csimota
értékelés
gyermekkönyv
majorosnóra
mesevilág
Majoros Nóra: Menyus mindenmentes süteménye - Értékelés
Majoros Nóra Menyus mindenmentes süteménye c. gyönyörű, szívmelengető meséje a Csimota kiadónál látott napvilágot a nyár folyamán. Már nagyon vártam, hogy kézbe vehessem a kötetet, kíváncsi voltam, mit tartogat számomra, s bár mondhatni teljesen mást kaptam, mint amit vártam, azért annak rendje és módja szerint rabul is ejtett... :3
A "mindenmentes" szó azért elég árulkodó, s az ember szeme előtt elsőre egy olyan forgatókönyv pereg le, ami középpontba helyezi az ételallergiát és az allergiás gyerkőcök (és emberek) korántsem könnyű helyzetét, s noha a téma meg is jelenik a kötetben, mégsem olyan formában, mint elsőre gondolnánk...
"A cukrász szívében volt egy húr, ami akkor kezdett el rezegni,
ha olyasvalakivel találta szembe magát, aki segítségre
szorult. Amikor megpendült, kimondta azt a mondatot, ami minden esetben segített.
- Gyere, válassz egy sütit, és amíg elmajszolod, meghallgatom a történetedet."
Főszereplőnk Tálas Menyhért, a Torkos Táltos cukrásza és egyben vezetője is. A fiatal férfi napi rutinja minden nap a megszokott mederben folyik. A városi népség egyes tagjai minden nap pont ugyanabban a percben jelennek meg nála a finom kalács, forró kakaó, briós magukhoz vételéért és természetesen problémáik kicsacsogása végett, melyet Menyhért szívesen meghallgat, ám ő maga nem kérdezősködik.
Így megy ez nap nap után, s senkinek sem tűnik fel, milyen magányos lehet is Menyhért, aki dagaszt, gyúr, süt és esténként megírja a postáját - ugyanis, amolyan igazi "régimódiasan", kézzel írt levelekkel tartja a kapcsolatot ismerőseivel.
Egy nap, zárás után Menyhért különös lényre bukkan a boltjában... A fikusz rejtekén egy cserebogár méretű, szitakötőszárnnyal rendelkező egyszarvú lebeg, akit saját népe tagadott ki!
Csillámcsülöknek nincs otthona, magány feszíti szívét és allergiás! Mire? Mindenre! Főhősünk pedig ezt nem hagyhatja annyiban, ezért ideiglenese bezárja a boltot és nekilát, hogy olyan süteményt készítsen, amit a kitagadott egyszarvú is bátran elfogyaszthat!
Mindeközben pedig a városiak felfigyelnek magukban Menyhért hiányára...
"- ...ilyen kedves cukrász, mint maga, a világon sehol sincs..."
A Menyus mindenmentes süteménye egy picike varázslattal, egy jó nagy adag hittel, némi cukormázzal és természetesen hatalmas szeretettel átitatott mese, ami pillanatok alatt elvarázsolja az olvasóközönségét!
A történet a valóság talaján és a képzeletfeletti ingoványosabb határán mozog, s egy mindennapi emberekkel és problémáikkal foglalkozó történetet sző át a varázslattal.
Adott egy szerethető, csendes cukrász, aki nap mint nap lelkesen szolgálja ki vendégseregét, s akinek jelenlétét és figyelmét az emberek egy idő után természetesnek veszik. Az emberek hajlamosak a saját problémáikkal elfoglaltak lenni, ám más bajára már nem kíváncsiak. Nem veszik észre a jót, amihez hozzászoktak, ám annak fájó hiánya égeti a lelküket. Szerencsére Nóra meséjében az emberek pozitív irányba fejlődnek, a morgolódás elmarad, s következik az önmagukba való betekintés, melynek során felnyílik a szemük és rájönnek, mennyit is jelent számukra Tálas Menyhért...
