értékelés
pagony
recenzió
vadadiadrienn
Vadadi Adrienn: Kicsimackó a Balatonon - Értékelés
Vadadi Adrienn Kicsimackó a Balatonon c. kötete az idei Könyvhétre jelent meg a Pagony kiadó gondozásában. A Kicsimackó könyvsorozat első részét tavaly nyáron vehettük kézbe, melyben megismerhettük főhősünket, valamint mackómamát és mackópapát.
Az idei kötet a nyaralásról és a magyarok szívének oly kedves Balatonról szól, mely köré épül fel az egész történet. Az első kötettel ellentétben a mesék itt összefüggnek, s bár egy-egy kaland önmagában is olvasható, s a sorrend felcserélhető, mégis érdemes sorrendben olvasni a meséket, amik egy gyönyörű történetívet rejtenek magukban.
A kötet ismételten 2-5 éveseknek ajánlott, ám a felnőttek is remekül fognak szórakozni rajta, s eszükbe juthatnak majd a gyerekkori emlékeik, amik mindnyájunkban bennünk élnek a régi, balatoni nyaralásokról...
A történet 19 rövid fejezetre tagolt, s minden megtalálható benne, amit egy nyaraláson megtapasztal és átél a család.
"Kicsimackó fején hínárkoszorúval, megilletődve bukkant
ki a vízből. Szégyenlősen pislogott hol a kacsákra, hol pedig mackópapára.
- Kihápogtak a kacsák! - szipogta mackópapának."
Kicsimackóék nyaralni mennek! A mackócsalád a Balatonra indul, ahol, Kicsimackó nem is sejti, mennyi kaland is vár majd rájuk!
A hosszú kocsiút alatt mackómama már igyekszik a balatoni hangulatra felkészíteni a fiacskáját, aki eleinte még korántsem olyan lelkes, pláne, ha arról van szó, hogy most fog csak megtanulni úszni... Az úszás gondolata pedig félelmetes!
A nyaralás elején Kicsimackó sokat tiltakozik: szuszog a matrac, a szemébe világítanak a szentjánosbogarak, nagyon furcsa egy sátorban aludni, a víz hideg stb. stb.
Aztán persze ahogy egyre több és több szépséget fedez fel a Balatonban és a nyaralóhelyen, s szerez nyári játszópajtásokat, úgy száll majd el a kezdeti ellenállása, s váltja fel azt a makacsság, az ellentmondás és a variálás. ^^
Kicsimackó ki sem akar szállni a vízből, ezernyi új étel illata borzolja az érzékeit, dühíti, ha esik az eső és nem mehetnek be a vízbe, s még a nagymamája is hiánya is megrengeti pici szívét.
Vajon mackómama és mackópapa milyen ügyes trükkök segítségével kísérli meg Kicsimackó jókedvét felhőtlen szinten tartani, s a nyaralást emlékezetessé tenni?
"Kicsimackó közelebb merészkedett. Megigazította a derekán
az úszógumit, azután óvatosan, nagyon óvatosan beledugta
a Balatonba a legkisebb lábujját.
- Hideg! - rázkódott meg."
A Kicsimackó a Balatonon egy igazi nyári kötet; egy hangulatos, szórakozással, jókedvvel és némi bosszúsággal is teli nyaralás története, amit mindannyian átéltünk már életünk során. Csodaszép emlékeket idéz fel az olvasóban, eléri, hogy vágyódjunk a vízpart után, s megmelengeti nem csak a szívünket, de a régi, boldog emlékeinket is felszínre hozza. :3
Vadadi Adrienn kötete egy ízig-vérig nyaralós történetet rejt magában, melyet Egri Mónika gyönyörű, egyedi illusztrációi tesznek még varázslatosabbá és hangulatosabbá. A Balaton látképe, a gyönyörű hattyúk, a vízpart és a vízi élőlények bája mind-mind visszaköszön a lapokról, s eléri, hogy visszagondoljunk a régi nyaralásokra. Visszahozza az emlékeket, s talán még azt is elindítja a felnőttekben, hogy a munkahelyre nem gondolva összepakoljanak, s leruccanjanak a magyarok híres tavához. ^^
Kicsimackó meséjében minden benne van, ami egy nyaralást nyaralássá tesz, s ami a Balatont Balatonná teszi...
Felnőtt olvasóként az írónő több ponton is megmosolyogtatott, s véleményem szerint míg a szülő rendkívül jól fog szórakozni az apró utalásokon és az oly jól ismerős szituációkon, addig az apró olvasót teljesen magába fogja szippantani és el fogja varázsolni ez a tóparti nyaralás...
