értékelés
kolibrikiado
teastilton
varázslatokföldje
Tea Stilton: Fondorlatok kastélya (Varázslatok földje 5.) - Értékelés
A Kolibri kiadó gondozásában a napokban jelent meg - a várható megjelenésnél korábbi időpontban - Tea Stilton a Varázslatok földje c. könyvsorozatának ötödik kötete, a Fondorlatok kastélya. A novemberi negyedik kötet után végre kézhez kaptam ezt a gyönyörű köntösbe borított történetet, melynek megjelenését a legjobban vártam a könyvsorozatból. ❤ Mint ahogy novemberben már említettem, az eredeti sorozat tizenhét kötetet számlál (valamint most indult egy, a sorozathoz kapcsolódó kiegészítő könyvsorozat is...), mi pedig még csupán az ötödiknél tartunk és véleményem szerint borzasztó kevés ez az évente megjelenő két kötet és olasz nyelvtudás hiányában sajnos még nagyon hosszúra fog elnyúlni, mire megtudom a történet végét. #sosad
A Fondorlatok kastélya a kedvenc hercegnőmet állítja a középpontba és véleményem szerint az eddig megjelent kötetek közül ez a gyönyörű lila borító, Diamantéval és Lunával a fókuszban a könyvsorozat legszebb darabja. ❤
Az ötödik kötet minden eddiginél grandiózusabb és a már eddig is elképesztő illusztrációk is még inkább szemet gyönyörködtetőek.
A történet pillanatok alatt magába szippantott, faltam a sorokat és egyszerűen nem voltam képes letenni, míg a végére nem érek...
Az előző kötetek értékelését a bal oldali menüben található #varázslatokföldje címkére kattintva érhetitek el, míg a bejegyzés - tekintve, hogy minden egyes kötet egy-egy különálló kaland történetét meséli el - természetesen mentes a spoilerektől!
"- Hát visszatért a szalakóta..."
A Fondorlatok kastélya főhőse az ikerpár másik tagja, Diamante, aki bár nem szerepel annyit, mint testvérei, mégis ő áll a középpontban és jelenléte az egész kötetet átitatja.
A cselekmény Brocate bárónő tanóráján veszi kezdetét, kinek már a nevéből is láthatjuk, hogy bizony itt egy szabás-varrás óráról van szó. A legkisebb hercegnő, Yara izgatottan szalad az ablakhoz, ahol meglátja, amint a szalakóta átszeli az eget... A szalakóta a Varázslatok Földjén a nyár eljövetelének hírnöke és Brocate bárónő örömmel jelenti be a nyár kezdetét, valamint a nyári napforduló megünneplésére tartott bál megrendezését!
A tanítványok azonban feladatot is kapnak a bálra. Kisebb csapatokra osztva minden csoportnak terveznie kell egy gyönyörű ruhát, amit aztán egy modellre ráadva az ünnepségen egyfajta bemutató képében meg is kell mutatniuk az Akadémia összes növendéke előtt.
Természetesen hősnőink egy csapatot alkotnak majd, s míg a ruha elkészüléséért Nives lesz a felelős, addig a testvérek Diamantét kérik fel a ruha bemutatására.
A testvérek lázasan készülődnek a bálra, ám egy nap Diamante váratlanul egy csomagot kap "A legszebbnek, egy titkos hódolójától..." felirattal.
Diamante - amint felveszi a gyönyörű ruhát - kifordul önmagából, összekülönbözik a nővéreivel, majd elviharzik. A négy testvér kis idő elteltével a lány keresésére indul, ám csupán a lány varázsállata, Luna lesz az, akit megtalálnak, illetve a pillangó lesz az, aki voltaképp rájuk talál?
Nives érzi, hogy Luna mutatni akar valamit és a testvérek követik a pillangót, majd egy titkos átjáróban megtalálják Diamante karperecét. A lány eltűnt!
A Varázserőt birtokló lányok nem tehetnek mást, kétségbeesésükben Aldenhez fordulnak, kinek segítségével a Talányok Könyve ismét felfedi előttük a valót.
Diamante az Éjpalota foglya!
Egor tanítványa, Raven elrabolta a lányt, mely tettével nem mást akar elérni, mint hogy a lányok között fennálló erős kapcsolat megszűnjön létezni, melynek elvesztésével a Varázserő is elhagyná őket és Egor végre átvehetné az irányítást a Varázslatok Földje felett!
A négy lány Diamante megmentésére indul, ám küldetésük pengeélen táncol, hisz a Varázserő megérzi, hogy az Őrzők nincsenek egymás mellett...
