Pitypang, a kutyus és gazdája, Lili pár éve már elmaradhatatlan kellékei az ünnepeknek! A bájos Mikulás és Diótörős részek után az írónő most az ünnepvárás napjairól mesél olvasóinak. Legújabb meséjét átitatja az ünnepvárás izgalma, a levegőbe már bekúszó karácsonyi varázslat, no és persze a szeretet!

A történet elején anya feltesz egy kérdést mézeskalácst sütögető lányainak, akik olyan választ adnak a kérdésre, mint amilyet minden gyerek adna. Nem önző, de gyermeki választ. Hisz ki ne volna izgatott a karácsony közeledtével? Jobb esetben a szülőket is elfogja a fennkölt ünnepi hangulat és a varázsos légkör, ami a gyerekeket minden kétséget kizáróan igen.

A mézeskalács sütögetés közben Pitypang is a konyhában szimatol, ám sajnos ő nem ehet az embereknek készült süteményből, így a család különleges receptet keres számára. A kutyakeksz gyorsan el is készül, s a kezdeti figyelmesség egy egészen grandiózus sütögetéssé és jótékonykodássá alakul át, ugyanis Lilinek az az ötlete támad, hogy lepjék meg az állatmenhelyen lakó állatokat is a csodafinom sütikkel!

Az állatok tárt karokkal fogadják mind a finomságokat, mind a rájuk gondoló embereket, s az akció közben Lili gondolkodása is megváltozik. 

A gyönyörű üzenet egyszerűen, mégis kristálytisztán megfogalmazódik, s érthetően kerül közvetítésre a gyerekek felé. A mesét az élettel és ünnepekkel teli illusztrációk kísérik, s teszik teljessé, amikkel együtt válik a történet olyan varázsossá.