Van itt minden, kérem szépen. A nyaraláshoz hozzátartozó, kezdeti furcsaságérzés, mikor nem tudunk elaludni ezen a furcsa, új helyen, mert nem a saját ágyunkban alszunk, s minden új. Benne van a félsz a víztől, a hideg és a furcsaság érzése, s az a különös valami, amit a lelkünk mélyén érzünk, ha új helyen vagyunk. Ezt gyönyörűen váltja fel a vízzel való megismerkedés, az új barátokra való kalandos rátalálás, az önfeledt játék, a hajókázás, az óriási viharok, a minden érzékünket elborító táj és az illatok a levegőben, amiknek nehéz ellenállni.
Kicsimackó sokszor szófogadatlan, vagy éppen változékony hangulatú, sajtkukac munkálkodik a popójában és mindenre kíváncsi. Több alkalommal hangosan nevettem fel, mikor a saját gyermekkori viselkedésem köszönt vissza a lapokról, mint amikor mindent is meg akartam kóstolni, pedig már rosszul voltam, vagy amikor nem akartam kijönni a vízből és amikor végtelenül szomorú voltam, mert valami véget ért.
Emellett ott vannak azok a mulatságos helyzetek, amik mackómamához és mackópapához köthetők, akik csalafinta, okos módon próbálják meg tanítani és fegyelmezni kicsi bocsukat. Mikor Kicsimackó kerek perec megtagadja a vízből való kimenést, s barátai szemtelen viselkedését utánozva visszabeszél mackómamának, aki pontosan ugyanazokkal a szavakkal adja vissza fiának a revansot, mikor nem megy el vele hintázni azonnal - mind-mind rendkívül tanulságos, s persze felettébb humoros, kacagtató jelenet, amiken halálosan jól szórakoztam.
Egri Mónika gyönyörű vízparti rajzai pedig teljesen magukba szippantottak, s bevallom, a hattyúk, a vadkacsák, a nádas és a lenyugvó nap képe volt az, ami teljesen rabul ejtett, s amikben percekig gyönyörködtem. ❤
"- Jön a vihar - mondta aggódva nagymama. - Menjünk ki hamar!
- Csak még egy kicsit - kurjantotta Kicsimackó -, nem jön az olyan gyorsan!
- De bizony, hogy gyorsan jön! - mondta nagymama. - A balatoni vihar nem móka!"
A Kicsimackó a Balatonon kifejezetten ajánlott a kisgyermekes családok számára a balatoni nyaralás során, de menjetek is bárhová, az biztos, hogy ez a kötet remek szórakozást fog nyújtani számotokra! Szívből ajánlom ezeket a nyúlfarknyi, ámde annál tanulságosabb és aranyosabb meséket gyerekek és felnőttek számára egyaránt, ami egyébként az első kötetet lazán kenterbe vágta!
A kötet hangulata, valamint az, hogy olvasás közben a Balaton a szemünk előtt elevenedik meg, s a nyári tavi világot látjuk a szemünk előtt, csupán annyi különbséggel, hogy állatok népesítik be a tájat - egészen varázslatos!
A könyvet köszönöm a Pagony kiadónak!
Értékelés: 5/5 Balaton
Idézetek
"Kicsimackóék a Balatonra utaztak. Hosszú volt az út. Amíg mackópapa vezetett, mackómama a hátsó ülésen rajzolta a Balatont Kicsimackónak. Rajzolt nagy zöld vizet, a távolba vitorláshajókat, a part mellé hattyúkat, a mólóra horgászt szalmakalapban, aztán a strandra színes napernyőket, a Balatonba pancsoló gyerekeket. Kicsimackó alaposan megnézegette a rajzot, és azt kérdezte:
- Mama, én tudok úszni?
- Még nem - felelte mackómama -, de majd a papa megtanít!"
"Kicsimackó közelebb merészkedett. Megigazította a derekán az úszógumit, azután óvatosan, nagyon óvatosan beledugta a Balatonba a legkisebb lábujját.
- Hideg! - rázkódott meg."
"- Ez a béka olyan vad! - hüppögte Kicsimackó panaszosan."
"- Szuszog a matrac! - szólalt meg Kicsimackó.
- Majd nem fog szuszogni - dörmögött mackópapa -, ha nem forgolódsz annyit.
- A szentjánosbogarak pont a szemembe világítanak! - nyafogott Kicsimackó.
- Ha becsukod a szemed - ásított mackómama -, nem fogod látni."
"- Hogy szeretnél úszni? - kérdezte mackópapa. - Háton, mint a vidra? Hason, mint a Béka? Vagy víz alatt, mint a hal?"
