Jane Austen - Stacy King: Pride and Prejudice /Manga Classics/ - Értékelés

Aki nyomon követi a blogomat, bizonyára tisztában van vele, hogy immár évek óta a szívemnek egyik legkedvesebb kiadói könyvsorozat a Manga Classics, mely olyan világhírű művek manga adaptációját foglalja magában, mint például a Hamlet, A dzsungel könyve, a Rómeó és Júlia, a Jane Eyre, a Dracula stb. stb...

A könyvsorozatban megtalálhatók a kosztümös drámák királynője - Jane Austen leghíresebb regényeinek adaptációja is, melyek közül ma a Stacy King által feldolgozott és Po Tse által illusztrált Pride and Prejudice c. kötetről hoztam értékelést.

A Büszkeség és a balítélet a legkedvesebb Austen-regényem és az egyik legkedvesebb olvasmányom is, ami immáron több mint húsz éve kísér az utamon, s én újra és újra elolvasom a könyvet, valamint behabzsolom a világhíres, hat részes BBC adaptációt a valaha volt legtökéletesebb Mr. Darcyval a főszerepben... :3

A kötet hosszú évek óta a kívánságlistámon csücsült, mígnem addig vártam a beszerezéssel, hogy az első kiadás (ami tulajdonképpen három utánnyomást élt meg...) el is fogyott... ^^ A kiadó azonban, 2020 decemberében bejelentette a negyedik utánnyomást, ami új, lélegzetelállító borítót is kapott, s mely sokkalta szebb is, mint az első kiadásé. Ez a nem várt új kiadás végül bearanyozta az év utolsó napjait számomra s azonnal elő is rendeltem a kötetet, melynek olvasása sajnos ez idáig váratott magára...

Azonban már az első oldalak olvasása után megfogalmazódott bennem ama nagy igazságot tartalmazó gondolat, hogy vajon mi a fészkes fenéért is várok én mindig ennyit arra, hogy a számomra legfontosabb köteteket kézbe vegyem...? ^^

"I won't fall for one of these country girls.

They're never interested in a man. Only in his money."

Mondhatnám, hogy a történetet senkinek sem kell bemutatnom, ám mióta - évekkel ezelőtt - egy negyvenes éveiben járó kolléganőm óriási szemekkel pislogott rám, miszerint "Büszkeség és balítélet??? Sose hallottam róla... MI AZ?????" - ilyen botor kijelentést már nem merek tenni, tehát kezdjük szépen az elején... ^^

Anglia, Longbourn

Adott öt lánytestvér, akik édesapjukkal és édesanyjukkal élnek Longbourn gyönyörű vidékén, távol a nyüzsgő Londontól... A Bennet család két legidősebb lánya, Jane és Elizabeth kiemelkednek butuska húgaik közül és méltán örvendnek nagy népszerűségnek a vidéki nemesség körében.

Egy nap tehetős, gazdag úriember érkezése bolydítja fel a vidéket, akiben Mrs. Bennet a leendő sógorát véli meglátni... ^^

Mr. Bingley két nővérével, valamint a még nála is jóval gazdagabb, rideg, büszke barátjával érkezik, ám míg Bingley nyájas, közvetlen modorával mindenkit lenyűgöz, addig Mr. Darcy, fennhéjázásával kivívja a vidéki nemesség ellenszenvét...

"Elizabeth is tolerable but not nearly pretty enough to tempt me."

Míg Mr. Bingley pillanatok alatt felfigyel Janere és a legidősebb Bennet lány is beleszeret a jóképű fiatalemberbe, addig Mr. Darcy és Elizabeth kapcsolata rendkívül viharosan indul...

Mr. Darcy megsérti főhősnőnket, aki a világ legbüszkébb és leggőgösebb emberének látja a gyönyörű Pemberly urát, ám a férfi kezdeti ellenszenve pillanatok alatt változik át valami teljesen mássá... ❤

Főhőseink életét egy katonai ezred bevonulása, valamint Mr. Bennet unokatestvérének, Mr. Collinsnak az érkezése is felforgatja, s míg Mr. Darcy és Bingley nővérei elszakítják egymástól, az egymás iránt gyengéd érzéseket tápláló Bingleyt és Janet, addig Elizabeth ellenszenve mondhatni majdnem teljes gyűlöletté változik át Mr. Darcy iránt, melynek kiváltó oka egy fiatal katonatiszt, George Wickham meséje, akivel Mr. Darcy kegyetlenül elbánt...