"Rásimult a kelme, s szénpor lett a Gyémánt,
boszorkányság szele hozta ajándékát,
mit csalárd bűvöletnek árnya köréje vont...
Gonosz átka a lelkéből kőszobrot faragott.
Éjsötét világ őrzi bús várkastélyát,
Rémködök serege áll előtte strázsát,
Az Ifjú az, ki őt orvul fogva tartja,
míg végtelen ék majd leplét lehullajtja.
Biztos helyen vár, a mélység üregében
a Kincset érő pallos, mely társad lesz a vészben.
Négy ékkő töri meg a rettentő átkot,
s a Hősök megmentik a bűvös királyságot.
- Lovagok! Rohamra!
Kardotok lesújtson!
Az öt Védelmezőnek
nyoma se maradjon!"
"Ők öten mindig összetartottak, most mégis mi történik?"
A Fondorlatok kastélya a könyvsorozat eddigi legerősebb darabja. Egy igazi ifjúsági fantasy, melyben bár a mai korra oly jellemző néhány modernebb kifejezés is szerepel, az valahogy mégsem rontja el az összképet! Hála a magasságosnak - mondom én...
Az előző négy kötettel együtt az ötödik kötetben "bezárul egy kör", hiszen az olvasó immár minden hercegnőt láthatott a főhősnő szerepében. A hatodik kötettel egy újabb kör veszi kezdetét, s mi szépen-lassan megismerjük hősnőink minden erősségeit, gyengeségeit és különleges képességeit.
Mint ahogy a bevezetőben már említettem, noha a kötet főhőse Diamante, az előző négy kötettel ellentétben a hercegnő nem jut annyi szerephez, mint a testvérei, mégis ő az, akiért izgulhatunk, s aki kiemelkedik a többiek közül...
A kötetben megjelenik a romantika is, legalábbis az apró, elejtett jelekből gyönyörűen látható egy romantikus érzelem kibontakozása - némi rejtéllyel övezve... Ez az érzelem pedig természetesen nem mást köt össze, mint Ravent és Diamantét, bár azok a bizonyos elejtett megjegyzések és pillantások egyenlőre csupán az ifjú ellenfél tettein és szavain keresztül mutatkoznak meg. Ahwww ❤
"- Ezért még megfizettek! Még nem végeztünk! -
Aztán Diamantéra pillantott, és hozzátette:
- Hamarosan találkozunk, kedvesem..."
Raven első felbukkanásakor éreztem, hogy itt több lesz a háttérben, mint ami elsőre látszik és biztos voltam benne, hogy az ifjúval az írónőnek különleges, rejtett szándékai lesznek, melyek ebben a kötetben már szépen kezdenek is megmutatkozni - s így, a megérzéseim ismételten nem csaltak meg... :3
Ennek a ténynek kimondhatatlanul örülök, ugyanis mindig is szerettem a fantasy történetek ilyen típusú és személyiségű "rosszfiúit", akik az ellenség oldalán állnak és mégis annyi lehetőséget rejtenek magukban... ❤
Mielőtt azonban bárki azt hinné, hogy a kötet hangulata a romantika és az apró titkok megjelenése miatt teljesen más lesz, mint az előző négy kötet, az ne ijedjen meg. Bár érezhető a régi korok fantasyja a történeten és igen, a hangulat is megváltozik ez által, mivel a meseregény alapvetően gyerekeknek-fiataloknak íródott, a kaland még mindig jócskán maga mögé utasít minden mást... ^^ Ám nem tagadom, a romantikus lélekkel megáldott olvasók számára a kötet igazi kincsesbánya... :3
A történet az én menthetetlenül romantikus lelkemnek igazi gyógyírként szolgált és bevallom, nagyon vártam, hogy az eddigi parányi romantikán túl valami grandiózusabb szerelem is szövődjön a lapokon... ❤
A Fondorlatok kastélya személyes kedvencemmé vált, s noha már a kötet olvasása előtt sejtettem, hogy Diamante miatt imádni fogom, álmomban sem gondoltam volna, hogy ennyire magával ragad és a rabjává tesz...
Izgatottan várom a következő kötet megjelenését, bár gyanítom minderre őszig várnom kell... :(
Értékelés: 5/5 pillangó
Kedvenc kötet
Idézetek
"- Aúúú! Gyakorlatilag beledöftél egy hajtűt az agyamba!"
"- Diamante, te vagy a legelragadóbb hercegnő, akit valaha láttam! - rebegte Kalea."
0 comments