bergjudit
értékelés
ifjúsági
mesevilág
pagony
rumini
Berg Judit: Rumini Ferrit-szigeten (Rumini 6.) - Értékelés
Berg Judit Rumini sorozata Nagy Zoltán illusztrációval ezen a héten végre folytatódik piciny hazánkban is, s két újabb kötettel bővül - az új kiadás szerelmeseinek örömére. ❤
A Rumini a Fényvizeken és a Rumini kapitány érkezik a sorban, s bár kimondottam örülök, hogy két teljes értékű regény érkezik, igencsak meglepett, hogy a színdarab kimarad a sorból. A Rumini Ferrit-szigeten hivatalosan a Rumini könyvsorozat hatodik kötete, ám én magam szeretném elfelejteni ennek a kalandnak minden aprócska részletét...
A Rumini Ferrit-szigeten tulajdonképpen a színházi darab szövegkönyve, egy színdarab, melyet én magam nem tartok az egész részének, ám a cselekmény megismerése az egész könyvsorozat szempontjából sajnos nem elhanyagolható. Mivel a könyvsorozat és a történet számomra Nagy Zoltán illusztrációval az igazi, a tavaly megjelent kínai kötetet azonnal megszereztem, amint elérhetővé vált, így szerencsére nem kellett lenyűgöző illusztrációk nélkül újra végigszenvednem magam a történeten, ami Kálmán Anna színes illusztrációval és a szereplők önmagukból teljes kifordulásával számomra valódi kínszenvedés volt...
Igen - hatalmas Rumini-rajongóként igyekszem a Ferrit-sziget történetét minél hamarabb elfelejteni, bár gyanítom, ez a "kívánságom és vágyam" nem válik valóra teljes mértékben, olyan fenemód jól raktároz el az agyam minden információt... A Rumini Ferrit-szigeten számomra a könyvsorozat leggyengébb darabja, s itt most korántsem azzal van a probléma, hogy nem egy "rendes regényt" vehettem kézbe... A formátum engem nem zavart, a történet és a szeretett karakterek ellenben rendkívül irritáltak. Nézzük is meg közelebbről, miért...
NEGRÓ
A Szélkirálynő horgonyt vetett egy csendes öbölben, és a kapitány
úr parancsára mindannyian partra szálltunk. Álmunkban sem
gondoltuk, hogy Marcipán-sziget helyett Ferrit-sziget földjét
tapossuk. Talán, ha tudtuk volna, mi vár ránk, rémülten
menekülünk. De mi mit sem sejtve indultunk a sziget
felderítésére. A többit később. Vigyázz! Pihenj! Húsz
perc múlva sorakozó!
Történetünk Egérváros kikötőjében veszi kezdetét - legalábbis ez magyarázza Rizsa és bandája jelenlétét, hisz a helyszín konkrétan nem kerül kikötésre a kötet legelején...
Szeretett matrózaink épp dugig pakolják a Szélkirálynő fedélzetét, hogy az hamarosan elindulhasson a Marcipán-szigetekre a drága áruval. Miután a bepakolásnak vége, a kapitány néhány szabad órát engedélyez matrózai számára a városban, ám egyvalakit őrségbe kell állítani a hajón... A tisztes és nemes feladat elvégzése a fedélzetmester, Negró feladata lesz, aki természetesen Ruminit jelöli ki őrszemnek. Természetesen Rumini nem túl boldog a hír hallatán, de mit van mit tenni, beletörődik sorsába.
Mikor hőseink a hajót elhagyják, Rizsa és bandája tűnik fel a színen, akik eddig a homályban lapulva vártak a kedvező lehetőségre... Rizsa ki akarja fosztani a Szélkirálynőt, s bandája ellen egyedül Rumini léphet fel, aki egymagában édes kevésnek bizonyul a rakomány megmentéséhez, főleg, miután szépen el is terelik a figyelmét...
