pagony
recenzió
társasjáték
Menzacsata - Társasjáték - Értékelés
A Menzacsata névre hallgató társasjáték ebben a hónapban jelent meg a Pagony kiadó gondozásában. A Lyukasóra sulis kártyák játéksorozat első darabja Batki Zsolt és Mayer Tamás nevéhez fűződik. Előbbi tervezője, utóbbi pedig illusztrátora a játéknak, ami egy felettébb szórakoztató, gyors lefolyású és humoros játék lett!
A játék végtelenül egyszerű szabályzatú és könnyen megtanulható, míg egy-egy kör néhány perc alatt letudható, így tökéletesen alkalmas mindarra, amivel a Pagony hirdeti - nevezetesen, hogy az iskolai szünetekben előkapva, a célközönség gyorsan lejátsszon vele néhány csatát.
Véleményem szerint a Menzacsata kortalan, s gyermek és felnőtt egyaránt szeretni fog vele játszani. A kiadó a játékot egyébiránt 7+ éves kortól ajánlja, 2-7 játékos részére.
A menza nem épp a leggusztább hely... A menzás kaják undik, s igazán szerencsésnek mondhatja magát az, akinek nem kellett ezen a rémes koszton "felnőnie"... ^^
Én magam azon szerencsések közé tartozom, akiknek soha nem kellett az iskolai menzán ennie, s talán csupán néhány alkalom volt, mikor egy-egy sportnap miatt megízlelhettem ezeket a csodálatos ételeket, amiket tálaljanak bárhol az országban, mindenki azt fogja mondani: "pfuj"!
Émelyítően édes tea; az a csodálatos ízes izé, amitől ma is rosszul vagyok, ha rágondolok, de hogy minek is hívják, hát meg nem tudnám mondani...; az a fura trutyi, amit főzeléknek neveznek és lehet, hogy egy légy úszkál benne... Ugye ismerős? A sort folytatni nem szeretném, de pont az efféle, "különleges, menzás ételek" elevenednek meg a játék lapjain, melyeket Mayer Tamás ábrázolt rendkívül élethűen és a tőle megszokott gyönyörű stílusban.
Most ételekkel és menzás nénikkel fogunk játszani. No, de mégis hogyan?
A doboz tartalma / A játék menete
A játék végtelenül egyszerű. Adott 60 ételkártya és 12 un. akciókártya. Az ételkártyák tizenkétféle ételt ábrázolnak és ötféle színben készültek, míg egy-egy meccs egy könnyebb és egy nehezebb verzióban is játszható. Nézzük most meg a könnyű szintet.
A paklink megkeverését követően, minden játékos 3-3 kártyalapot kap, míg a maradék lapból húzópaklit képezünk az asztallapon.
A húzópakli tetejéről felcsapunk egy kártyát, amit középre helyezünk - ez fogja a dobópaklit képezni.
A húzópakli és a dobópakli egymás mellett foglal helyet, míg ezek szabad oldalán a "saját kajakupacunk" helyezkedik majd el, ami a játék kezdetén még ugyebár teljesen üres.
A játékot az a játékos kezdi, aki utoljára evett menzán!
A kezdő játékos a kezében tartott kártyák közül kell tegyen a dobópaklira, ám ezt csak abban az esetben tudja megtenni, ha van azonos étele vagy színe, ami megegyezik az első felcsapott kártyával. Ha nincs, a játékosnak húznia kell a húzópakliból mindaddig, míg nem tud tenni. Ezeket a felhúzott kártyákat azonban nem a kezünkbe kell felvegyük, hanem a saját kajakupacunkat kell elkezdeni feltölteni. Ha nincs épp olyan színünk, vagy ételünk, akkor letehetünk az un. akciókártyánkból is (ha rendelkezünk vele), amik különböző képességeket birtokolnak. Pl. ossz négy lapot valakinek a kajakupacára, dobj ki öt kártyát a saját kajakupacodból a húzópaklira vagy valaki máséra, adj mindenkinek 1-2 plusz kártyát stb. stb.
Az adott játékos köre addig tart, míg képes lerakni kártyát a kezéből vagy a saját kajakupacából. Fontos azonban, hogy nem kell mindent kijátszani egyszerre, dönthetünk úgy is, hogy nem rakunk le valamit. Ekkor a körünk véget ért és a következő játékos jön. Figyelem! Kör végén üres kézzel nem maradhatsz, ha a kezedből elfogytak a lapot, hármat fel kell húznod a húzópakliból!
A játék akkor ér véget, mikor a húzópakliból az utolsó kártyát is felhúzzuk. Ez az utolsó kártya még letehető - amennyiben ráillik a kupac tetején lévőre. A játék végén minden játékos eldobja a lapjait és az nyer, akinek a saját kajakupacában a legkevesebb kártya maradt!
Ugye milyen egyszerű?
Ha pedig már belejöttünk a játékba, a fejlesztő egy profibb szintet is kínál számunkra, több szívatási és döntési lehetősséggel! ;)
A Menzacsata rendkívül gyorsan a szívünkhöz nőtt. A bemelegítés és próbajáték után azt vettük észre, hogy újra és újra kevergetjük a paklit és játsszuk az újabb kört - hatalmas, széles mosollyal az arcunkon. :3
Játékunkat a felhőtlen jókedv és humor jellemezte, s a végén örömmel konstatáltuk, hogy kb. egyenlő arányban sikerült nyernünk és vesztenünk.
A szerencse mindig másnak kedvez, a "menzásnéni-kártyákkal" pedig jó sokszor borsot törtünk egymás orra alá, mégis remekül szórakoztunk és akkor sem csüggedtünk, mikor éppen vesztettünk. Ez nem minden játékról mondható el...
A szerencse forgandó, de nem csupán a lapjárásnak köszönhető egy-egy győzelem vagy vereség, fontos az ügyes taktikázás is, amire ebben a játékban nagy szükségünk van.
Nem kell sokat gondolkodnom, hogy megmondjam, mitől is olyan jó ez a játék. Egyszerű, színes, humoros, elképesztően igényes, minőségi darab, gyorsan lejátszható és újabb és újabb körökre csábít.
Mitől jó egy játék? Pontosan ezektől. Csalogat, magához hívogat, mosolyt csal az arcunkra és nem keserít el, ha veszítesz - sőt! enged nyerni is. Miért mondom ezt? Van olyan játék, amiben valaki soha nem tud nyerni és ez el is veszi a kedvét az egésztől, s az már régen rossz! A Menzacsata nem ilyen! Pechesek is bátran vágjanak bele, a felhőtlen szórakozás garantált!
Értékelés: 5/5
A recenziót köszönöm a Pagony kiadónak!
A társasjátékot itt tudjátok megrendelni: https://www.pagony.hu/termekek/menzacsata
0 comments