értékelés
heavenofficialsblessing
huacheng
kína
moxiangtongxiu
tianguancifu
天官赐福 (Tian Guan Ci Fu) - Heaven Official's Blessing OP - Semmi különbség... - Dalszöveg
Mo Xiang Tong Xiu a tavalyi év folyamán vált az egyik kedvenc írómmá. A Mo Da Zu Shi felejthetetlen és zseniális története pillanatok alatt levett lábamról és soha nem apadó, igaz szerelmemmé vált. ❤ Most, év elején pedig eljött az idő, hogy megismerkedjek az írónő másik világhírű történetével is. A Tian Guan Ci Fu /saját fordításban: Mennyei tisztviselő áldása/ c. monumentális regényből tavaly év végén készült el a donghua első évada, mely tizenkét részt számlál, s melyet a héten, két nap alatt magamba is szippantottam... A donghua (s ezzel együtt a történet) értékelése a jövő hét folyamán várható, s most, a TGCF - avagy HOB - rajongásom kezdeteként fogadjátok szeretettel az opening fordításomat, melyet az angol és a kínai dalszöveg alapján készítettem. :3
Semmi különbség...
Kard vágja keresztül a szerelem fonalát, de a vágy megmarad
Ki sajnálja majd, mikor a lámpás fénye kihuny a fogyó hold alatt?
A múlt pillangószárnyon repül tova, át a virágmezők felett és búcsút int
Könnyeim visszatartom s hőn áhítom újraegyesülésünk napját.
A virágszirmok hullanak, mint a hó
És a város éjjel megtelik kóborló szellemekkel.
Az én hű szerelmem azonban soha nem halványul el.
Bár az idő nem gyötörte meg az arcom, köpenyem ujja szürkévé vált
S én fáradhatatlanul kergetem a sorsot, míg újra találkozunk.
Mikor elváltunk, a virágok elsorvadtak
S én hőn áhítom a hiánytalan virág gyönyörű látványát
Miközben visszatekintesz rám és a szemeidben a boldogság balladája ég.
Mikor elváltunk, pusztulás érkezett
S csupán az egyszer virágzott hamvas szépség mámora maradt.
Ha te nem vagy mellettem, a világ ízei mind értelmetlenné lesznek…
Ha te nem vagy mellettem, a világ ízei mind értelmetlenné lesznek…
A kard lesújtott - összefonódott sorsunk semmivé lett, s csupán lábnyomok maradtak
Ki sajnálja majd, mikor a lámpás fénye kihuny a fogyó hold alatt?
A múlt pillangószárnyon repül tova, át a virágmezők felett és búcsút int
Könnyeim visszatartom s hőn áhítom újraegyesülésünk napját.
A virágszirmok hullanak, mint a hó
És a város éjjel megtelik kóborló szellemekkel.
Az én hű szerelmem azonban soha nem halványul el.
Bár az idő nem gyötörte meg az arcom, köpenyem ujja szürkévé vált
S én fáradhatatlanul kergetem a sorsot, míg újra találkozunk.
Mikor elváltunk, a virágok elsorvadtak
S én hőn áhítom a hiánytalan virág gyönyörű látványát
Miközben visszatekintesz rám és a szemeidben a boldogság balladája ég.
Mikor elváltunk, pusztulás érkezett
S csupán az egyszer virágzott hamvas szépség mámora maradt.
Ha te nem vagy mellettem, a világ ízei mind semmivé lesznek…
Ha te nem vagy mellettem, a világ ízei mind semmivé lesznek…
Fordulj vissza s járjuk kéz a kézben, örökkön örökké együtt a hosszú, végtelen utat.
Fordításom felhasználása más oldalakon engedélykérés és forrásmegjelölés nélkül tilos!
0 comments