értékelés
ifjúsági
janeausten
manókönyvek
történelmiromantikus
Katherine Woodfine: Jane Austen: Büszkeség és balítélet - Értékelés
Katherine Woodfine tollából látott napvilágot Jane Austen Büszkeség és balítélete az ifjúság számára átdolgozva, melynek célja Austen munkásságába bevezetni a fiatal olvasókat. Woodfine Austen összes regényét adoptálta Églantine Ceulemans illusztrátorral karöltve, mely közös munkákból valódi kis Austen-mennyországok jöttek létre. A Manó Könyvek jóvoltjából immár a magyar olvasók is a kezükbe vehetik a "leghíresebb Austen-regény" átiratát, mely szeptember végén gördült ki a nyomdából.
Az Awesomely Austen sorozat itthon az Oltári Austen sorozatcímet kapta, s ha minden igaz, nemsokára két újabb kötetet is a kezünkbe vehetünk.
Nagy Austen-rajongóként izgatottan vettem kezembe a kötetet, ami kívül-belül gyönyörű lett, s kíváncsian vártam, milyen minőségű átiratot kapok. Jelentem, Woodfine regénye az eredetihez hű, gördülékeny stílusú, magával ragadó kötet, amit bátran és teljes szívből ajánlok minden olyan fiatal számára, akik az eredeti művet eddig még nem merték a kezükbe venni, de szeretnének megismerkedni Austen lenyűgöző világával!
"Nem csak Mrs. Bennetet izgatta Mr. Bingley érkezésének
híre. Az egész szomszédság róla beszélt, hiszen általánosan
elismert igazság, hogy egy dúsgazdag, nőtlen férfinak
okvetlenül szüksége van feleségre."
Minden Büszkeség és balítélet átirat értékelését úgy kezdem, hogy azt hiszem, az eredeti művet senkinek sem kell bemutatnom. ^^ Mivel azonban az értékelés nem értékelés némi tartalomismertető nélkül, lássuk is gyorsan dióhéjban, miről szól Austen klasszikusa...
Anglia, Longbourn
Adott öt lánytestvér, akik édesapjukkal és édesanyjukkal élnek Longbourn gyönyörű vidékén. A Bennet család két legidősebb lánya, Jane és Elizabeth kiemelkednek butuska húgaik közül és méltán örvendnek nagy népszerűségnek a vidéki nemesség körében.
Egy nap tehetős, gazdag úriember érkezése bolydítja fel a vidéket, akiben Mrs. Bennet a leendő vejét véli meglátni...
Mr. Bingley két nővérével, valamint a még nála is jóval gazdagabb, rideg, büszke barátjával érkezik vidékre, ám míg Bingley nyájas, közvetlen modorával mindenkit lenyűgöz, addig Mr. Darcy, fennhéjázásával kivívja a vidéki nemesség ellenszenvét...
Mr. Bingley pillanatok alatt felfigyel Janere és a legidősebb Bennet lány is beleszeret a jóképű fiatalemberbe, ám Mr. Darcy és Elizabeth kapcsolata rendkívül viharosan indul...
Főhőseink életét egy katonai ezred bevonulása, valamint Mr. Bennet unokatestvérének, Mr. Collinsnak az érkezése is felforgatja, s míg Mr. Darcy és Bingley nővérei elszakítják az egymás iránt gyengéd érzéseket tápláló Bingleyt és Janet, addig Elizabeth ellenszenve mondhatni majdnem teljes gyűlöletté válik Mr. Darcy iránt, melynek kiváltó oka egy fiatal katonatiszt, George Wickham élettörténete, akivel Mr. Darcy kegyetlenül elbánt...
"Vajon csak a képzelete játszott vele, vagy valóban a kedvesség
szikrája és talán egy kis félénkség volt a férfi arckifejezésében
a büszkeség mellett?"
Woodfine Büszkeség és balítélete egy sziporkázóan szellemes, az eredetihez hű és annak oltárt állító átirat lett, amire egyetlen igazi Austen-fannak sem lehet panasza!
Az írónő remek érzékkel nyúlt hozzá az eredeti műhöz, s tette azt élvezhetővé "rövidebb", a kisebbekhez szóló, mesélő formában.
Mivel átiratról beszélünk, aminek a célközönsége a 8+ korosztály, felnőtt olvasóként senki se lepődjön meg, hogy a történetben az írónő itt-ott változtatást eszközölt. Nem kell azonban félni, a történet teljes mértékben ugyanaz maradt, csupán egy-két nem olyan fontos mellékjelenet nem kapott helyet a kötetben, vagy éppen került egy picit megváltoztatásra. Ezek az apróbb kis nüanszok egyébiránt csak azoknak tűnnek majd fel, akik kívülről fújják Austen eredetijét, s nem egyszer olvasták már a regényt. A célközönség nyilvánvalóan semmit sem fog észrevenni az egészből, amit azért tartok fontosnak kiemelni, mert bár ők nem ismerik az eredetit, a felnőtt, Austent ismerő olvasó is egy teljesen gördülékeny, tűpontos történetet kap, ha kézbe veszi ezt a kötetet.