"Is that how she really sees me...? Proud?"

"My pride kept me from seeing his true beauty..."

Jane Austen örök klasszikusa, a Büszkeség és balítélet 2014-ben debütált a Manga Classics repertoárjában. Stacy King mesteri módon nyúlt a történethez - bár eszközölt néhány változtatást benne, míg Po Tse gyönyörűen álmodta meg sokunk kedvenc klasszikusának képi világát... ❤

A Pride and Prejudice - Manga Classics méltó Austen eredeti regényéhez és nem gyalázza meg azt... A karakterek dizájnja nem csupán lélegzetelállító, de tökéletesen passzol is az eredeti műben megismert és megszeretett hőseinkhez... Mindezen túl azonban erősen érezhető a történeten a japán hatás, illetve a mangák tipikus eszköztára is megtalálható benne, ezért olvasása nem ajánlott mindenki számára...

"Farewell forever."

Aki nem jártas Japán és a mangák világában, annak elsőre furcsának tűnhet ez a feldolgozás, hiszen rengeteg japán motívumot használ, melyek beleszövése a történetbe bár tökéletesen sikerült, egy avatatlan szem számára zavaró lehet... Éppen ezért, ha nem vagy manga rajongó, egyetlen pillanatra se ess gondolkodóba, neked készült-e ez a kötet, hogy aztán leértékeld a változtatások miatt... Elárulom, ha nem olvastál még mangát, avagy olvastál már, de nem tetszett - ez a kötet nem neked készült!!!

Mint már fentebb említettem, Stacy King viszonylag hűen adaptálta a történetet, ám itt-ott sajnos változtatott is az eredetin... Nehéz is lett volna azonban mindent ugyanúgy átültetni manga formára és úgy vélem, teljességgel lehetetlen is, hisz egy történelmi romantikus - klasszikus regény, valamint egy manga műfaja jelentősen eltér egymástól.

Kimaradt Bingley idősebb nővére, Charlotte húga, néhol megváltoztak az évszakok és nem minden pontosan olyan környezetben és helyszínen történt meg, mint az eredeti regényben, ám ezek egyike sem rontott semmit a történet élvezhetőségén, ugyanis az írónő rendkívül ügyesen oldotta meg és álmodta manga formára ezt a klasszikust.

Karaktereink, személyiségjegyeiket tekintve igazi japán vonásokat kaptak... Mr. Darcy egy hamisítatlan bishi lett, s bár karakterébe tökéletesen beleillenek az apróbb változtatások, melyeket az alkotóktól kapott, elsőre furcsának tűnhet a talpig makulátlan úriember kétbalkezessége - avagy inkább kétballábassága ^^ - a tánc világában, vagy a hamisíthatatlan japán arckifejezések, melyek megjelennek halálosan jóképű vonásain...

Mrs. Bennet és Mr. Collins - mint két fő mellékszereplő - karaktere zseniálisra sikerült, a kerítőnő Mrs. Bennet a rengeteg chibi formában, valamint a teáskannából is előbukkanó, ostoba Mr. Collins ízig-vérig japánokká váltak és olyan hihetetlen mértékben élnek a lapokon, hogy az ember azt várná, menten ki is lépnek a történetből...

Pemberly, Netherfield, a környezet, valamint a táj szintén varázslatost lett, ám hihetetlenül érdekes látni, milyen egy japán szemével az angol vidék és az angol kúriák... Érdemes megfigyelni minden apró részletet, hisz legyen bár bármilyen korhű is az illusztráció, látszik rajta, hogy mindez mennyire furcsa egy japán ember számára...

A kötet páratlan módon alkalmazza a humort, mely szintén a mangák stílusjegyeiből fakad és számtalan olyan humoros jelenetet kapunk, melyeken én magam hangosan kacagtam hosszú perceken keresztül.

