értékelés
gyermekkönyv
mayertamás
mesevilág
pagony
recenzió
vibókildi
Vibók Ildi: Hová tűntek a krillek? - Értékelés
Vibók Ildi Hová tűntek a krillek? c. meseregénye a Zseblámpás Könyveket gazdagítja. Az írónőtől már megszokhattuk a komolyabb hangvételű, kreativitásban gazdag történeteket, melyek mindamellett, hogy szórakoztatnak, igyekeznek rengeteg új dolgot is megtanítani az olvasónak a világról.
A legfrissebb kötet a tengerek mélyére, a sarkvidékre, a jégtáblák olvadásának helyszínére kalauzolja az olvasót, ahol szemtanúi lehetünk valami nagynak és jelentőségteljesnek, s amiről gyakorta hajlamosak vagyunk nem tudomást venni...
A Hová tűntek a krillek? egy, a természetet és a globális felmelegedést a középpontba állító nyúlfarknyi kalandregény, amiből a célközönség mellett a felnőttek is rengeteget tanulhatnak, de legalábbis felfrissíthetik ismereteiket többek között az állatvilágról.
"- De mi az, hogy eltűntek a krillek? És főleg hová?"
Történetünk főhőse "az unoka", akit Berti bácsi kér kölcsön a szüleitől néhány napra... Főhősünk szereti az állatokat, s szeret a nagybátyjánál lenni, ám az iskolai elfoglaltságok mellett/miatt erre sajnos egyre kevesebb ideje van. Főhősünk szeretne cápát is, de tisztában van vele, hogy azt igencsak nehéz lenne otthon ellátni... ^^
De kanyarodjunk vissza a történethez. Főhősünk örömmel látogatja meg tudós és kalandor rokonát, aki egy egészen különleges házban él.
Berti bácsi szintén nagy állatrajongó, aki papagájával, macskájával és kaméleonjával él egy fedél alatt. Az "öreg" egy titokzatos, segélykérő üzenetet kap a Déli-sarkról. Az üzenetet egy bizonyos Scotty küldte, s állítólag rendkívül nagy a baj...
Főhősünk Berti bácsi, valamint Gáspi, a kaméleon társaságában útra kél a "Cápán" a Déli-sarkra, ám a megadott koordináták megérkezéskor tévesnek bizonyulnak... Hőseink azonnal bajba kerülnek, mikor a tengerfenék felé sodródnak, s közben kiderül, hogy a baj nagyobb, mint gondolták: a koordináták ugyanis tökéletesen pontosak, ám a landolásra kijelölt jégtábla már elolvadt...
Hőseink újabb és újabb utazásokat tesznek (ugrálnak térben a Cápa segítségével), tévedésből kikötnek az Északi-sarkon, s természetesen felgöngyölítik a probléma forrását is...
Vajon mi történik a sarkköri öveken?
"- ...De Berti bácsi, kellene valami olyan terv is, amivel
rendbe hozzuk a természetet! Hogy újra legyen elég jégtábla,
megint tele legyenek krillel az óceánok meg a tengerek,
és legyen elég hó a fókáknak! Szóval, hogy minden
olyan legyen, mint régen!"
A Hová tűntek a krillek? egy remekül felépített kalandregény, ami egy rendkívül fontos és égető problémával foglalkozik. Vibók Ildi nagyszerűen, kis lépésekben adagolja az információkat, s mozaikdarabkáról mozaikdarabkára építi fel a történetet és rajzolja ki előttünk a teljes képet. Természetesen a probléma érettebb fejjel villámgyorsan kitalálható, ám a nyomozás és a kutatás rész ezzel együtt rendkívül izgalmas.
A történet a globális felmelegedésről és annak káros hatásairól (is) szól. A jégtáblák olvadnak, az állatok pusztulnak, eltűnik a táplálék, a hideghez szokott állatokra káros hatással van a felmelegedett levegő. Legyenek akár a tengerek mélyén, akár a felszínen, a probléma valós, s nem mehetünk el szó nélkül a tények mellett.
A kérdést mára már több gyermek- és ifjúsági könyv is boncolgatja, s bizony nem árt, ha a gyerekek egyre többször találkoznak ezzel a témával.
A meseregény nagy igazságokat és megfontolandó/követendő gondolatokat tartalmaz, s bár tökéletesen alkalmas arra, hogy felhívja a célközönség figyelmét erre a problémára, azt kell mondanom, mint több ilyen témájú könyvnél is - a mai felnőttek fejébe kellene beleverni, hogy változtatni kellene, hisz egyelőre ők azok, akik már most tehetnének valamit.
A célközönség egy része noha már érett a problémára, biztos vagyok benne, hogy másfajta nézőpontból közelítik majd meg a témát. Ez nem is feltétlenül baj egyébként.
