értékelés
gyermekkönyv
ifjúsági
mesevilág
mórakiadó
recenzió
Turbuly Lilla: Kész cirkusz! - Értékelés
Turbuly Lilla Kész cirkusz! /Titti és Milla a porondon/ c. kötete a Móra kiadó legújabb kiadói sorozatának első darabja.
A #BFF könyvek kiadói ajánlás szerint 9 éves kortól olvashatók. Megjelennek bennük komoly témák, amikről beszélnünk kell, ám a hangsúly a mindennapi élethelyzeteken, a fiatalok (kiskamaszok) problémáin vannak. Mindezt szerethető főhősökkel és humorral. Barátok, nevetés, titkok és sok-sok kaland vár, ha kezedbe veszed a sorozat darabjait, ami nemsokára új kötettel bővül majd.
A #BFF könyvek különleges ismertetőjegye továbbá, hogy míg kortárs magyar íróink a mindennapokra és a valós világra helyezik majd a hangsúlyt, addig - elvileg - a külföldi írók regényeiben mitológia lényekkel, szörnyekkel és mesehősökkel is találkozhatunk majd.
Érdekes, igaz?
"Elég félelmetes, hogy nem tudni előre,
minek mi lesz a következménye."
Történetünk főhőse a tizenegy-két éves Titti, akinek az élete ezen a nyáron gyökeresen megváltozik. Édesanyja testvére, Viki és annak lánya, Emília - vagyis Milla - hozzájuk költözik a kerti kis házba, s ha ez még nem lenne elég, az unokatestvére ráadásul egy osztályba is kerül vele! No, de vajon milyen lesz ez a Milla, aki maga is kötéltáncos, mint az anyukája és egész életében egy vándorló cirkuszban lakott, amivel bejárták már a fél világot?!
Milli és Viki kutyusukkal, Manfréddal érkeznek, s bár eleinte Titti fenntartásokkal kezeli új rokonait, be kell látnia, hogy mindketten nagyon szerethetőek, s nem nézik le magyar rokonaikat - sikereikkel a hátuk mögött sem. Néha Milla igen szomorúnak tűnik, s az iskolában sem szerepel valami fényesen sem magyar nyelvből, sem történelemből - bár ez talán nem meglepő valakitől, aki eddig német nyelvtant tanult...
A két lány szépen, lassan barátkozik össze. Titti picit irigyli kecses és vékony unokahúgát, ám a folyamatos diétáját-koplalását és a hajnali és suli utáni edzéseket már nem, s érett gondolkodás végett hamar túl is lép ezeken a kicsinységeken. Eközben Millának bele kell szoknia egy átlag ember hétköznapjaiba. Hogy a két lány még inkább megbarátkozzon egymással főhősnőnk - aki E/1. személyben meséli a történetet - vidékre viszi nyaralni unokatestvérét a nagyihoz, ahol aztán történik valami, ami még inkább összekovácsolja őket és megerősíti a kapcsolatukat...
"Képes hajnalban felkelni, csak azért, hogy friss pogácsát
csomagolhasson. Ilyet csak szeretetből csinál az ember."
A Kész cirkusz! egy kalandos év történetét meséli el számunkra, melyben van családi viszály, egymásra találás, poszttraumás stressz, gyerekszerelem, vakáció és sok-sok szeretet. Az átlagos családi mindennapok történései mellett kiszínesíti a cirkusz világa, melynek köszönhetően bepillantást nyerhetünk az artisták életébe is, így a mindennapi élet picit megfűszereződik.
Az első kb. ötven oldal egy picikét nehezen csúszott számomra, s elég nyögvenyelősen haladtam vele, ám a maradék rész olyannyira beszippantott, hogy nem is akartam nagyon letenni a könyvet. Az írónő rendkívüli részletességgel mutatja be szereplőinket, a családi kapcsolatokat és természetesen a cirkusz világát, mely utóbbi egy cirkuszrajongó olvasónak igazi ínyencség lesz, s azt hiszem, az e világ iránt érdeklődőknek is adja majd a legtöbbet. Mikor a kalandok beindulnak, s a történet eseménydúsabbá válik, a szöveg gördülékenyebben olvasható, s a titkokkal megfűszerezett cselekmény fenntartja az érdeklődést.
