.png)
Tea Stilton Varázslatok földje könyvsorozatának 10. kötete, A pillangók üzenete még a tavalyi év folyamán látott napvilágot, ám akkor az értékelést sajnos nem tudtam megírni. Most pótlom ezt a hiányosságomat és folytatom az öt Védelmező hercegnő történetének bemutatását.
Mint ahogy az előző rész értékelésénél már jeleztem, ebben a kötetben a hercegnők "betörnek" Egor búvóhelyére, hogy végre szembenézzenek ősi ellenségükkel, mivel azonban a könyvsorozatból még hátravan hét kötet, nem árulok el nagy titkot azzal, ha elmondom, természetesen a gonosz nem győzettetik le...
A kötet borítója ezúttal "nem harmonizál" a beltartalommal, azaz a kerettörténet középpontjában nem Nives, hanem Samah áll, ez által ez az első olyan kötet, ami nem arra a hercegnőre fókuszál, akit megjelenít a borítón.
"- A természet a legnagyobb kincs a
világon. Vigyáznunk kell rá..."
A Varázslatok Földjére ragyogó napsütéses nap köszön. A hercegnők piknikeznek és jó testvérként civódnak, majd a nyugodt csendet Kalea izgatott kiáltása töri meg!
Verdimius professzor bejelentette a titkos kalandtúra időpontját, melyre soha nem hagy felkészülési időt tanítványainak. A Természet Titkai kiránduláson a növendékek egyéni és csoportos vetélkedőkben és feladatokon vesznek részt, melynek során a professzor felméri növénytani tudásukat. A négynapos kirándulást, sátorozással egybekötve igazi nomád körülmények között Diamante nem fogadja kitörő lelkesedéssel, ám Samah rendkívül lelkes, hogy kedves növényei között lehet a természetben.
Verdimius professzor remek eredményeket vár legokosabb diákjától és Samah rendre helyt is áll és győzelemre viszi csapatát. Mikor a lányok felfedezik, hogy a naprózsát meg akarja fojtani a gaz, Samah-n különös gondolatok lesznek úrrá, melyeket nem tud kiverni a fejéből. Mikor a lány rájön, hogy a gaz olyan mint Egor, aki újra és újra visszatér, úgy érzi a varázserő szól hozzá, mely azt súgja, fel kell keresniük Egort és gyökerestül kitépni a gonoszságát...
A Varázslatok Földjének Védelmezői elindulnak hát Egor titkos búvóhelyére, aki azonban Ravennel az oldalán már vár rájuk... A lányok óriási pácba kerülnek, s Yara hercegnő megsérül...
"- ...Ostoba húzás volt éppen ott támadni a Mesterre,
ahol a legnagyobb a sötétség..."
A pillangók üzenete egy merőben más felépítésű történetet rejt magában, mint amit a sorozattól eddig megszokhattunk. A Varázslatok Földjét ezúttal nem fenyegeti konkrét veszély, így a Talányok Könyve sem tartogat rejtélyes versikét számunkra. Ahogy Alden professzor is megmondja, a lányok a saját fejük után menve cselekednek, s bár a bátorságnak nincsenek híján, vakmerőségük majdnem a vesztüket okozza...
A növénytani kirándulás, mint kerettörténet az egyik legérdekesebb mellékszál, amit eddig olvashattunk, míg Egor rejtekhelyének és az Árnyak megteremtésének titka sokkalta sötétebb helyzetet teremt főhőseink köré. Egor és Raven barlangjában Alden professzor varázsereje sem működik, s csupán a Varázserőnek és a testvéri szeretetnek köszönhető az, hogy a hercegnők legközelebb is szembeszállhatnak majd a gonosszal. Természetesen egyértelmű, hogy a lányok nem sérülhetnek meg komolyabban, hisz mivé is lenne a történet nélkülük, azonban izgalmas átélni a torokszorító pillanatokat olvasás közben, melyekből bizony egyre több van.
A kirándulásnak, Verdimius professzor feladatinak és Samah-nak köszönhetően ez a kötet ízig-vérig a természet csodáiról, szépségeiről és a Varázslatok Földjének - valamint magának a természetnek - a megóvásáról szól. A természet szeretete elemi erővel üt át a lapokon, amit csak még jobban megfűszerez a fantasy világ adta rengeteg varázslatos növény és tárgy jelenléte.