Rizsáéknak sikerül kifosztani a hajót, míg a visszatérő legénység a búsan magában ücsörgő Ruminit találja csak a fedélzeten, akit a kapitány végleg elbocsájt szolgálatából... Természetesen a kapitányt, régi ígéretére - miszerint ha Rumini még egyszer hibázik és bajba sodorja társait, kipenderíti a matrózfiú szűrét -, Negró figyelmezteti, aki halálos örömmel nézi a távozó matrózfiú alakját, akiért senki sem áll ki tartósabb ideig...
Rumininek nincs hova mennie, így, mikor hőseink újra megtöltik rakománnyal a hajót és vitorlát bontanak, az egérfiú elrejtőzik a hajón és csak reméli, hogy a kapitány megbocsájt majd neki...
Mikor a legénység "potyautast" kiált, az események felgyorsulnak. A Szélkirálynő kiment egy hajótöröttet a vízből, akibe a fél legénység azonnal beleszeret...
Csincsili, a ferrit király lánya rendkívül dölyfösen és arrogánsan megparancsolja, hogy vigyék azonnal Ferrit-szigetre, mely "kérést" a kapitány kerek perec megtagad. Ám amikor a ferritek ősi és hatalmas ellensége magával ragadja a lány védelmére kelő Balikót, Rumini kényszerű döntést hoz...
BALIKÓ
Én? Hát szoktam én lopkodni?
MINDENKI
Igen!
BALIKÓ
Na jó, régebben egy kicsit. Ruminivel. De azóta... már lopni sincs kedvem.
A Rumini Ferrit-szigeten egy csodásan felépített, izgalmas történet lehetne!!!, ha az írónő nem fordította volna ki teljesen önmagukból főhőseinket...
Bevallom, az én zsebemben már a legelső oldalakon nyílt az a bizonyos bicska, ugyanis ebben a történetben mindenki mintha teljesen kifordult volna önmagából! Ez alól egyetlen kivétel akad, Negró, aki magához híven, jelleméhez hűen viselkedik, s egyetlen negatív jelzőm sem lehet rá. Egyébiránt ő maga a történet mesélője, aki több ponton is szeretné kiszínezni az események láncolatának vonalát, ám élő "lelkiismerete", Rinya ezt nem hagyja... ^^ Ellenben mindenki más, még az előző kötetben megismert Rinya is tenyérbemászóan viselkedik, akinek ugyanúgy elkélne egy jó nagy pofon, mint a Szélkirálynő teljes legénységének!!!
Vegyük is szépen sorjában a dolgokat...
Itt van mindjárt Bojtos Benedek, a Szélkirálynő kapitánya, akinek a döntése kvázi a semmiből érkezik, s aki különös kegyetlenséggel hajítja ki Ruminit a fedélzetről... A kapitány mind ez idáig egy komoly, felelősségteljes, szigorú, ámde igazságos kapitány volt, aki mindezen tulajdonságát egy csapásra elvesztette. Konok, makacs, a másik felet meg sem hallgató durcás kisgyerek lett, aki valóban, mintha egy teljesen másik karakter volna, mint akit eddig ismertem.
De igaz ez Ajtonyra, Dolmányos papára, Cincogi dokira is, akik mind-mind Rumini ellen fordulnak, beszólogatnak, zsörtölődnek, s igazi szemét alakokká válnak...
Ha mindez nem lenne elég, se Dundi Bandi, se Sajtos Pedro nem áll ki Rumini mellett a bajban, aki egyébiránt maga is rendkívül gyengévé és "ostobává" alakul át ebben a színdarabban. Mintha a bátor kisegér egyszeriben másvalaki lenne, akinek bár a neve és a teste ugyanaz, ámde eddigi szép jellemvonásai eltűnnek, sutba vágódnak, s marad egy gyenge, önmagáért kiállni képtelen, társai bizalmát elvesztő gyenge egérke, akinek nincs szava, nincs "tekintélye". Ruminit ebben a történetben nem szeretik, meg sem próbálják meghallgatni, de nem csupán erről a részről nézve változott meg a karaktere. Döntései és cselekedetei sokszor teljesen ellentmondásosak, nincs összhangban sem önmagával, sem a környezetével, hibát hibára halmoz, esetlen, s csupán a történet végefelé kezd hasonlítani régi önmagára, hogy aztán a végén ismét elnyelje a sötétség...
