Swift

Pedro Mañas: Telihold klub (Anna Kadabra 1.) - Értékelés



Pedro Mañas Anna Kadabra c. könyvsorozatának első kötete, a Telihold klub április elején látott napvilágot az Alexandra kiadó gondozásában.
A kötet a gyönyörű, egyedi illusztrációjával, valamint a sejtelmes éjszakai, igazi boszorkányos éjjel képével hívta fel magára a figyelmem. 
Az illusztrációk egyébiránt belül is elképesztően varázslatosak, színesek, élénkek, magához vonzzák a retinánkat ^^, melyet David Sierra Listónnak köszönhetünk.
A kötet igazán minőségi kiadás lett - ahogy azt a kiadótól már megszokhattam -, s mivel a történet és a képi világ egyaránt rabul ejtett, izgatottan várom a második kötet megjelenését, ami júniusban várható.

"Mesebeli falunak tűnt. Rémmesebelinek."

Történetünk főhőse Anna Green, családjával éppen költözés előtt áll. Csakhogy Anna egyáltalán nem szeretné maga mögött hagyni a régi iskoláját és elköltözni csak azért, hogy a szülei álma végre teljesüljön, és megnyithassák közös cukrászdájukat...
A kislány az ágy alatt bújik el rohanásban lévő szülei elől, akik szeretnének végre elindulni Moonville falucskája felé... Anna egyetlen vigasza és támasza egy szürke kiscica, amit azonban nem fogadhat be, mert a szülei megtiltották, hogy egy kóbor állat legyen a házban. A cica végül azonban felfedi magát, leleplezve ezzel Anna rejtekhelyét, így a kislánynak nincs más választása, mint beülni a kocsiba és elindulni új élete felé...

Moonville faluja egyáltalán nem olyan, mint amilyennek Anna képzelte... Sokkal rosszabb! 
Új házuk eléggé omladozik, régi, kietlen kúria, s ráadásul egy sötét kísértetkastély sziluettje is feltűnik a távolban...
A kiscica azonban Annával szökik, s a lány így már nem is érzi magát olyan egyedül. Másnap, az első iskolai napon azonban Anna rögtön büntetést kap, mikor padtársa fejére "borítja" a szemeteskuka tartalmát...

Vajon mi történhetett?

"A varázserőd ébredezik Moonville-ben!"


"Moonville-ben még a tea is lökött."

Az Anna Kadabra első kötete egy szórakoztató, kalandokkal és rejtélyekkel teli bevezető kötet, melyben megismerhetjük főhőseinket és az alapszituációt.
A Telihold klub magasan hozta az elvárásaimat, sőt, a történet sokkalta jobban is tetszett, mint eredetileg vártam volna...

Boszorkányok, kísértetjárta kúriák, különös, lökött szereplők és egy furcsa falucska...

Olvastuk már valahol? 
Igen. 
Sablonos? 
Egyesek szerint valószínűleg igen...
Mégis működik? 
Nanáhogy! 
Tud újat adni és szórakoztató lenni? 
Hogyaviharbane!

"A könyvtárban pár verseskötet 
megpróbált megharapni minket."

Az Anna Kadabra pillanatok alatt levett a lábamról. ❤ A szerethető vagy éppen úúúútálatos, gyűlölhető karakterek egész kis hadserege sorakozott fel a szemem láttára olvasás közben, akik remekül működtek együtt a lapokon.
Véleményem szerint egyrészt az író ötletes karakterei voltak azok, akik igazán kiemelkedővé tették ezt a történetet, no és persze ne feledjük el Moonville lenyűgöző falucskáját és gazdag történelmét sem! Ha ez a falucska valóban létezne, már pakolnám is a holmimat, s én is elindulnék életem kalandjára, noha az én ablakomon még soha nem kopogtatott varázsállatka... Sebaj! Lehetnék boszorkányvadász is...