A jól ismert és hőn szeretett karakterek jelleme mit sem változott, ahogy a gyönyörű táj, az illemszabályok, a leíró részek bája is megmaradt olyannak, amilyennek szeretjük. ❤
Woodfine egyébiránt több mondatot egy az egyben átemelt az eredeti műből, ahogy a magyar fordítás is több helyen használja a klasszikus Szenczi-féle fordítást, valamint az 1995-ös BBC sorozatban hallható ikonikus mondatok is visszaköszönnek a lapokról. A Colin Firth-Jennifer Ehle adaptációt kívülről fújó rajongók - mint példának okáért én magam is -, bizonyos, hogy hatalmas, fülig érő mosollyal az ajkukon fogják olvasni a kötetet, ahogy én is tettem. Olvasás közben a film képkockái peregtek le a szemem előtt, csodálatos érzés volt olvasni, forgatni a kötetet, s látni a fejemben az oly jól ismert és hőn szeretett képkockákat.
A remek átirat mellett figyelemreméltó azonban a kötet képi világa is. Églantine Ceulemans illusztrációi egy picit karikatúrás formában ábrázolják a szereplőket, akiknek minden fontos jellemvonása és reakciója megjelenik a képeken, amitől néhány képkocka halálosan viccessé válik. Zseniális karakterábrázolás jellemzi az illusztrációkat, Ceulemansnek sikerült elkapnia a szereplők valódi jellemét.
Én magam minden szereplő ábrázolásával elégedett voltam, ám eleinte egy picit csúnyának tartottam Mr. Darcy ábrázolását, de szerencsére ahogy haladtam előre a történetben, úgy váltak a róla készült rajzok is egyre jobban a szívem csücskévé. :3
A magyar fordításra sem lehet panaszunk, hisz mint fentebb is említettem remek lett, nekem azonban sajnos szemet szúrt néhány korhűtlen szó használata, illetve itt-ott sajnos nem fordítottak kellő figyelmet (fordításnál-szerkesztésnél) a magázódó-tegeződő forma használatára, s vannak egybefüggő dialógusok, ahol a mondatok egymás után hol magázódó, hol tegeződő formában váltakoznak egyazon párbeszéden belül, ami picikét zavaró, de korántsem mondanám, hogy főbenjáró bűn. A következő kötetekre nézve azonban erre érdemes esetleg jobban odafigyelni, de emiatt eszem ágában sincs csillagot levonni az egyébként rendkívül minőségi kötettől.
"Ami pedig Mrs. Gardinert illeti, ő egyre kíváncsibb volt
arra, vajon mi van az unokahúga és Mr. Darcy között."
Mivel rengeteg értékelést írtam már a Büszkeség és balítéletről, így most a karakterek jellemébe és a történet mélyebb elemzésébe nem mennék bele, a hangsúly jelen pillanatban véleményem szerint azon kell, hogy legyen, mennyire érdemes gyermeknek és felnőttnek a kezébe vennie ezt a kötetet.
A célközönség számára kifejezetten ajánlom, hisz zseniálisan megírt formában vezeti be az olvasót Austen lenyűgöző világába, míg a legnagyobb Austen-rajongóknak is szívből ajánlom, hisz számukra egy új megközelítésben, egy új, gördülékeny stílusban megírt regényt ad ez az átirat. Ajánlom továbbá teljes szívből azoknak is, akik próbálkoztak már az eredeti kézbe vételével, de valamilyen oknál fogva beletört a bicskájuk.
Összesítve - a regény mindenkinek ajánlott olvasmány! :3
Értékelés: 5/5 ink
Idézetek
"Nem csak Mrs. Bennetet izgatta Mr. Bingley érkezésének híre. Az egész szomszédság róla beszélt, hiszen általánosan elismert igazság, hogy egy dúsgazdag, nőtlen férfinak okvetlenül szüksége van feleségre."
"- Hiába küzdöttem, nem tudom elnyomni az érzéseimet. Engedje meg, hogy elmondjam, milyen szenvedélyesen csodálom és szeretem magát!"
"Mindig is büszke volt arra, hogy éles szemmel figyeli a körülötte lévőket - most úgy érezte, bolonddá tették."
"- Mary, velünk kellett volna jönnöd...
- Az ilyesmi nem vonz engem - mondta Mary rosszallóan. - Nekem sokkal jobban tetszik egy könyv."
"Az ezred Brightonba indulását megelőző héten az összes merytoni fiatal hölgy elszontyolodott."
"Vajon csak a képzelete játszott vele, vagy valóban a kedvesség szikrája és talán egy kis félénkség volt a férfi arckifejezésében a büszkeség mellett?"
"- Úgy látszik, utána javult valamelyest a megítélése. Azt hiszem, egy időben elég csinosnak tartotta.
- Igen, így volt - felelte röviden Mr. Darcy. - Egy ideje pedig már úgy gondolom, ő az egyik legszebb nő, akit ismerek."
"Ami pedig Mrs. Gardinert illeti, ő egyre kíváncsibb volt arra, vajon mi van az unokahúga és Mr. Darcy között."
"- ...Ha mindez igaz, akkor, nos, akkor megérdemel téged. Kevésbé érdemes embernek oda sem adnálak, Lizzy..."
"Ami Mrs. Bennetet illeti, őt annyira megdöbbentette Elizabeth eljegyzésének híre, hogy percekig sem mozdulni, sem megszólalni nem tudott, ami kétségkívül rendkívüli esemény volt."
"- Gyermekkoruk óta egymásnak szántuk őket. Még a bölcsőben feküdtek, amikor az édesanyja és én elterveztük a házasságukat. És most, minden tervünket keresztülhúzza egy fiatal nő, aki semmit nem számít a világban."
0 comments