Ma egy kalózhajón fogunk átélni izgalmas kalandokat, mégpedig a Könyvmolyképző Kiadó egyik újdonsága jóvoltából... Gyertek, lépjetek be velem a mélység, a kaland és a rejtjelezett kincses térképek világába! :)


Tricia Levenseller: Daughter ​of the Pirate King – A kalózkirály lánya (A kalózkirály lánya 1.) 

"Bőven lesz még idő, hogy jó alaposan elagyabugyáljam, miután megszereztem, amiért jöttem."

A tizenhét éves Alosa kapitány titkos küldetésre indul, hogy megszerezze a legendás kincshez vezető ősi térképet. Szándékosan elfogatja magát az ellenséggel, ugyanis át akarja kutatni a hajójukat. Alosa könnyedén kifogna a könyörtelen kalózlegénységen, ha nem állna az útjába a fiú, aki elfogta – a meglepően agyafúrtnak bizonyuló és aljas mód jóképű elsőtiszt, Riden. Persze nincs mitől tartani, ugyanis Alosának van néhány trükk a tarsolyában, és egyetlen magányos kalózhajó nem állhat a kalózkirály lányának útjába.

Tricia Levenseller első regénye, A kalózkirály lánya, bővelkedik akcióban, kalandban, romantikában, sőt, még némi varázslat is keveredik a nyílt tengeren játszódó, magával ragadó történetbe.

Ráadásul a történet folytatódik A szirénkirálynő lányában!


A kötet nagy népszerűségnek örvend külföldön, és a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából mi, magyar olvasók is a kezünkbe vehettük ezt a kötetet. A magyar megjelenésről nem volt túl nehéz értesülni, hiszen csaknem minden élő, két lábon mozgó blogger és molyoló beszámolt a kötet érkezéséről. Engem a fülszöveg és a borító együttesen fogott meg a történet iránt. Szeretem a kalózokat és a kalózregényeket, a kalandot és a romantikát, s ha ez egy gyönyörű borítóval egészül ki, az már csak hab a tortán! :) Egyértelmű volt, hogy be kell szereznem, és viszonylag hamar meg is érkezett hozzám.
Első tapizást követően megállapítottam, hogy gyönyörű kiadásról van szó, bár nem tagadom, jóval vaskosabb kötetre számítottam... :)


A Könyvmolyképző Kiadó - mint általában, most is - megtartotta az eredeti kiadás borítóját, ami egyáltalán nem mindennapi és szerencsére nem mondható tucatborítónak sem! :)

A borító alapszíne (háttérszíne) a fekete, aminek legnagyobb részét egy vérpöttyös pergamen tesz ki. A pergamen törtfehér színű, szakadozott, és jobb alsó sarka ráhajlik a jól láthatóan, fekete tintával írt könyvcímre.

A kiadótól megszokottan a borítón az angol cím látható nagy betűvel, míg a magyar címet apró betűvel rejtették el egy tökéletes helyre. Én nagyon szeretem, hogy a KMK a legtöbb esetben megtartja az eredeti angol címet a borítón, hiszen nem mindig sikerül jó magyar címet találni a könyvnek (gondoljunk csak pl. a Cifra palotára, ami még mindig röhejes, vagy az Álmaim őrzőjére, ami angolul a The Boy Who Sneaks in my Bedroom Window címet viseli...).

A borító másik központi alakja a pergamenpapír mellett maga a főhősnő, Alosa aki a hajó orrán állva, térdére könyökölve, karddal a kezében szemléli a horizontot a háborgó tengeren. A tenger vad hullámai, amik gyönyörű, sötétkék színben játszanak, a hajó barna színe, és a lány alakja rendkívül jól harmonizál egymással, s bár a borító egyszerű, és szerencsére nem túlzsúfolt, figyelemfelkeltő és szemet gyönyörködtető alkotás.

Egy nem mindennapi borító, ami egyszerűségével és a remek ötlettel hívja fel magára a figyelmet, miszerint nem konkrét arcot és emberi modellt alkalmaz, hanem mintegy régi animációs bábukat és kellékeket, amiket még emberkéz mozgatott, és szinte hallani a tenger moraját és az aláfestő zenét...


Tricia Levenseller

Az írónő legszívesebben úgy nyilatkozik a regényeiről, hogy: a YA kategóriába sorolhatóak, egy alternatív, kaland-fantázia világban játszódnak és erős romantikus mellékszálat tartalmaznak.
Tricia nemrég még egy parányi városban élt Oregon államban, azonban mára már a Sziklás-hegység mellé költözött kutyájával, Rosy-val.
Angol szakon tanult, és nagyon örül, hogy már soha többé nem kell tankönyvet olvasnia az életben. ^^
Amikor éppen nem olvas vagy ír, röplabdázik, puzzlet játszik és show-kat néz, extra vajas popcorn társaságában. :)