár a szemünk elé, ahol a macska lesz az, aki gondoskodik a gazdájáról, s sokkalta életre képesebb, mint Saku-chan valaha is lesz...

Hitsuzi Yamada ötlete egészen különleges, hisz egy teljesen szokatlan, váratlan helyzetet teremtett meg, ami rengeteg helyzetkomikumot szül.
Főhőseink egytől-egyig szerethető karakterek, akikkel együtt mosolyogtam, nevettem, szomorkodtam.


Saku-chan egy felnőtt bőrbe "bújt" kislány, aki képtelen magáról gondoskodni, sokszor nyafka, lusta, szétszórt és naiv, aki mindig meg is issza a levét a saját bohókosságának, mert Yukichi minden tőle telhetőt megtesz, hogy életben tartsa ezt az önveszélyes emberi lényt. ^^
Saku mellett Yukichi az, aki a felnőttséget és a komolyságot képviseli, bár néha talán túlzottan kemény és büntető is a lánnyal szemben, aki sokszor túl könnyedén, túl lazán veszi az életet - azaz nincs kedve semmihez, sokat lustizna, s nem tesz erőfeszítéseket annak érdekében sem, hogy "életben maradjon", tiszta körülmények között, betartva a higiéniát és a megfelelő étkezést.
Kicsit talán túl erős azt mondani, hogy Saku-chan túlságosan is nemtörődöm, mert azért ez nem teljesen van így, de az tény, hogy ha Yukichi nem lenne mellette, a lány már régen belehalt volna a fáradtságba, a szemétbe, az étlenségbe. De nem a szomjúságba...
Saku karakterében egyvalami nem tetszett, mégpedig a rengeteg sörfogyasztás, amit minden este megejt... Bár számtalan mangában és animében találkoztam már ezzel a japán felfogással, valahogy nem értem miért lenne szükség a kikapcsolódáshoz és relaxáláshoz minden este minimum egy doboz sörre...
Saku és Yukichi párosa a történet legfőbb humorforrása, míg a cukiság vonalát, Kaoru unokahúga, a tündérien bájos, három éves Yume-chan képviseli, aki minden egyes megjelenésekor, minden egyes panelen zabálnivalóan édes! *-*
S ha már a kislánynál tartunk, feltétlenül meg kell említenem Saku főnökét, Kaorut is, aki reményeim szerint hamarost fontosabb szereplővé lép elő, s talán - remélhetőleg - ő lesz A FÉRFI főhősnőnk életében.

A manga mindkét kötete rövidebb kis történetek halmaza, melyek természetesen egybefüggnek, ám vagy egy-egy napszakhoz, vagy egy-egy tevékenységhez (pl. vacsora, fürdés) kapcsolódnak, ám a történetet nem viszik túlságosan előre. Úgy tűnik, Yamada-san kínzó lassúsággal fogja felépíteni a történetet, ugyanis kizártnak tartom, hogy csupán egy különös, nem mindennapi kapcsolat néhány mozzanatába akarna bepillantást nyújtani az olvasóinak...

The ​Masterful Cat Is Depressed Again Today macskabolondoknak kihagyhatatlan, ám szívből ajánlom mindenkinek, aki szeretne egy teljesen hétköznapi lányról szóló, humorban gazdag történetet a kezébe venni, amibe ráadásként egy intelligens "óriásmacska" is szerepel! :3


Értékelés: 5/5 cat-san
Kedvenc kötet













Idézetek

Yukichiii!! You're the only one who's good to me!

So, thanks for taking care of me!!

You're right. Nothing we can do about it now, so let's drink!!
SHE DRANK UNTIL SHE FORGOT HER PROBLEMS.

Hey... if I asked for a pumpkin carriage could you make that happen too?
Never mind.

I am a cat. But I'm no ordinary cat. I am the first, and perhaps only... MASTERFUL CAT.

2. kötet

A mini Yukichi!! I want one too!

It's something my grandfather often said. "Black cats were once called anko-neko." 
"They're lucky cats that bring good fortune."

Ha tetszett, olvasd el ezeket is...

0 comments

Flickr Images