cicerokiado
évértékelés
generalpress
görögmitológia
loreolympus
maryjoputney
pagony
shakespeare
top52021
Top3 Csalódás - 2021 / Legrosszabb olvasmányok 2021
A rengeteg jó után ideje, hogy átevezzek a csalódások és a legrosszabb olvasmányok vizeire is, hisz ezekből is volt néhány az éven, ami sajnos elkerülhetetlen egy könyvmoly életében.
Természetesen mindig megkapom néhány tuskótól a beszólást, miért is nem tetszik nekem ez meg az, miért ne káromkodhatna egy klasszikus főhősnő, miért vagyok én olyan hülye, hogy nem értem meg, miért nincs ezzel semmi baj, de ezeknek az embereknek innen is üzenem, hogy én sem megyek ám oda az értékelésük alá lefikázni a véleményét egy kedvenc kötetem negatív értékelése alá... Nem vagyunk egyformák, nem képviselünk azonos értékrendeket, el kéne ezt már végre fogadni, emberek, mert rettentően irritálóak ezek a késszúrások, amiket az emberbe döftök a névtelenség ködében...
Ezzel a "kis bevezetővel" csupán azt szerettem volna érzékeltetni, hogy nem vagyunk egyformák, szóval lehet, találsz majd itt, ebben a listában számodra kedvenc kötetet, de kérlek, fogadd el, hogy nem tetszhet mindenkinek az, ami neked!
3. helyezett - Bronz érem
A dobogó harmadik helyét Gimesi Dóra és Jeli Viktória kötete, a Makrancos Kata / Rómeó és Júlia foglalja el, aminek a megjelenését annyira vártam és a végén akkorát csalódtam, hogy azt el se tudom mondani. :(
Maga az alapötlet, hogy regényes formában tárjuk az ifjúság elé Shakespeare világhírű műveit nem csak hogy dicséretes, de remekül is hangzik, ám a végeredmény sajnos borzalom lett... Én értem, hogy a mai ifjúság - tisztelet a kivételnek - nem bírja felfogni a sok szleng, meg hülye modern szó miatt a régi fordításokat és a történetet, de az, hogy egy korabeli történetet teleaggatunk modern szavakkal (így volt ez a Zabhegyező - Rozsban a fogó esetében is...), feministává tesszük, mert uram bocsá, ugyebár Júlia ma, a 21. században már nem lehet törékeny virágszál, nem, neki el kell küldeni az anyját a pontosan oda, ahova és még sorolhatnám, azt valahogy az én gyomrom továbbra sem képes befogadni. Tiszteljük meg az alapművet annyival, hogy nem nyúlunk bele a cselekménybe és nem változtatjuk meg a karaktereket, regényessé, olvashatóvá, hülye modern szavak nélkül is képessé lehet tenni az ifjúság számára. Ha pedig nem értik, engedjük el és olvassák a számukra megírt kortársakat...
2. helyezett - Ezüst érem
Az ezüst érem idén Mary Jo Putney: Becstelen szerelem (A jó útra tértek testvérisége 5.) c. kötetéé, amihez már alapból nem fűztem sok reményt, de arra a csalódásra, amit a regény után éreztem, egyszerűen képtelen voltam felkészülni...
A történelmi romantika berkeibe is gyönyörűen bekúszott a feminizmus, valamint az, hogy az erős férfi karaktereket, akik még valóban férfiak voltak hajdanán, kiheréljük, töketlenítjük, kvázi másodhegedűssé tesszük a nagybetűs NŐ mellett, aki mindenre képes, csakazértissss a korszellem ellen megy, már-már nadrágot hord és erősebb, mint bármelyik, társadalmat vezető férfi...
Hánynom kell ettől a szemlélettől már...
1. helyezett - Arany érem
Az arany érem nyertesében szintén hatalmasat csalódtam... El nem tudom mondani, mennyire vártam Rachel Smythe: Lore Olympus – Olümposzi história 1. c. kötetének megjelenését, amit még angolul is megrendeltem. Hades és Persephone története mindig is az egyik kedvencem volt, míg maga Hades a kedvenc görög istenem. Kíváncsian vártam, mit hoznak ki modern környezetben ebből a sztoriból, és nagyon szerettem volna egy gyönyörű szerelmi történetnek a szemtanúja lenni. Erre bekerült a képbe a nemi erőszak, a tehetetlenség, az idióta női főhős..., melyekről a készülő értékelésemben bővebben beszélek majd (persze megint én leszek az idióta, akinek ez a zseniális mű, nem tetszett - de nem érdekel...). Tudom, hogy az első kötet csupán megkarcolgatta a felszínt, s van folytatás, ami hamarosan érkezik is, sőt, neten olvasható is, de teljesen elment tőle a kedvem... A kötet Apollón gusztustalan erőszaktevéséig baromi jó volt és úgy éreztem, hogy Igen, erre vártam, ez kedvenc lesz... Erre jön egy tehetetlen női főhős, aki inkább megadja magát, ahelyett, hogy harcolna és lerombolja az összes illúziómat, amit a történet köré felépítettem...
Részletes értékelés hamarosan!
Az idei csalódások után két legrosszabb olvasmányt tudok még felsorolni, amikből az egyik egyáltalán nem lepett meg, míg a másik viszont totál ledöbbentett, hogy milyen rossz... ^^
Az "egyáltalán nem lepődtem meg-cím" nem más, mint Sarah J. Maas Fagy és csillagfény udvara c. kötete, melynek elolvasásával adtam még egy lehetőséget ennek a túlértékelt sorozatnak. A kötet eleje kifejezetten tetszett, már kezdtem is reménykedni, hogy végre megértem, miért is szeretik annyian ezt a történetet, majd szépen bekúszott sorba minden, ami miatt annyira utálom ezt a sorozatot... Részletek az értékelésemben!
A meglepődés tárgya pedig nem más, mint Kiki Thorpe: Pillantásnyi varázslat (Disney - A Sohalányok 1.) c. kötete, melyre jó szívvel három csillagot adtam...
Molyos értékelésem
„Bár megnyerő a külsőd, de kőszívet takar…”
Jelen esetben felültem a csodaszép borítónak és Sohaország ígéretének…
Nem tudtam szeretni a történetet. A szereplők mind egy szálig idegesítőek, a cselekmény elég csacska. A Sohaországról és tündérekről eddig megtudott információkat kicsavarja, átírja, megmásítja; Csingiling idegesítő (pedig én nagyon szeretem a karakterét), ellenséges, mogorva. Bár nem csodálom tulajdonképpen, tekintve milyen bugyuta lányokat sodor a szigetre az a titokzatos erő, amiről nem is tudunk. Nem tudom, hogy a második kötetbe belevágjak-e, ez a történet valóban nagyon pici olvasóknak szól, értsd. egy felnőttnek felettébb fájdalmas és azt sem menti meg a szememben, hogy az oly hőn szeretett világban játszódik, tekintve, hogy az író elég sajátosan értelmezi a világot. Ezer minőségibb kötet van a piacon.
A borító azonban élőben még az itt látottnál is gyönyörűbb, hogy ne csak rosszat mondjak. ^^
0 comments