Majoros Nóra Ramszesz ​80 gyereke c. kötete május végén jelent meg a Csimota kiadó gondozásában. A kötet azonnal kívánságlistára repült nálam, amint megláttam a várható megjelenések között. 

Örömmel és nagy boldogsággal válaszoltam - hisz imádom Nóra írásait. A megtisztelő felkérést követően izgatottan vártam a kötet megérkezését, s azt, vajon hogy is fog nekem tetszeni Ramszesz fáraó története... 

Ez a vágya már kezdetben meghiúsulni látszik, mikor egy szolga üzenetet hoz az édesanyjától, Tuja királynőtől, aki nincs megelégedve a fáraóról készült szoborral... Ramszesz engedélyt ad a szobrász kivégzésére, vagy egyéb, bárminemű megtorlásra, csak vonulhasson már végre félre - mindenkitől távol... Ha a szobrász alkalmatlansága nem lenne elég, a fáraó gyerekei is háborút indítottak a reggeliző asztalnál, mely probléma megoldására Ramszesz hadi parancsnokát küldi a gyermekei közé.

Rá és Ámon kegyeltje - feleségei távozását követően - belecsöppen az apaszerepbe, s hogy a palota még álljon, mire az asszonyok visszatérnek, kénytelen csemetéit ráncba szedni...

Főhősünk, Ramszesz, a nagy fáraó a történet elején még csak nem is sejti, mekkora kalamajkába keverik az istenek - és trükkös feleségeik -, ám a fáraó játszi könnyedséggel és páratlan bravúrral vesz minden elé gördülő akadályt. Hiába no, nem véletlen a fáraó az istenek kegyeltje, Ramszeszre is rámosolyognak az égiek, hisz az eleinte bosszúságnak és leküzdhetetlen problémának tűnő helyzetből a fáraó pillanatok alatt előnyös és tanulságos helyzeteket farag, s öröm nézni, mi is kerekedik ki végül gyermekei rendbontásából - no meg a horgászatra szánt nyugalmas napból és még két másikból... ^^

Nóra meséje rendkívül olvasmányos és szerethető, s nekem külön tetszett, hogy igyekezett minél többet megmutatni az ősi Egyiptomból. Az istenek említése és "bemutatása", a nyakatekertnek és kacifántosnak tűnő egyiptomi beszéd mind-mind alkalmas arra, hogy felkeltse Egyiptom világa és istenei iránt az apró olvasó érdeklődését, ami talán azt a csodát vonja majd maga után, hogy esetleg hosszabb és részletesebb könyvet is a kezükbe vesznek majd, ami Egyiptom földjén játszódik. Ez igaz azokra az apró mesehallgatókra is, akiknek a történetet a szülők mesélik el, hisz a kötet öt éves kortól ajánlott.

Néhány humormorzsa, mint például a hettitákra való utalás, lehetséges, hogy a felnőttek számára sokkalta mulatságosabb lesz (én például hangosan felnevettem), de ez korántsem baj, hiszen ha a gyerkőc már ebben a korban megismerkedik lenyűgöző, idegen kultúrákkal, amikről később az iskolapadban bizony tanulni fog, emlékezik majd rá, hogy bizony ő már olvasott erről valahol valamit.

Példának okáért itt van Rontom, Bontom, Hammbekapom, Szépdalom hercegnő (aki csodásan énekel), Apacuka, Teszetosza, Apaszíve (ez különösen tetszett!), s még Iszepisze vagy Piszepösze (akinek valódi nevére soha nem derül fény ^^) is, akik szó szerint megkeserítik a szolgák életét, de ha a nagy és bölcs fáraó feltűnik a színen, nemsokára rendben lesz minden...