Psszttt!
Azt mondod nem kéne ilyen csúnya dolgokon törni a fejem és ilyen sötét és gonosz foglalkozás után áhítoznom? Nos, kedves olvasó bevallom, az én szívemet Moonville legapróbb kezdő boszorkányvadásza, Oliver rabolta el ❤, s bár tudom, hogy a rosszfiúk mindig pórul járnak és a gonosz nem győzhet, én mégis neki szurkoltam... :P


Oliver azonnal belopta magát a szívembe, tudtam, hogy egy igazi negatív karaktert kapok a személyében, aki bár megpróbál borsot törni főhőseink orra alá, végül mégis ő húzza a rövidebbet... Sajnos ez már csak így van ezekben a történetekben, de én azért melletted állok Oliver! 

Főhősünknek, Annának még nem volt ideje arra, hogy a szívembe férkőzzön, legalábbis olyan szempontból nem, hogy kedvenc szereplőmmé váljon. Egyébiránt csípem a csajt, sokkalta jobban mint a körülötte összegyűlő, furcsa bandát. Sarah különösen ellenszenves volt számomra, s bár szintén borítékolható volt a pozitív vég, azért én még nem bocsájtottam meg neki...

Mañas egyébiránt egyedi ötleteket is használ, számos olyan, korántsem sablonos húzás szerepel a történetben, ami egyedivé teszi, s a humora is zseniális!
Végig remekül szórakoztam, s eltévedtem - azaz belevesztem - David Sierra Listón Moonville-jébe!


A kötet egyébiránt tökéletes olvasmány a kezdő olvasóknak - a vérbeli mai gyerkőcöknek, akik rengeteg ingerhez vannak szokva, ugyanis a könyvet kinyitva egy valódi mesevilágot találunk! A színes, élénk illusztrációk, a gyönyörű színkeverések, a bájos szereplők és a kísértetiek Moonville arra vár, hogy minél többen felfedezzék, de a boszorkányvadászok azért tartsátok távol tőle magukat... (Én kivételt képezek, én bejutok a faluba... :P)
Az ifjoncok és a boszorkányos-varázslatos történetek kedvelőin túl, a kötetet az örök ifjaknak is szívből ajánlom!
Ide nekem a következő részt!

Értékelés: 5/5 boszorkányvadász







Idézetek

"Á, te vagy az? Majdnem halálra rémtettél.
Amikor kinyitottad ezt a könyvet, azt hittem, hogy boszorkányvadász közeleg."

"Ezek itt a szüleim. Na jó, csak a szüleim lábai. Csak ennyit láttam rejtekhelyemről. De a lábak is sokat elmondanak a tulajdonosukról. Ha nagyon büdösek, szinte énekelnek az emberről. A tesiteremben mintha operát dalolnának."

"- Egy szépséges, Moonville nevű falucskában -  tette hozzá anyu. - Úgy hírlik, egészen varázslatos kis hely, telis-tele mágiáról és boszorkányokról szóló legendákkal."

"Az ablakon át megpillantottam egy borostyánnal benőtt kétszintes házat, amit megvilágított a hold. A szél csapkodta a fából készült zsalukat."

"Azt mondják, a macskáknak kilenc életük van. Reméltem, hogy a macskát kereső embereknek is."

"Ez volt az első napom az új iskolában, és még a szeplőim is reszkettek."

"Mesebeli falunak tűnt. Rémmesebelinek."

"- Hát, nagyon igénytelen boszorkányok lehetnek, szörnyű állapotban van a ház - böktem ki."

"A varázserőd ébredezik Moonville-ben!
Inkább a menekülési kedvem ébredezett."

"- A boszorkányok nem seprűn szoktak közlekedni? - lihegtem, miközben igyekeztem nem lenézni.
- De, a középkorban! - gúnyolódott..."

"- Tartsd magad távol tőle! A dédapja Moonville leghíresebb boszorkányvadásza volt."

"A könyvtárban pár verseskötet megpróbált megharapni minket."

"Moonville-ben még a tea is lökött."

"A csirkefogó valami ilyesmit mondott: "Nekünk banyák nem kellenek!" Mire a többiek így feleltek: "Felgyújtjuk a rejteküket!""

"Valójában nem értem, hogy találhattam valaha is csúnyának Moonville-t. Ez a világ legvarázslatosabb, leglükébb helye.
Még az itt lakó agyalágyult boszorkányvadásszal együtt is."

Ha tetszett, olvasd el ezeket is...

0 comments

Flickr Images