Julia Donaldson Mit ​hallott a katica? c. mesekönyve a Pagony kiadó egyik legújabb kiadványa. A Donaldson-rajongók most két új kötetnek is örülhetnek, hisz e mellett a Béka szabadnapja is kapható már, ami a Tölgyerdő meséi sorozatot gazdagítja. 

Papp Gábor Zsigmond igazán kitett magáért - ismét -, s két új zseniálist fordítást is alkotott a magyar rajongóknak. Jelen kötet különlegessége, hogy a megszokott illusztrátorok helyett ezt a történetet Lydia Monks illusztrálta, akinek sikerült kedves-színes képi világot megteremtenie. 

Helyszínünk a tanya, ahol mindenféle állat éli mindennapjait, s ahogy egy ilyen farmon az már lenni szokott: a kakas kukorékol, a kacsák hápognak, a bárányok bégetnek, a lovak nyerítenek - egy szóval mindenki teszi a dolgát. Van itt azonban egy díjnyertes, értékes tehén, valamint egy magányba húzódó katica, aki figyelmesen hallgat, ám nem szól semmit...

Kicsi a bors, de erős - mondhatnám. Ám sokkal több van ebben a történetben ennél, hisz nem csupán egy parányi élőlény tündökléséről beszélhetünk. Katica csendes, magának való állatka, aki azonban figyel a környezetére és azonnal kész az akcióra, ha szükséges. Bátor és segítőkész lény, aki bár nem osztozik a nagy zsibongásban, s inkább egyedül van - de ha kell, lehet rá számítani! 

Nagyon fontos, hogy a gyerekek lássák, elvonulhatnak, lehetnek egyedül, s nem kell szégyellniük, mert mások, mint a zsibongó tömeg! Ahogy a zsibongó tömegnek is látnia kell, hogy egyedül valamit megtenni ők is képtelenek... Az állatok a tanyán el vannak foglalva saját kis életükkel, szó szerint élik a kis világukat, de a környezetükre már nem igen figyelnek oda. Ez majdnem a tanya vesztét okozza, ám él itt egy apró hős, akire mindenhol szükség van!

Az állat- és emberkarakterek is éles ellentétet alkotnak, de nem mondható ki 100%-ban, hogy az állatok és a természet lényei lennének a jók és az emberek a gonoszok, hisz a tanya gazdája is ember, mégis pozitív szereplő. Mégis érezni ebben egy pici kontrasztot, de nem véletlen ez - figyeljünk oda egymásra, a természetre, az élőlényekre, s természetesen ne induljunk rabolni se az éjszaka közepén, se nappal!