Immáron 8. hete írom rendületlenül a Könyvborító Kedd rovatomat, ami rendkívül a szívemhez nőtt! ❤ *-* Remélem, hogy a ti tetszésetek is elnyerte ez a nem mindennapi rovat-sorozat. :) 

A mai nap a romantika jegyében fog eltelni, és egy novemberi újdonságról hoztam nektek egy bejegyzést, ami azonnal karácsonyi hangulatba röpíti az embert! :) 

Tartsatok ma is velem! 

Josie Silver: Egy ​decemberi nap

Két ​ember, tíz esély. Egy feledhetetlen szerelem története. 

Laurie szinte biztos benne, hogy csak a filmekben létezik a „szerelem első látásra". De egy havas decemberi napon buszra száll, a bepárásodott üvegen át meglát egy férfit, és rögtön tudja, hogy ő az igazi. Egy varázslatos pillanatra összekapcsolódik a tekintetük… aztán a busz továbbhajt. 

Laurie úgy érzi, meg van írva a csillagokban, hogy viszont kell látniuk egymást, ezért a következő évet azzal tölti, hogy London minden buszmegállóját és kávézóját tűvé teszi a férfi után. De nem sikerül időben megtalálnia. Egy karácsonyi bulin találkoznak újra – Laurie legjobb barátnője, Sarah boldogan mutatja be Laurie-nak az új pasiját… Ő az. A férfi, akit a busz ablakából látott. 

Aztán eltelik újabb tíz év, és ezalatt Laurie, Sarah és Jack sorsa barátság, kihagyott lehetőségek, és szívfájdalmak háromszögében rendeződik újra. 

Szívet melengető, derűs, megindító szerelmi történet, amelyet egyszerűen nem lehet letenni. 

A sors megmagyarázhatatlan fintorai a boldogsághoz vezető úton. 

„Josie Silver olyan tapintható melegséggel ír, hogy a szereplők befészkelik magukat az olvasó szívébe, és hosszú ideig ott maradnak." – Jill Santopolo, A fény, amit elvesztettünk című New York Times-bestseller szerzője

A könyvre az egyik előrendelések közötti barangolás során bukkantam rá, és a borítója volt az, ami azonnal felkeltette a figyelmemet. ❤
A fülszöveg elolvasása után tudtam, hogy kell nekem ez a könyv, ami valószínűleg szívfájdítóan gyönyörű lesz. Nagyon szeretném már a kezemben tartani és olvasni, ugyanakkor félek is tőle a leírás alapján, hiszen biztos vagyok benne, hogy számtalan nehézség és szomorúság lesz benne...

Mivel a magyar borítót sajnos nem sikerült nagyobb méretben megtalálnom, így az eredeti, angol kötetről hoztam nagy képet, ami lényegében egy az egyben ugyanaz, mint a magyar kiadásé.

A borító alapszíne a fehér, szimbolizálva ezzel a havat, a telet és a Karácsonyt, amit a gyönyörű, ünnepi piros és arany szín tesz teljessé.

A borító tetején található két sor tökéletesen lefedi a regény történetét.

A borító központi helyén pedig a fekete-fehér illusztráció, és a vörös betűkkel írt cím foglal helyet.

One Day in December - Egy decemberi nap - akármelyik felirat betűtípusát is nézzük, mindkettő tökéletesre sikerült! :)

A regény főszereplői vonalrajzként vannak ábrázolva, egyszerű fekete-fehér színnel. Szeretem az ilyen egyszerű, mégis kidolgozott, harmonikus rajzokat, amik nem mutatnak meg mindent, csupán sejtetnek, mégis ezernyi érzelem olvasható le róluk...
A karakterek egy utcai lámpa "fényében" álldogálnak, s körülöttük havazik. Azt ugyan még nem tudhatjuk, hogy a regény mely pontját fogja lefedni a kép, de számomra azt az érzést kelti, hogy a szerelmespár végre egymásra talál, és ott, azon a ponton állnak megpihenve egymás karjaiban a lélekszakadó rohanás után... Arcukról szerelem és magány olvasható le, s míg utóbbi remélhetőleg ledőlni látszik, addig az első békésen és boldogan ragyoghat tovább életükben. ❤

Jelenleg egy angliai kisvárosban él férjével, két fiával és a macskáival. Sajnos az írónőről nem sok információ áll a rendelkezésünkre, annyi azonban bizonyos, hogy szerfelett romantikus körülmények között ismerte meg férjét a 21. születésnapján, mikor is történetesen véletlenül annak a lábára lépett... :) 

Hát nem romantikus? :)