Úgy vélem, mindez talán Csincsili hibája, "akihez fogható" karakter még nem volt a Rumini világában... Csincsili bár a pozitív "hősök" sorát hivatott erősíteni, számomra a legnagyobb gonosznál is gonoszabb és ártalmasabb karakter volt, aki szépségével igyekszik előre jutni és megbabonázni az embereket. Kihasználja őket, de egyébiránt mást nem tud felmutatni... Mert mit is csinál a ferrit hercegnő? Pofozkodik, gyűlölködik, nagyzol, végtelenül agresszív, indulatait képtelen elfojtani, pofonokkal fenyeget, negédeskedik és mindenki a bájos pofijával akar elbájolni. Egyébiránt ereje semmi, tettei nincsenek, mindenben Rumini segítségére szorul, egymaga képtelen volna kiszabadítani az apját, akinek elvileg a megmentésére érkezik, de mindenkire támaszkodik, csak önmaga nem csinál semmit a szájtépésen kívül...
És akkor itt van Balikó, aki a történetben szintén egy az egyben kiherélésre került... A történet elején bár az egérfiú kiáll a barátjáért, mikor azt menesztik a hajóról, korántsem védelmezi olyan harciasan, mint ahogy a karakterétől és a jellemétől elvárnánk, s ahogy a korábbi kötetekben láthattuk. Rumini és Balikó, mint két idegen van jelen a lapokon, igaz, őszinte barátságuknak nyomát sem látni, annak ellenére sem, hogy Rumini minden tőle telhetőt megtesz majd azért, hogy az ellenség markába került barátját megmentse.
Amint Csincsili megérkezik, Balikó teljesen elveszíti az eszét és belehabarodik a ferrit királylányba, akinek a pofijáért tűzbe menne, holott az nem tartja őt többre egy porszemnél... Nem értem, honnan jött ez az ötlet, hogy Balikó legyen az, aki ennyire elveszti a fejét egy csinos pofitól, akinek a jelleme és karaktere mind ez idáig teljesen távol állt egy ilyen gyenge húzástól és "típustól"... Teljesen karakteridegen, de felettébb felháborító is, hisz a két barát közé éket ver a lány, akinek romboló szerepe sokkal nagyobb, mint azt eleinte gondolnánk.
A kötet végén Berg Judit egy "magyarázó" írást is mellékelt a színdarabhoz, melyben érdekes dolgokra világított rá. Bevallom, nekem is sok helyen teljesen más jött le a szereplőkről és a jeleneteket összekötő kapocsokról, mint egy-egy példa, ami felhozásra került, ám volt egy érdekes gondolat, ami megkapott, s elkezdtem más színben nézni a dolgokat, s látni egy-egy jelenetet. Noha tudat alatt lehetséges, hogy éreztem a két fiú közt feszülő ellentétet és rivalizálást, az utószó döbbentett rá arra, hogy talán Rumini is teljesen belehabarodott Csincsilibe, akivel egy macska-egér játékot játszik, tele szócsatával és ellenségeskedéssel, ami a "gyűlöllek-szeretlek", avagy az ellenségekből lett szerelmesek sablonos táborát erősíti... S ez a tény végtelenül sokkolóan hatott rám, ugyanis elég volt Balikót és a többi, kisebb szerepet kapó matrózfiút ilyen méltatlan helyzetben látni, ahogy csúsznak-másznak egy rájuk érdemtelen királylány lába előtt s figyelméért...
Hazugság és ámítás, látszat és felszínesség - ez jellemzi Rumini és Balikó kapcsolatát, s az egész történetet. Sajnálom, nem tudok szebben fogalmazni, nálam teljesen kiverte a biztosítékot ez, a karaktereket teljesen kifacsaró történet... Valami, ami ennyire gyönyörűen került felépítésre öt teljes köteten át, s egy pár tollvonással leépítésre kerül - azért őszintén, fájdalmasan vérzik a szívem... Hatalmas csalódás a számomra, amit nem tekintek a Rumini sorozat tagjának.