...aki önzetlen, segítőkész, remek hallgatóság, kiváló cukrász és neki van az egyik legnagyobb szíve a világon! Mégis magányos, az élete egy véget nem érő mókuskerék, ám ebből kész úgymond kitörni és határtalan fantáziája segítségével ráébreszteni valakit valamire...
...akit kitagadtak, aki szintén magányos, s talán nem is allergiás mindenre, s csupán a lelkéből fakadó betegség nyomja rá a bélyeget a testére is. Csillámcsülök eleinte rendkívül modortalan, mogorva, de egy olyan nem mindennapi emberrel hozza össze a sorsa, aki nem adja fel... Kíváncsisága feléled és azt hiszem, nem árulok el nagy titkot azzal, ha elmondom - meggyógyul!
"Nem tudták megnevezni őket, de érezték, hogy a sütemények
ízletesebbek lettek, a tetejük pedig csillámlott, mintha finoman
beszitálta volna őket a csillagpor."
A Menyus mindenmentes süteménye új kezdetekről, gondolkodásunk megváltoztatásáról, mások megsegítéséről szól, melyet megfűszerez azzal, milyen ráébredni arra, ha hiányzik valaki, s tenni azért, hogy újra együtt legyünk és kimutassuk felé a megbecsülésünket és szeretetünket, s rávilágít arra is, milyen jó érzés segíteni másokon.
Mint minden varázslattal átszőtt mese, úgy biztos, hogy Menyusék története is mindenkinek mást ad majd. Lehet szemöldököt ráncolni, sorok mögé nézni, változni, megoldást keresni a segítségével saját problémáinkra, de egy dolog kétségtelen - mindenkiben gondolatokat ébreszt majd!
A korántsem átlagos és a megszokottól igencsak illusztrációkat Rácz Eszter Anna készítette, kinek Menyus figurája azonnal megnyert magának, ám az egész látványvilágot szoknom és emésztenem kellett, mielőtt rájöttem, hogy valóban illik ehhez a történethez. Kedvencem a képi világ nem lett, de ötletessége (pl. az oldalszámok elhelyezése) mindenképpen elismerésre méltó.
Ha egészen kivételes mesét keresel, megtaláltad!
Értékelés: 5/5 cukrász
Idézetek
"Még jó, hogy két füle volt! Ezzel a két, kicsit elálló füllel mindig mindenkit meghallgatott, de soha senkinek nem hozakodott elő a saját mondandójával."
"A cukrász szívében volt egy húr, ami akkor kezdett el rezegni, ha olyasvalakivel találta szembe magát, aki segítségre szorult. Amikor megpendült, kimondta azt a mondatot, ami minden esetben segített.
- Gyere, válassz egy sütit, és amíg elmajszolod, meghallgatom a történetedet."
"- Hát nem érted? Allergiás vagyok az édességekre. Ha eszem belőlük, akkorákat pukizok, hogy pattogó pingponglabdává változom.
Menyus szívének húrja megint remegni kezdett, és kimondta a második számú mondatot, ami indig bevált:
- Ez valóban nehéz ügy, de együtt csal találunk valami megoldást!"
"- ...Kell lennie olyan süteménynek, amit megehetsz!
- Haaaazaa - hüppögte Csillámcsülök. - Bár lenne olyan, hogy haza. De nekem se sütim, se otthonom.
Menyusnak úgy remegett a húr a szívében, hogy attól félt, el is pattan. De nem volt mit tenni..."
"- Úgy hiányzott, Menyus bácsi! - csiripelte Julcsa.
- Ejnye, hát máshol is van a városban fagyi - tiltakozott Menyus.
- Fagyi van, de ilyen kedves cukrász, mint maga, a világon sehol sincs - jelentette ki Irma néni, és befurakodott az üzletbe."
"Nem tudták megnevezni őket, de érezték, hogy a sütemények ízletesebbek lettek, a tetejük pedig csillámlott, mintha finoman beszitálta volna őket a csillagpor."
0 comments