"- Előbb edd meg az ebéded rendesen - kérte mackómama -, ha már én rendesen megfőztem."
"- Hintázzunk! - ugrott mackómama elé.
- Csak előbb egy kicsit még olvasok! - felelte mackómama, és lapozott.
- De én most akarok! - akaratoskodott Kicsimackó.
- Mindjárt! brummogta félvállról mackómama, és tovább olvasott.
- Mikor megyünk mááár? - óbégatott Kicsimackó.
- Majd ha fagy! - brummogta mackómama, és elmerült az újságjában."
"De borzék kihasználták a csapnivaló időt, húzták a lóbőrt, ki sem bújtak az ágyból. A sátrukból csak hortyogások hallatszottak szép egymásutánban.
- Hrrrr-hrrrr! Pfffff-pffff! Pityipű!
- Lusták! - vetette oda bosszúsan Kicsimackó, és odébbállt."
"- Mit bánják a hajók a ronda időt! - legyintett mackópapa, azzal megmutatta Kicsimackónak, mit farigcsált.
Egy helyes kis vitorlás volt tenyerén. Kéregből volt a teste, falevélből a vitorlája, botocskából a kormánya. Kicsimackó felugrott. Mackópapával megkeresték a legnagyobb tócsát, Dugó nénit és Dugó bácsit beleültették a kishajóba, és addig fújták a vitorláját, míg el nem érte a túlpartot. Akkor aztán visszafordították, és egy hosszú bottal újra átterelték a tócsán. Ide-oda, oda-ide! Mire háromszor megtették az utat, már jött Vidra is, odaugrált Béka, és előkocogott Borz. Nem kellett sok, és akkora hajóforgalom kerekedett a tócsán, mint szép időben a Balatonon!"
"Kicsimackó fején hínárkoszorúval, megilletődve bukkant ki a vízből. Szégyenlősen pislogott hol a kacsákra, hol pedig mackópapára.
- Kihápogtak a kacsák! - szipogta mackópapának."
"Mivel Kicsimackónak más nyavalya hirtelen nem jutott eszébe, fanyalogva újra felült a biciklire."
"Kihalászott egy marékra való hínárt, hogy feldíszítse vele mackómamát.
- Egyet a csuklódra karkötőnek, egyet a nyakad köré nyakláncnak, egyet a jobb füledre és egyet a balra, aztán egy szép csokorral a pocakodra! Most már szép lettél! - csodálta meg Kicsimackó a víztől csöpögő, sártól maszatos, csupa hínáros mackómamáját. - Egy szépséges vízi szörnyeteg!"
"A szemébe könnyek gyűltek. Csak állt a forgatag közepén, és nem is tudta, mit csináljon!
(...)
- Itt vagyok! - iszkolt oda hozzájuk Kicsimackó. - Jaj, de jó, hogy megvagyok!"
"- Mégis elhoztad a veteményest? - futott oda hozzá Kicsimackó.
- A veteményest rábíztam az esőre - ölelte át ugri-bugri unokáját nagymama -, de hoztam helyette málnaszörpöt és túrós kalácsot! Na meg - kacsintott Kicsimackóra -, a fürdőruhámat, hátha bemerészkedem a Balatonba!"
"- Jön a vihar - mondta aggódva nagymama. - Menjünk ki hamar!
- Csak még egy kicsit - kurjantotta Kicsimackó -, nem jön az olyan gyorsan!
- De bizony, hogy gyorsan jön! - mondta nagymama. - A balatoni vihar nem móka!"
"Véget ért a nyaralás, haza kellett indulni. Mackópapa lebontotta a sátrat, mackómama összecsomagolta a bőröndöket. Kicsimackó semmiben sem segített. Csak ült a fatuskón összefont karral, és zsémbeskedett.
- Nem akarok hazamenni! Örökre a Balatonon akarok maradni! - mondogatta."
"- Szia, hinta! - búcsúzott Kicsimackó, és lökött rajta egy nagyot -, szia, homokozó! - simogatta meg a homokot -, szia, lángosos bácsi! - köszönt egy nagyot -, szia, nádas, sziasztok, hattyúk, sziasztok, kacsák, sziasztok, halacskák, és szia, Balaton! Jövőre találkozunk!
Kicsimackó bánatosan ült be az autóba. Mackómama elővette a rajzfüzetet, és hazáig belerajzolták az egész nyaralást. A sátrat, a zsebpecát, a katamaránt, a visszhangot, a békaúszást, a vízibiciklit, de még a vízi szörnyeteg mackómamát is. A képeskönyvet pedig otthon feltették a polcra, hogy meg lehessen nézegetni, amikor hiányzik a Balaton."
0 comments