Ma Mátyás korába, a királyi udvarba és egy rendkívüli történet színhelyére kalauzollak el titeket a Pagony Kiadó és Mészöly Ági jóvoltából... Tartsatok velem! ;) 

Mészöly Ágnes: A királyné violája

Valami ​egészen rejtélyes történik a hatalmas, ősöreg platánfa körül, ami az iskola udvarán áll… Martin, Betti és Kende szinte véletlenül fedezi fel, hogy a fába rejtett titkos ajtó a múltba vezet! A három kamasz Mátyás király udvarában találja magát. Hamar összehaverkodnak Mátyás törvénytelen fiával, Corvin Jánossal, bár nem könnyű hirtelen

eligazodniuk a hatszáz évvel ezelőtti világban. Amikor a török Dzsem herceg egy különleges hangszert ajándékoz Beatrix királynénak, és a hangszer egyszer csak eltűnik, a négy gyerek nyomozni kezd…

A Pagony új sorozatába, az Abszolút Töribe olyan 10 éven felülieknek szóló, olvasmányos és izgalmas könyveket válogatunk, amelyek abszolút lendületesen, abszolút színvonalasan, abszolút mai nyelven szólnak a magyar történelem fontos pillanatairól

és korszakairól. A szereplők útra kelnek az időben, és az olvasó egy fordulatos kalandregényt végigizgulva, szinte észrevétlenül kerül közelebb az adott kor szelleméhez, fontos alakjaihoz. Utazzunk bármilyen messze is a múltba, egy biztos: ezeket a könyveket

abszolút jó olvasni!

A Pagony legújabb - Abszolút Töri címet viselő - kiadói sorozatának első két kötetéről még február végén szereztem tudomást, amikor a kiadó előrendelhetővé tette a könyveket a Líra oldalán. Mivel rajongok az ifjúsági regényekért, tudtam, hogy két újabb kötettel bővül a kívánságlistám, melyek mellett első pillantásra továbbá a gyönyörű borítók és a két írónő neve állt... Mészöly Ági és Wéber Anikó neve garancia a sikerre és az izgalmas, letetetetlen történetekre, így azon nyomban megvásároltam a könyveket, amint a kollégáim bevételezték a készletet. ^^
Mivel Mészöly Ági az egyik kedvenc kortárs magyar íróm, és Mátyás kora is igencsak közel áll a szívemhez, A királyné violájával kezdtem az olvasást, s így a Borítómustrát is... :3 

A borító számomra szerelem volt első látásra. ❤
Bernát Barbara - a borítótervező - véleményem szerint zseniális munkát végzett, hiszen egy nem mindennapi, zseniális, gyönyörű illusztráció került a fedlapra, ami egyediségével és ötletességével egyedülálló a hazai piacon...
A borító számomra egy festmény hatását kelti, melyen tökéletesen ötvöződik a középkor hangulata a modern világéval, melyet példának okáért a gördeszka szimbolizál.

A középpontban egyik főhősünk - személyes kedvencem ❤ - Kende látható, aki - mondhatni - nem is létezik a gördeszkája nélkül. A háttérben látható továbbá két másik főszereplőnk, Betti és Martin is, akik éppen egy zenei előadást tartanak, ami mellett a fő attrakció Kende akrobatika "bemutatója".

Az illusztrátor alapos és gondos munkát végzett, ugyanis a szereplők ábrázolása tökéletesen megegyezik az írónő által leírtakkal. De ez még nem minden...


Ha figyelmesen tovább szemlélődünk, láthatjuk, hogy a két fiú a jelen kor tornacsukáit viseli, annak ellenére, hogy ruhájukat már lecserélték középkori gúnyákra, így megmarad az idegen, messzi földről érkezett vándor mivoltjuk Mátyás király udvarában.

Kende ábrázolása, a póz, és a gördeszka bennem Twain jenkijét idézte fel, ami azonnal nosztalgikus emlékképeket hívott elő emlékeimből. :3

Mivel még csupán a regény felét olvastam el, és a borítón ábrázolt jelenet még nem történt meg, nem tudhatom biztosan, hogy a bal oldalon látható nő maga Beatrix királyné, vagy esetleg egy másik, furfangos és sok titkot hordozó hölgy-e, akinek karakteréről a spoilerek elkerülése végett inkább most nem mondanék többet... ;) Ám szeretném hinni, hogy maga a királyné az. :3

Szeretnék még szót ejteni azonban a középkori viseletről, azokról a ruhadarabokról, melyek itt láthatóak. A nők által viselt gyönyörű, hosszú ruha, a fiúkon látható gúnya, harisnya, zeke és korabeli ing mind-mind elképesztően korhű, és látszik, hogy az illusztráció valóban féltő gonddal készült.

A gyönyörű színek, a lenyugvó nap narancsszíne tökéletesen harmonizál egymással, és szinte hallom a zenét, amit szereplőink a hangszerekből csalnak elő... *-*

Mészöly Ágnes

1971. március 1-jén született Budapesten. Írással a 2000-es évek elején kezdett el foglalkozni, első meseregénye 2006-ban jelent meg, Sünimanó címmel. Pestlőrincen él.
Kiskorában kamionsofőr szeretett volna lenni. és a mai napig szeret vezetni. Négy gyermek édesanyja.
Az írónővel volt szerencsém személyesen is találkozni és beszélgetni egy rövidet a 2018-as Könyvhét alkalmával, ahol egy végtelenül kedves, mosolygós és közvetlen embert ismerhettem meg a személyében.
A Pagony oldalán található információ alapján sajnálja, hogy nem japán, s így nem valószínű, hogy valaha anime-forgatókönyvet írhat. Történeteiben több helyen megjelent már Japán és az animék világa, mely hozzám is igencsak közel áll, s ezzel a jellemzőjével még inkább a szívemhez nőtt.

Gondoltam hozok ide egy, az írónővel készült közös fotót, de mivel jó önbizalomhiányos ember révén úgy gondolom, hogy azon is vállalhatatlanul nézek ki, hoztam inkább egy mosolygós képet az írónőről. :) ^^