Itt mindenki ellenszenves, senkit sem lehet szeretni, s csak azt vártam, mikor lesz már ennek vége, s még jó, hogy csak száz oldal...
AJTONY
Hogy az a kampókezű, ragyaverte rossznyavalya törje ki, a
vasmacska dörgölje a hátát, a kormánylapát vágja szájba, a
viharmadár lássa utoljára, szárazföldi patkány legyen
az unokája! (...) Azt a cudar mindenit!
Az eredeti, első kiadás olvasása közben Kálmán Anna látványvilága sem segített az ellenszenvemen, sőt, felerősítette azt, így ez a kötet teljes kudarc volt számomra...
A történetet sajnos Nagy Zoltán illusztrációnak sem sikerült közelebb hoznia hozzám, s ha lehet, be kell vallanom, hogy még csak élvezni sem tudtam igazán a gyönyörű képeket, amiken végre újra kedvenc és szeretett hőseimet láthattam... mert nem ők voltak azok, ilyen jellemmel és tettekkel nem. Ezek nem ők!
Sajnos a Rumini Ferrit-szigeten számomra óriási csalódás volt, s valóban szeretném elfelejteni, hogy én ezt valaha olvastam, s szeretném újra visszanyerni a hitemet a szereplőkben, akiknek a jelleme eddig a pontig gyönyörűen került felépítésre. Bízom benne, hogy ez a rossz érzés és negatív hangulat nemsokára elszáll belőlem, s újra élvezni tudom Rumini világát, de kérem szépen vissza az első öt kötetben megalkotott, igazi hősöket, igazi kalandokat, akik és amik nincsenek kifordítva önmagukból!!! Ennél nagyobb kárt a Fordí-tó vize sem okozott bennük...
A hatodik kötet történetét sajnos nem tudom jó szívvel ajánlani, de azt muszáj elmondanom, hogy a további kötetek előtt azért érdemes megismerkedni a színdarab szövegkönyvével is.
Jelen állás szerint a kötetek sorrendje a kedvenceimtől a legrosszabb felé haladva az alábbiak szerint néz ki:
1. Rumini ❤
2. Rumini Datolyaparton ❤
3. Rumini és a négy jogar
4. Galléros Fecó naplója
5. Rumini Zúzmaragyarmaton
6. Rumini Ferrit-szigeten
Aki nem találkozott volna még Berg Judit eme páratlan világával, az azon nyomban szerezze be az első kötetet és hagyja, hogy hőseink és a történet magukkal ragadják!
A kötet magyar nyelven sajnos eddig még nem jelent meg Nagy Zoltán illusztrációival, a képeket/montázst a saját, kínai nyelvű példányomból fényképeztem és készítettem el!
Értékelés: 3/5 hernyóca (történet + Kálmán Anna képi világa)
Illusztráció: 5/5 hernyóca (Nagy Zoltán)
Idézetek
NEGRÓ
...Nevem Negró. Fedélzetmester. Legfőbb erényem a szigor. Legnagyobb hibám... (erősen gondolkozik, töri a fejét) legnagyobb hibám, legnagyobb hibám... olyan nincs.
……
NEGRÓ
Úti cél: a Marcipán-sziget, a Delej-tenger keleti vidékén. Rakomány: felpakolva. Hajó: útra kész. Indulás: hajnalban. Legénység: készen áll. Bemutatom a legénységet:
Bojtos Benedek, kapitány. Remek hajós. Tisztelem őt. De sajnos vajból van a szíve.
(...)
Kit hagytam ki? Ja, persze. Az állandó őrszem, Sajtos Pedro. Megbízható. A szeme. A többi megbízhatatlan.
Hátra van még a fekete leves. A két léhűtő hajósinas. Csak a lógáson jár az eszük. A szemük sem áll jól. A súrolókefe sem áll jól kezükben. Mindenük rosszul áll. A szénájuk is. Már megint hová tűntek?