Verdimius professzor végső próbatétele, az Elnefeledj virág megtalálása és annak virágzása megmutatja a természet gyönyörűségét, ami körülvesz bennünket, s egyfajta reménysugarat is ad főhőseink számára az Egor elleni eljövendő harcokhoz.
"- A természet gyakran tartogat meglepetéseket - ...
- A játékszabályokról ő dönt, nem pedig mi."
A Varázslatok Földjének 11. kötete nemrégiben megjelent, értékelése hamarosan várható.
A könyvsorozat korábbi köteteinek értékeléséhez kattints ide.
Értékelés: 5/5 holló
Idézetek
"A feladat az, hogy találják meg a Varázslatok Földjének legritkább virágát!"
"- ...Úgy tartják, a virág csak az igazak előtt tárja fel szépségét: annak az éles szemű vándornak mutatkozik meg, aki a szívével keresi őt.
Meglátjuk, igaz-e a legenda.
Samah szemében különös fény villant. Titkon arra vágyott, hogy ő legyen az, aki az Elnefeledjre rátalál..."
"Úgy érezte, hogy a természet a virágon keresztül szól hozzá... De mit akar mondani?"
"- A Varázslatok Földje igazán elbűvölő és titokzatos hely..."
"És akkor hirtelen megértette. Az a gyomnövény pontosan olyan volt, mint Egor! A Védelmezők eddig pusztán hárították a Sötét Varázsló támadásait. Védekeztek, ám a gonosz mindig visszatért.
Ezért kártékony növényként kell bánni vele, és gyökerestül kihúzni. Különben újra kihajt!
- És már tudjuk, hol vert gyökeret a gonosz. Felfedeztük Egor búvóhelyét, ahol életre kelti az Árnyakat. Ott kell megtámadnunk! - motyogta Samah magában."
"A hold sziporkázó fénye utat talált magának a sátrak között, és beragyogta a szépséges fennsíkot."
"- Ismerünk, mint a tenyerünket, és láttuk, hogy valami nincs rendben."
"A csalán olyan, mint Egor. Ez idáig csak védekeztünk a támadásai ellen,de eljött az ideje, hogy a gyökerénél ragadjuk meg, vagyis..."
"- A Varázserő szólt hozzánk. Nekünk, Védelmezőknek kötelességünk meghallgatni."
"- Ha készen állunk arra, hogy meghallgassuk, a Varázserő szól hozzánk..."
"- Halljuk hát a természet szavát..."
"- Ez a KYNIAN, a hold madara! - kiáltott fel Samah.
(...)
- ...láttam egyszer egy képen, egy nagyon régi könyvben - felelte. - Arcandidában, a könyvtárban találtam rá. Állítólag éjszaka, a sötétben is tökéletesen lát bűvös szemével."
"- A természet a legnagyobb kincs a világon. Vigyáznunk kell rá..."
"De a küldetésük a sors akarata volt."
"Pontosan tudták, hogy minden lépéssel közelebb kerülnek Egor búvóhelyének szívéhez..."
"- ...A tanítványom, Raven, majd gondoskodik rólatok..."
"- Honnan veszed, hogy egyedül vagyok? - vigyorodott el Raven, és szemében ördögi fény villant."
"A sötétlő köd, amely a kút mélyén gomolygott, lassan alakot öltött.
A barlangot Árnyharcosok lepték el."
"Ő is képes árnyakat teremteni!"
"- ...Ostoba húzás volt éppen ott támadni a Mesterre, ahol a legnagyobb a sötétség..."
"A hercegnők elmosolyodtak. Raven megrémült, az Árnyak pedig egyre fogyatkoztak. Már csak egy kicsit hiányzott.
A kút csupán egy karnyújtásnyira volt tőlük..."
"Szemében a végtelen fájdalom könnyei csillogtak."
"Szeme ismét könnybe lábadt, de ezúttal a boldogság könnyei csillogtak benne."
"- A bátorság dicséretre méltó erény, és ti nem szűkölködtök benne. De egy dolog a bátorság, és megint más a vakmerőség - intette őket. - Ti vagytok a Varázslatok Földjének Védelmezői. Ez nagy felelősség. Bölcsen és óvatosan kell cselekednetek. Ha nektek bajotok esik, ki védi meg a birodalmat?"
"- A természet gyakran tartogat meglepetéseket - mondta Alfred. - A játékszabályokról ő dönt, nem pedig mi."
"A természet felbecsülhetetlen kincseket rejteget, és ők arra esküdtek, hogy megvédik bármi áron!"
.png)
.jpg)
