Vadadi Adrienn Kicsimackó ​és Málnamaci c. kötete a nyári Pagonyfesztre látott napvilágot. A Kicsimackó-sorozat harmadik kötetében új taggal bővül a mackócsalád, ami számos új helyzetet és megoldandó problémát hoz immár jól ismert főhőseink életébe. Vajon hogyan birkózik meg Kicsimackó az új jövevénnyel? 

Vadadi Adri legújabb mesegyűjteményében az új tesó érkezését, valamint a nagytestvér-kistestvér kérdéskört járja körbe gyönyörűen, természetesen a tőle már oly megszokott magas színvonalon. A kötet illusztrációiért továbbra is Egri Mónika felel, akinek sikerült egy végtelenül tündéri apró mackót megteremtenie a trióhoz...

A mesegyűjtemény 14 mesét tartalmaz, melyek közül az első, mely a Testvérke címet viseli, fellebbenti a fátylat a kistestvér érkezéséről. 

A téli alvás előtt Mackómama és Mackópapa "titkot" oszt meg Kicsimackóval, aki hamarosan megtudja, hogy ébredéskor új taggal bővül majd a család... Kicsimackó eleinte nem rajong az új bocs érkezése miatt, s talán nem is érti, mi is fog történni, de szülei legnagyobb örömére a bejelentést - némi dacoskodást leszámítva - viszonylag könnyen fogadja, majd mély álomba merül. A tavasz beköszöntekor pedig a mackócsalád új taggal bővül, egy kislány mackóval, aki a Málnamaci nevet kapja, amit Kicsimackó választ számára...

Málnamaci érkezése felbolydítja az addigi rendet. Kicsimackó bár láthatóan jól fogadja a kistesó érkezését, apró jelek mégis arról árulkodnak, hogy nem csak hogy nem sikerült megbarátkoznia a kialakult helyzettel, de valami nincs rendben a lelkében sem...

A történetekben olvashatunk arról, milyen érzés lesz apró főhősünk számára az, ha Mackómama már nem pici bocsként tekint rá, s mi történik akkor, mikor eluralkodik rajta a féltékenység a szopizó Málnamacit látva. Vannak könnyebb és nehezebb napok, mikor semmi se jó, s elhangzik a "Nem szeretlek!", vagy utat tör a hiszti, mikor Málnamaci "lerombolja" az építőkockákat, de olyan napsütötte napoknak is a szemtanúi lehetünk, mikor Kicsimackó boldogan tolja a babakocsit, vagy épp azt szeretné, hogy a húgocskája olyan nagyra nőjön, hogy már egyedül is elé mehessen az oviba.

Személyes kedvencem a mesék közül a Kiborul a babakocsi szívet melengető története, valamint a Nem szeretlek! c. fejezet volt. Előbbi a testvéri szeretet, a váratlan baleset és az abból fakadó félelem ábrázolása miatt, míg utóbbi a fürdőzős-durcizós cukiságfaktora miatt, amikor Mackómama hagyja Kicsimackót megbirkózni önnön belső harcával... Hatalmas mosolyt csalt továbbá az arcomra a kistesó meglocsolása vízzel-jelenet is, ami a mesegyűjtemény egyik legszívetmelengetőbb pillanata volt. 

Mind a tanító, aranyos mesék, mind az ötletes történetek, a remekül tálalt nagytesó-kistesó élethelyzetek és konfliktusok emelik a kötet fényét, s bár sokan elmondták már ezelőtt ugyanezeket, s nem egy kötetben találkozhatunk hasonló példákkal és megoldásokkal, mégis, jóleső érzés volt belemélyedni a mesékbe, amik elvarázsolnak. 

A mesék azonban nem lennének teljesek Egri Mónika illusztrációi nélkül, amik most is sokat adnak a történetekhez a maguk bájával és a rajtuk megjelenő mély érzelmekkel. Gyönyörű, meghitt képi világ, amibe itt-ott a humor is belekúszik, elég ha csak Róka néni naaaaaaagyon sunyi ábrázatára gondolok, amin nem tudtam nem hangosan nevetni. ^^