(...) Életem megrontója ez a két fickó. Ez itt Balikó. Igazi léhűtő, a lógás nagyon megy neki. De ő még csak hagyján. A másik bitang a főkolompos. Rumini. Rumini. Rumini.
……
NEGRÓ
Rinya, csőr befog!
……
RUMINI
Doki, belebetegszem, ha nem mehetek!
CINCOGI DOKTOR
Főzz magadnak egy teát!
……
NUDLI
Te, főnök, látod, amit én látok?
RIZSA
Azt látom, hogy nem látom, amit látok.
……
NEGRÓ
...Nem volt többé gond a fegyelemmel. (...) Mindenki boldog volt, hogy azt a semmirekellő Ruminit otthagytuk a kikötőben. Jó, nem mindenki, de én nagyon boldog voltam. Már nyugtatót sem szedtem...
……
BALIKÓ
Én? Hát szoktam én lopkodni?
MINDENKI
Igen!
BALIKÓ
Na jó, régebben egy kicsit. Ruminivel. De azóta... már lopni sincs kedvem.
……
NEGRÓ
Kapitány úrnak jelentem, ellopták az ebédet, pedig mindannyian itt vagyunk.
KAPITÁNY
Hm. Amikor egy hajó lába kel ennek-annak, és nyomtalanul tűnik el az étel, az csak egyet jelent...
MINDENKI
Kísértet!
KAPITÁNY
Dehogy kísértet! Potyautas!
RINYA
Potyakísértet!
……
RINYA
És én?
NEGRÓ
Te szólj, ha látsz valakit!
RINYA
Negró!
NEGRÓ
Mi van?
RINYA
Csak szóltam, hogy látlak.
……
BALIKÓ
Végeztünk.
BANDI
Semmi.
BALIKÓ
Néha úgy tűnt, hogy valami...
BANDI
...de leginkább semmi.
……
AJTONY
Hogy az a kampókezű, ragyaverte rossznyavalya törje ki, a vasmacska dörgölje a hátát, a kormánylapát vágja szájba, a viharmadár lássa utoljára, szárazföldi patkány legyen az unokája! (...) Azt a cudar mindenit!
……
BALIKÓ
Fogadjunk, hogy most is vigyorogsz!
……
RUMINI
Ütött az órád! Rumini szelleme bosszút áll!
……
ROLAND
Mindenki jöjjön! Hajótörött a fedélzeten!
……
NEGRÓ
Hogy kerülsz te ide?
RUMINI
Hiányoztál Negró, utánatok úsztam.
……
KAPITÁNY
Akárhogy is nézem, a mi térképünkön nincs Ferrit-sziget.
CSINCSILI
Elég nagy baj! Ideje volna új térképet venni, nem gondolja? Hogy fog így hazavinni?
……
RUMINI
Én eddig azt hittem, hogy a királylányok igazat mondanak.
CSINCSILI
Kell egy pofon?
RUMINI
Kösz, nem. Lehetnél hálásabb is a megmentődnek.
CSINCSILI
Feleséged ne legyek?
RUMINI
Fúj! Ennyire azért nem kell hálásnak lenni.
……
RUMINI
Erős vagy, na és? Ilyenek a ferritek! Vaspáncél, vasököl, fafej-
CSINCSILI
Kell egy pofon?
……
RUMINI
Micsoda látvány! Egy rozsdás királylány.
……
ROLAND
Riadó, riadó! Mindenki a fedélzetre!
PEDRO
Színes felhő a láthatáron!
(...)
KAPITÁNY
Ez nem felhő!
BANDI
Lehet, hogy papagájok?
RINYA
Papagájcsajok! Papagájcsajok!
……
NEGRÓ
Furcsa. A félelem távoli érzés. Én nem ismerem.
……
RUMINI
Ezt nem hiszem el! Balikó térj magadhoz!
CSINCSILI
Nem fog. Mostantól ő is az ellenségünk.
……
RUMINI
Ez mind miattad van! Becsaptál minket.
