Nemsokára itt a Halloween, s én már javában készülök is az ünnepre! Ezen készülődés közepette pedig nincs is jobb alkalom arra, mint hogy pótoljak egy "régi elmaradást" és egy ízig-vérig boszorkányos, erre az időszakra tökéletesen illő könyvet ajánljak nektek, ami nem más, mint Julia Donaldson Boszi ​seprűnyélen c. verses meséje, ami sokunk hatalmas, megunhatatlan kedvence! 

Fúj a szél, tombol a vihar, huss, elrepül egy masni, leesik a pálca, ám segítőkész állatokból szerencsére nincs hiány ezen a környéken. 

A történet Papp Gábor Zsigmond zseniális magyar fordításában bájolja el évről-évre a rajongókat és szerez új olvasókat, s aki egyszer a rabjává válik, annak többé nincs menekvés! A mese pillanatok alatt rabul ejt, hatalmas kacagásokra késztet, s meglágyítja a szívet. Ezen felül pedig rééééémesen tanulságos, hisz egyszerűen, de nagyszerűen mutatja be milyen jó érzéssel tölthet el, ha segítesz valakin, s egy-egy nemes cselekedet milyen jutalmat von maga után.

A történetben természetesen megjelenik a "gonosz" is, aki nem csupán hoppon marad, de jól meg is ijed, s neki köszönhetjük a cselekmény - számomra legalábbis - legzseniálisabb jelenetét.

A boszorkányosan jó mesét Axel Scheffler illusztrációi díszítik, akinek sikerült ismét tökéletesen elkapott karaktereket papírra vetnie - figuráit képtelenség nem szeretni!