Titti és Milla szerethető hősnők, akikekkel a velük egykorú lányok bizton tudnak majd azonosulni. Korukhoz képest véleményem szerint még túlságosan érettek és okosak, talpraesettek is, ezért remek példaképekké válhatnak. Milla kitartása, gyakorlásokkal és lemondásokkal teli életmódja kiváltképp figyelemre és elismerésre méltó, ám Titti akaratereje, leleményessége és bátorsága mellett sem mehetünk el szó nélkül.
A regény mindenféle rosszindulattól és áskálódástól, bántalmazástól mentes, ami üdítő foltja lett ezzel a gyermekirodalomnak. Nincsenek sulis harcok, csúfolódások, ami kimondottan jót tesz a történetnek és az olvasónak is, hisz ritkán találkozhatunk ennyire "kedves" történettel.
Ehelyett van egymáson való segítség, támasznyújtást a másik fél számára, összefogás és méltó elismerés, melynek részletei igencsak figyelemreméltó...
Megjelennek benne azonban komoly témák, mint a poszttraumás stressz, amit egy halálközeli élmény vált ki. Láthatjuk, milyen hatással van / lehet ez egy ember életére, tetteire, ahogy láthatjuk azt is, mennyit rombolhatnak a titkok...
Az ember életét megkeserítő félelmen túl láthatjuk, miként hullt szét egy család a múltban, aminek még sok-sok évvel később is a fájdalmát nyögik az érintettek. Spoilerek nélkül annyit mondanék ezzel kapcsolatban, hogy tökéletesen megértettem Titti anyukájának neheztelését, s én magam is elítélem a nagypapa múltbéli tettét, annak fényében még inkább, milyen kihatása volt ez a nagymama életére... Ahogy azt is belátom, hogy ennyi év múltán itt volt az ideje a megbocsátásnak és a "feledésnek"...
A cselekményt több pontot átszövik ezek a titkok, melyek nem mindegyike található ki, s mikor felszínre kerülnek, erős ütéssel érnek fel. A traumák által kiváltott rémálmok, a titkolózással járó bűntudat mind-mind rendkívül érzékletesen kerül lefestésre. Evégett és a rengeteg pozitív példa miatt, amit a kiskamaszoknak nyújt ez a történet érdemes a 9+ éves korosztály kezébe adni a kötetet!
Természetesen a történetben megjelenik a gyerekszerelem, ami nélkül nem is lenne teljes a regény, ám nem afféle édes-nyálas módon. Teljesen korrekten, visszafogott, szépen felépített szálként van jelen, a kellő mennyiségben.
"...közben rájöttem, hogy nem is olyan rossz dolog, ha az
ember időnként kibeszélheti magát, miközben figyelmesen hallgatják."
Turbuly Lilla regényét Bertóthy Ágnes illusztrációi díszítik, amik rendkívül hangulatossá tették a könyvet, s én magam a meglévők mellett ennél jóval több teljes oldalas képet is el bírtam volna viselni. Tökéletesen elkapta a szereplőket az illusztrátor, öröm volt nézni, ahogy megelevenednek a szemem előtt olvasás közben.
A regény formátuma is elnyerte a tetszésem, az átlag könyvmérethez képest egy "egészen apró", bájos méretű könyvet kapunk, amit szó szerint öröm kézbe venni. Talán emiatt az oldalak picit zsúfoltak, tömöttebbek voltak, de ez gyorsan megszokható volt olvasás közben.
Külön szeretném kiemelni, mennyire örültem, hogy az írónő ilyen sok régies szót használt és szőtt bele a történetbe, amit nem hagyott azonban a levegőben lógni, hanem szépen meg is magyarázta azokat a célközönségének, akik ez által részesei lehetnek egy régebbi kor szavajárásának. Emellett pedig az írónő ezzel életben is tartja régi szavainkat (néhol hagyományainkat), ami elismerést érdemel és követendő példa mások számára is!