CSINCSILI
Molyra mágnesessé tette a Ferrit-hegyet, és hozzáragasztotta a papát. Végveszélybe került a ferritek népe. Én megszöktem egy csónakon, hogy segítséget hozzak, de aztán kitört a vihar. (...) Sajnálom, hogy hazudtam. Csak azt akartam, hogy segítsetek.
RUMINI
Ne bőgj, mert újra berozsdásodsz!
……
NEGRÓ
Hajnalra felsejlett a távolban egy sziget körvonala. Megérkeztünk Marcipán-szigetre...
……
NEGRÓ
A Szélkirálynő horgonyt vetett egy csendes öbölben, és a kapitány úr parancsára mindannyian partra szálltunk. Álmunkban sem gondoltuk, hogy Marcipán-sziget helyett Ferrit-sziget földjét tapossuk. Talán, ha tudtuk volna, mi vár ránk, rémülten menekülünk. De mi mit sem sejtve indultunk a sziget felderítésére. A többit később. Vigyázz! Pihenj! Húsz perc múlva sorakozó!
……
RINYA
Kamu! Csalás!
NEGRÓ
Igen-igen. Hamu és parázs is volt...
……
RUMINI
Csípj belém, hogy álmodom-e!
CSINCSILI
Nem álmodsz. De azért beléd képek.
……
CSINCSILI
Ez itt Rumini. Azért jött velem, hogy segítsen!
PEONZA
Egy nyeszlett egérfiú? Ugyan mit kezdünk vele?
(...)
CSINCSILI
Nem vonzza a mágnes. Talán segíthet a papán!
……
MOLYRA
Hernyóca, Hernyócika, kis csillagom! Te vagy az egyetlen vigaszom. Gyere, kicsim, egyél! Tömd azt az édes pofád!
……
MOLYRA
...Kedvemre való, ha valaki ilyen aljas...
……
PAPILLA
Úrnőm, és a fiúval mi lesz?
MOLYRA
Ha magához tért, pávaszemes pillangóvá változtatom. Ő lesz a nászajándék a kedvesemnek.
……
NEGRÓ
Negrólepke labdázni akar! Negrólepke labdázni akar!
RUMINI
Negrólepke befogni nem akarja?
……
MOLYRA
Hozzátok a nászajándékot!
(...)
BALIKÓ
A nászajándék eltűnt!
……
BALIKÓ
Találtunk egy láncot. A nászajándékot megette a hernyó!
……
MOLYRA
A végén még elcsúfít a bosszúság!
CSINCSILI
A végén mi?!
MOLYRA
Te csak ne örülj! Akkor is szép leszek az esküvőre. Rám fér egy avokádófürdő!
……
RUMINI
Megismersz?
BALIKÓ
Igen. Ki vagy?
RUMINI
Rumini, a barátod.
BALIKÓ
Nem pillangó, nem barát!
……
CSINCSILI
A portól neked is elszáll az eszed.
……
CSINCSILI
Csak tudnám, mi ez. Ráírhatták volna. (...) Egyél, de nehogy elpatkolj tőle! Csinálj belőle ellenmérget!
……
CSINCSILI
Rumini! Élsz? Ugye nem méreg volt? Ugye nem haltál meg? Rumini! Szólalj már meg! Kérlek!
……
RINYA
Buli van! Buli van! Rinya is megjött! Hol vagytok, papagájcsajok?
……
RUMINI
Akinek szárnya van, ellenség! Üsd, ahol éred. A többit később.
BALIKÓ
Értem én! Akinek szárnya van, ellenség. Ütöm, ahol érem.
……
NEGRÓ
Mint mondtam, Ferrit-szigeten nem történt semmi érdemleges. Volt ugyan egy kisebb nézeteltérésünk a helyiekkel, de rövid úton elrendeztük. Még szerencse, hogy rám nem egyáltalán nem hatott a varázs. Hiába, vannak, akik hősként dacolnak a veszedelemmel.
……
FERRIT KIRÁLY
Éljen a ferritek és a tengerészek örök barátsága!
……
RINYA
Most lehet tapsolni!
0 comments