A meseregény egy remekbe szabott, titkokkal és kérdésekkel átszőtt izgalmas expedíció története, amiből a célközönség rengeteget tanulhat, s remélhetőleg ahogy növekednek, úgy érnek majd be ezek az információk, s válnak a kis olvasók a környezetükre vigyázó felnőttekké...
A kutatás mellett Béla, a papagáj és Amélia, a macska szolgáltatja a kiegészítő információkat számunkra, akik jelentéséből rengeteget megtudhatunk a kötetben szereplő fajokról, úgy mint a bálna, a pingvin, a fóka, a krillek. No, de mik azok a krillek? Elárulom, jelentős szerepet töltenek be a regényben, s a táplálékláncban is, s számomra rendkívül informatív dolgok derültek ki ezekről a nem mindennapi teremtményekről.
Személyes kedvencem természetesen Gáspi, a kaméleon lett a maga humoros beszólásaival és pokróc természetével, aki mellé a gyönyörű bálna csatlakozott még a dobogón (ám az ő kilétéről nem rántanám le a leplet).
A komoly téma ellenére a történet humorban gazdag, s nem egyszer mosolyogtat meg, vagy késztet hangos nevetésre, ami egyáltalán nem elhanyagolható egy komolyabb témánál. Éppen ezért ajánlom szívből a téma iránt érdeklődőknek, az állatvilág szerelmeseinek, s mindenkinek, aki egy izgalmas és titokzatos expedíció részese szeretne lenni!
"- ...Mert jó ötletekre mindig szükség van!"
Ahogy Vibók Ildi korábbi köteteit, úgy ezt is Mayer Tamás gyönyörű illusztrációi díszítik, s teszik teljessé. Tamás képi világa sosem okoz csalódást, gyönyörű illusztrációit böngészve filmszerűen pergett le előttem a cselekmény, s azt kell mondjam, a Pagony ismét egy tökéletes Vibók-Mayer kötettel gazdagította a könyvespolcomat!
A meseregény viszonylag rövid, mindössze 128 oldal, nagyobb betűvel szedett és sok szép illusztrációval gazdagított, ezért könnyen lehet vele haladni. A történet pillanatok alatt beszippant, tehát nem is lehetne olyan egyszerűen félrerakni a kötetet, s tekintve, hogy a Zseblámpás Könyvek családjába tartozik, így a rövidsége sem meglepő, hisz a cél, hogy az apró, kezdő olvasók sikeresen és önállóan el tudják olvasni ezeket a történeteket, amit egyébként felolvasásra és közös esti kalandként is ajánlok a szülők és gyerkőcök számára!
További tartalmas gondolatokért olvassátok a lentebb megosztott idézeteket!
A könyvet köszönöm a Pagony kiadónak!
Értékelés: 5/5 krill
Idézetek
"Az egész Berti bácsi sms-ével kezdődött."
"Kölcsönadnátok a gyereket néhány napra?
Mondjuk, holnaptól szombatig.
De még jobb, ha már ma átfuvarozzátok!"
"Lássuk tehát a bálnát:
Név: Hosszúszárnyú bálna.
Lakhely: (...)
Foglalkozás: Van közöttük világutazó, trubadúr, harcművész, egyesek önkénteskednek tengerbiológiai kutatásokban, kalandregényekben, sőt természetfilmekben is."
"- Ha valaha családalapításra adom a fejem - sóhajtotta Gáspi, és a gülü szemei egészen bepárásodtak a gondolatra -, az első ötven tojásomat erről a bálnáról fogom elnevezni!"
"- De mi az, hogy eltűntek a krillek? És főleg hová?"
"- Hát ez igazán rejtélyes - morfondírozott Amélia. - Mindamellett szörnyű is. Jól emlékszem kóbor koromból, milyen vacak érzés, ha korog a pocak."
"- ...De Berti bácsi, kellene valami olyan terv is, amivel rendbe hozzuk a természetet! Hogy újra legyen elég jégtábla, megint tele legyenek krillel az óceánok meg a tengerek, és legyen elég hó a fókáknak! Szóval, hogy minden olyan legyen, mint régen!"
"- ...Mert jó ötletekre mindig szükség van!"
"- A lényeg az - ... -, hogy amikor ti, gyerekek ilyen öregek lesztek, mint a mi Bertink, akkor is emlékezzetek ezekre a dolgokra. Mert én mondom neked, az ember, amikor felnő, már mindenről maga dönthet, csak addigra sokszor elfelejti, hogy mi a fontos. És mire olyan idős lesz, hogy mindent megtehet, inkább gyárigazgató lesz, vagy olajkút-tulajdonos, ahelyett, hogy erdőket ültetne. És esze ágában sincs vigyázni a környezetére! Inkább az eget vizslatja a lüke, hogy melyik bolygóra költözzön, ha itt, a Földön már mindent tönkretett! De mivel neked több eszed van ennél..."
0 comments