Végezetül pedig nincs más hátra, minthogy jó szívvel ajánljam a könyvet a kiskamaszok számára! Sok ilyen #BFF kötetet az olvasók kezébe!
A könyvet köszönöm a Móra kiadónak!
Értékelés: 4,5/5 kötéltáncos
Idézetek
"Ez milyen igazságtalanság! Hogy mindegy, mit akarsz, ha nem olyan az alkatod, az álmodnak annyi."
"A vadállatoknak nem jó a rabság, nekik a vadon az otthonuk, nem arra születtek, hogy mutatványokat tanuljanak. Erre eddig nem is gondoltam."
"...egyszer kifutott onnan egy nyúl, és azóta reménykedik, hogy újra megkergetheti. Szegény nyuszi! Szerintem úgy megrémítette, hogy nem jön többet a környékre se."
"Kiugrott a kocsiból, és se szó, se beszéd, akarom mondani, se vakk, se vukk, azonnal belerohant..."
"Elég félelmetes, hogy nem tudni előre, minek mi lesz a következménye."
"Ez a bizonyos Jenő erősen nagyothallott, de némi ordítozás után a kihangosított telefonból megtudtuk, hogy nagypapa a Bajza utcában lakik."
"És különben is, milyen dolog, hogy mindig csak nőket fűrészelnek?"
"Képes hajnalban felkelni, csak azért, hogy friss pogácsát csomagolhasson. Ilyet csak szeretetből csinál az ember."
"Fárasztó ez az állandó titkolózás!"
"Én azonban ragaszkodtam hozzá, hogy közösen hívjuk meg. Hogy nézne ki, ha csak én egyedül? Még azt hinné, hogy tetszik nekem."
"Vendel meg vigyorogva azt mondta, hogy még sosem látott ilyen lányt, aki nemcsak magának, de másnak is felkéri a fiúkat. Hát, ha maguktól nem bírják megtenni!"
"Ha nem izgulok én is annyira, alaposan körbenéztem volna, de gyorsan körbepillantva is egészen elámultam ezen a kávéházon. Csupa arany, sok-sok tükörrel és kristálycsillárokkal. Mintha egy másik korszakba csöppentünk volna, vagy egy kosztümös filmbe."
""Anyukád mintagyerek volt, na!" - fejezte be nagypapa. Amire anyu ösztönösen rávágta, hogy "Mégsem voltunk elég jók neked!". De olyan keserű hangon, hogy megfagyott a levegő."
"...egyszerűen csal jó érzés, hogy ha az ember sokat gyakorol, érzi, hogy egyre ügyesebb lesz."
"Olyan érzés volt, mintha egy filmben lennék, ahol a főhős megcsókolja a hősnőt. És most én voltam a hősnő!"
"Én meg integettem utána - pedig a filmekben ezt olyan nevetségesnek és nyálasnak találom. Még jó, hogy a zsebkendőmet nem vettem elő! Hazafelé baktatva már egyáltalán nem éreztem magam filmhősnőnek."
"...közben rájöttem, hogy nem is olyan rossz dolog, ha az ember időnként kibeszélheti magát, miközben figyelmesen hallgatják."
"Szörnyű, hogy mindig ilyen földhözragadt, egyszerű válaszai vannak, ha panaszkodom! Túlteng benne a matematikusgén."
"Tavaly még szinte kislány voltam, nem egy szerelmes nagylány..."
"Jézusom, hát ez alatt a fél év alatt több minden történt velem, mint egész eddigi életemben!"
"Olyan szavakat tanulok itt, amiket eddig sohasem hallottam. Amikor mami elküldött a silingáért, akkor is csak néztem rá, mint borjú az új kapura. Aztán kiderült, hogy a silinga a kosár, a borjú meg azért nézett furán az új kapura, mert amikor mentek haza a legelőről, a kapuról ismerte meg, melyik az ő házuk."
"Tartjuk a távolságot, nem közeledünk, és nem távolodunk. Együtt úszunk, Titti és a vadkacsák, mi, heten."
0 comments