Pitypang, a kutyus és gazdája, Lili pár éve már elmaradhatatlan kellékei az ünnepeknek! A bájos Mikulás és Diótörős részek után az írónő most az ünnepvárás napjairól mesél olvasóinak. Legújabb meséjét átitatja az ünnepvárás izgalma, a levegőbe már bekúszó karácsonyi varázslat, no és persze a szeretet!

A történet elején anya feltesz egy kérdést mézeskalácst sütögető lányainak, akik olyan választ adnak a kérdésre, mint amilyet minden gyerek adna. Nem önző, de gyermeki választ. Hisz ki ne volna izgatott a karácsony közeledtével? Jobb esetben a szülőket is elfogja a fennkölt ünnepi hangulat és a varázsos légkör, ami a gyerekeket minden kétséget kizáróan igen.

A mézeskalács sütögetés közben Pitypang is a konyhában szimatol, ám sajnos ő nem ehet az embereknek készült süteményből, így a család különleges receptet keres számára. A kutyakeksz gyorsan el is készül, s a kezdeti figyelmesség egy egészen grandiózus sütögetéssé és jótékonykodássá alakul át, ugyanis Lilinek az az ötlete támad, hogy lepjék meg az állatmenhelyen lakó állatokat is a csodafinom sütikkel!

Az állatok tárt karokkal fogadják mind a finomságokat, mind a rájuk gondoló embereket, s az akció közben Lili gondolkodása is megváltozik. 

A gyönyörű üzenet egyszerűen, mégis kristálytisztán megfogalmazódik, s érthetően kerül közvetítésre a gyerekek felé. A mesét az élettel és ünnepekkel teli illusztrációk kísérik, s teszik teljessé, amikkel együtt válik a történet olyan varázsossá. 

Pásztohy Panka Pitypang ​nagyiéknál c. mesekönyve idén jelent meg a Pagony kiadó gondozásában. A Pitypang és Lili 16. kötete egy izgalmas nyári nyaralás történetét rejti magában, melyet különösen kellemes volt most olvasni ebben a sötét, szutykos őszi időben.

Bizony, Lili a nagyiéknál tölti a nyarat, s csupán azért nem törik el nála a mécses anyáék távozása után, mert ott van vele unokatestvére, Jancsi is, akivel fára másznak, cseresznyét szednek, megetetik az állatokat, kiszedik a tyúkok popója alól a tojást és finom sütit sütnek mamával...

A falusi levegő azonban nem csak a gyerekeknek tesz jót, de Pitypangnak is, aki nagyiék kutyája, Gombóc társaságában az udvaron tölti az éjszakákat.

Találkozhatunk itt mindenféle állattal, akiknek a megjelenésénél már csak a nevük aranyosabb. Személyes kedvencem Móka, a kecske, de Cuki boci, valamint Gombóc kutyus is azonnal mosolyt csalt az arcomra. Az állatoknál már csak a két nagyszülő ábrázolása és jellegzetes nagyszülős viselkedésmintái voltak aranyosabbak, s összeszorul a szívem a gondolatra, hogy nekem már nincs kihez hozzábújnom, s csupán az emlékeimben élnek a drága nagyszüleim, akiknek a társaságában pontosan ilyen nyarat éltem át én magam is, ahogy nagyon sokan ezen a világon...

Pásztohy Panka Pitypang ​és a töklámpás c. friss, őszi-halloweeni meséje a Pitypang és Lili könyvsorozat 17.!!! kötete. A töretlen népszerűségnek örvendő könyvsorozat legújabb darabja igazi őszi olvasmány, melyben a tökfaragás mellett a halál is megjelenik...

Főhőseink nagy munkában vannak. Lili és húga, Lotti anya segítségével rajzolnak szemet-szájat a tököknek, amiket végül anya farag ki méltó halloweeni dísznek. A nagy tökkeresés és rendezgetés közben Lili és Pitypang egy mozdulatlan pillangóra találnak, amiből már elszállt az élet...

Jelen kötet kiváló alkalmat ad számomra, hogy újra elmondjam a Halloweent gyűlölők táborának, hogy az ősi kelta ünnep október 31-ének éjjelén zajlik, mikor a tündérkapuk megnyílnak világaink között, amiken keresztül a szellemek és egyéb természetfeletti lények átléphetnek a világunkba - s az ember is beléphet a tündérek földjére... 