"I pity the man who is foolish enough to be

snared by one of those Bennet girls."

Egyetlen változtatás volt, ami egyáltalán nem illett Austen klasszikusába... Bár ezen a változtatáson szerencsére sikerült könnyen túltenni magam, negatívumként mégis ki kell emelnem, hiszen két jelenet erejéig teljesen eldeformálta Elizabeth jellemét és valótlanul ábrázolta a lány érzéseit...

Stacy King átiratában Elizabeth teljesen Wickham rabjává válik, s noha tudjuk jól, hogy a lány számára nem volt közömbös a férfi, nem szeretett halálosan bele és egyetlen könnycseppet sem hullatott miatta... Ellenben itt, miután Elizabeth megtudja, hogy a férfi eljegyezte Ms. Kinget, zokogva rohan be az erdőbe, gyönyörű arcát könnyek zápora fedi és teljesen kikészül... Véleményem szerint ez teljesen elüt a lány jellemétől, aki soha az életben nem viselkedett volna így...
Miután Wickham feleségül veszi Lydiát és az ifjú házaspár tiszteletét teszi Mr. Bennet otthonában Wickham felajánlja Elizabethnek, hogy legyen a szeretője, aki meg is hallgatja a férfit, s csupán utána küldi el a jó édes anyjába... WTF

Ez a két jelenet fogalmam sincs, hogyan is kerülhetett bele ebbe a történetbe, hisz míg előbbi teljesen valótlan és idegen főhősnőnktől, addig az utóbbiban az igazi Elizabeth meg sem hallgatná és nem nézné a már húgával házas férfit olyan kétségbeesett módon, mintha még mindig szeretné - holott tudjuk, hogy akkor már teljes szívéből gyűlöli mindazon hazugságért, amivel megmételyezte a lelkét...

"Nonsense! All young Ladies like dancing."

A további japán jellegzetességek, melyek bár nem illenek bele az adott történelmi korba nem róhatók fel negatívumként, hiszen rendkívül természetes módon kerültek ábrázolásra... Példának okáért Mr. Darcy szétnyíló inge és félmeztelensége ama sorsdöntő levél megírásakor teljes mértékben tökéletes és pajzán - valamint igazi bishi momentum... -, ám a lánykérésénél, napvilágnál már azért más a helyzet... Fényes nappal már egyáltalán nem korba illő és életszerűtlen - még Elizabeth sem pirul el egyetlen pillanatra sem a forró látványtól... - ám ne feledjük, hogy a BBC adaptáció is megmutatta a két főhős között izzó szenvedélyt... ❤

Az írónő mindkét filmes adaptációból merített - mely nem csupán a fentebb említett jelenetnél érzékelhető - hiszen, ha figyelmesen megnézzük a paneleket, számtalan ismerős momentumot fedezhetünk fel mindkét adaptációból.

Stacy King története nem szakad meg az eredeti történet végén, a hölgy ugyanis továbbgondolta Austen klasszikusát és bepillantást enged főhőseink jövőjének egy apró szeletébe is, ahol láthatjuk Pemberly apró örökösét és a felhőtlen boldogságban úszó Mr. és Mrs. Darcyt is... Ahwww ❤

"You are not he last man I could ever marry, but the only one.

Then do me the honor of becoming my wife!

Yes, yes, a thousand times yes!"

A Pride and Prejudice - Manga Classics az egyik legkedvesebb kötetemmé vált, melynek ott a helye az eredeti regény mellett a szívemben. A kötet az idei évem egyik kedvenc olvasmánya lett, Mr. Darcy személyében pedig megkaptam a második tökéletes ábrázolását minden idők egyik legsármosabb férfijából - Colin Firth után természetesen... :3 ❤

Po Tse gyönyörű, lélegzetelállító és részletgazdag illusztrációiban pedig öröm lesz újra és újra elvesznem az újraolvasások során. :3

Austen rajongóinak szívből ajánlom a kötetet, de csak abban az esetben, ha tudják, mi fán terem a manga... ;)

Értékelés: 5/5 pride

Kedvenc kötet