M. Kácsor Zoltán A ​varázsajtó c. kötete 3. nehézségi szintű. A 3. szint már a kifejlődött madárkáknak szól, az apró könyvmolyoknak, akik nem elégednek meg az egyszerű, rövid történetekkel. Itt a történet/a mese, vagyis a szavak, betűk és mondatok átveszik a teret és háttérbe szorítják az illusztrációt, ami csupán a történet megszínezése és kiegészítése miatt van jelen. Az illusztráció segít fenntartani a figyelmet és apró részleteket rejthet magában, melyekre érdemes figyelni (már csak a kötet legvégén található feladatlap miatt is ;)). 

A kis olvasó itt már egy egészen hosszú, "bonyolult" történettel találja szembe magát, ahol már nincsenek kötőjelezett szavak, csupán szómagyarázat a legvégén, ha valamit nem értett. A mesék után azonban itt is megtaláljuk a nehézségi szintnek megfelelő feladatlapot, valamint az oklevelet és hat matricát.

A kisfiú nem rajong az iskoláért, ahová mindig utolsónak érkezik és elsőként távozik. ^^ Berci problémája tulajdonképpen az, hogy az iskola végtelenül unalmas hely, hiszen egyetlen törpét sem látni, és az órák sem épp érdekesek. Jónás bácsi, a portás is egész különös figura, egy kicsit ijesztő is, így Berci nagyon örül, mikor végre otthon lehet.

Ám egy éjjel Berci különös hangra ébred, s a holdfény jótékony világánál meglát egy koboldot a szobájában! Kóborka, a kobold óriási bajba keveredett, ugyanis nem találja Berci hátizsákját, ami egy varázsalagutat rejt magában, amin keresztül visszajutna a koboldiskolába. A lány Berci segítségét kéri, akinek a különleges kaland végre felnyitja a szemét és megerősíti hitét a varázslények létezésében.