A mai nap folyamán egy rendkívül érdekes kihívásra bukkantam a Moly oldalán, mely különböző képek alapján történő versírásra hívta a részt venni vágyókat. Mivel ezer éve írtam utoljára verset és a megadott képek közül több is megihletett, költésbe fogtam és az alábbi alkotások születtek meg. Fogadjátok őket szeretettel! 

Ó, te régi bakelit, te csodás!

Mennyei dallamaid hallgattam gyermekkoromon át…

A tű sercegése, a lemez forgása

Gyermekkorom egyik legnagyobb csodája.

Visszajön még már rég megkopott fényed,

Vagy az új gyerekek már nem ismerhetnek meg téged?

Eljött Karácsony reggele, vajon mi lapul a fa alatt?

Csak nem egy új lemez? Ó, de igen, az!

Fényfüzér világítja be az éjszakát

Odakinn havazik egy egész éjen át.

Megfáradt szemeim előtt a fények egyre jobban elmosódnak már

De mindenáron kitartok, és fennmaradok az egész éjszakán át.

Szilveszter van, a karácsonyi égő még gyönyörűen világít

A népes család pedig megpróbálja nyitva tartani a szemét.

Hopp, de már mindjárt éjfélt üt az óra,

És a megfáradt család néhány tagja immár büntetlenül térhet nyugovóra…

Havas fenyőerdő terül el előttem

Szüleimmel sétálgatva éppen a tökéletes karácsonyfát keresem.

A lábam havat és sarat tapos,

De rendületlenül megyek tovább

És egyszer csak hirtelen ott állok és nézek egy nagyot.

A legszebb fenyő, amit valaha láttam éppen engem hívogat

Hófehér ágaival magához csalogat.

Te lennél az? – kérdezem,

S mintha a fa bólintana – érzem, elveszem…

A tökéletes fenyő immár a nappaliban áll

Minden tökéletes és a hatalmas szeretet vár!

Karácsonyi mézeskalács sosem volt a kenyerem

Allergiás vagyok a mézre, hát ez jutott énnekem…

Íze, szaga förtelem

S így a család se élvezheti, jaj nekem…

Együnk inkább mákos bejglit, nincs is annál finomabb

Ám hozza magával a kilókat…

Januárban mérlegre ne állj, kérlek, higgy nekem,

A karácsonyi kilók létezése nem csak hiedelem!

A ház egy valódi meseország

A korlátot fényfüzér díszíti,

Zongoraszó hív a nappaliba

Karácsonyt ünnepelni.

Fényfüzér kíséri utamat

Ahogy lefelé lépkedem,

A nappaliban pedig a családom vár türelmesen.

Elment már a Télapó, megjött már a Jézuska?

Vajon elfogyott a kirakott süti vagy még bírja?

Gyönyörű a ház ilyenkor télen

És a havazás is rákezdett odakinn szépen.

A kandallóban ropog a tűz,

Az ablakon jégvirág –

Ez valóban egy tündéri kis mesevilág.