A Mindenszentek november 1-jén a keresztény mitológiában az üdvözült lelkek emléknapja, míg november 2-a a Halottak Napja, amikor a már elhunyt, de még üdvösséget el nem nyert hívekre emlékezik az egyház, míg az "egyszerű" ember elhunyt szeretteiért gyújt mécsest a temetőben.

Sajnos a magyar emberek többsége habzó szájjal ítéli el az ősi kelta ünnepet és amerikai majmolásként hivatkozik rá, pedig a gyerekek és fiatalok körében egyre elterjedtebb és az idősebbek is rákaptak a tökfaragásra. Természetesen a cukorkagyűjtés, ijesztgetés és kismillió látványelem már mind-mind a mai Amerikában zajló ünnepre hajaz, és a könyv értékelésében nem megyek bele mélyebben a témába, rákereshettek a blogomon és idén is hozok majd egy tisztázó cikket ezeknek az eredetével kapcsolatban, aminek semmi köze Amerikához. És a Halloween-nek semmi köze a Halottak Napjához!!!

Pitypang és Lili legújabb története a szó legszorosabb értelmében véve "őszi" mese. Ez megjelenik a képi világban, a színek használatában és magának a tökfaragásnak az ábrázolásában is, de az őszhöz köthető az elhunytakra való megemlékezés is - ami végeredményben azért mégsem köthető évszakhoz... Ezt az örömteli készülődést váltja fel az elhunyt pillangó megtalálásának jelenete, mikor gyönyörűen ábrázolva mintegy "magunk mögött hagyjuk a Halloweent" és átlépünk a halál és a gyász, a megemlékezés ünnepére, ami alkalmat ad a szülőnek arra, hogy egy picit beszélgessenek a 2-5 éves korosztállyal a halálról. 

Az ő befogadóképességükhöz mérten, elgondolkodtató, de nagyon szép, rövid mondatok, gondolatok formájában, ami pontosan elég magyarázat lesz számukra, ha éppen érdekli őket ez a téma. Mivel azonban a mese egy nagyobb részlete foglalkozik ezzel, mindenképpen ajánlom elsőként a szülőnek önálló olvasásra a könyvet, hisz érthető, ha valaki még nem szeretné, hogy a gyermeke erről a témáról olvasson, mert esetleg még magától nem kérdezett rá. Mivel azonban érkezik november 1-je, mikor a gyerekek is elmennek a temetőbe, s talán fogalmuk sincs arról, mit is keresnek ott és mit miért csinálnak, remek segítő könyv lehet, amit közösen felcsaphattok és picit elmerülhettek ebben az időszakban és a szomorú, de az élettől elválaszthatatlan témában...

A tavaly megjelent Pitypang és a Mikulás után végre itt az új karácsonyi történet, ami éppoly bájos és szerethető, mint a tavalyi mese.

Főhőseink lázasan készülnek a karácsonyra. Sülnek a mézeskalácsok, készülnek a bejglik, ám annak rendje és módja szerint a gyerkőcök nem tudnak nyugton ülni a fenekükön, ezért anya elmeséli nekik a Diótörő meséjét.

Azt hiszem, a Diótörő és Marika történetét mindenki ismeri, de gondolok azokra is, akiket MÉG nem ejtett rabul ez a történet.

Mint ahogy a legtöbb embert, úgy Liliéket is elvarázsolja a történet, míg Pitypang inkább a bejglik nézegetésével van elfoglalva. ^^

Külön kiemelném a karácsonyi ajándékot a fa alatt, ami végre nem egy sablonos ajándékötlet, ami minden karácsonyi mesében megjelenik.

A bábszínház, majd az azzal való játék, s ebből fakadó családi időtöltés jóleső érzéssel töltött el olvasás közben, s eszembe jutott, mennyire szeretnék én is egy bábszínház paravánt a gyerekfoglalkozásaimhoz.

Pitypang és Lili továbbra is bűbájosak, de előlük, a Diótörő szerelmeseként számomra természetesen ellopta a show-t mind a történet megelevenítése, mind a karaktereket ábrázoló cuki bábok ábrázolása. A szöveg mellett természetesen továbbra is kiemelkedő az írónő-illusztrátor által készített képi világ, ami bűbájos és szemet gyönyörködtető. A Diótörő meséje bájosan elevenedik meg, s nem győzöm hangsúlyozni milyen kreatív és okos ötlet volt beleszőni a keretmesébe ezt a klasszikust. Az írónő azonban nem csak beleszőtte a karácsonyi történetet, de picit el is játszadozott vele, hisz a karácsonyi ajándékként a fa alatt lapuló Diótörő-bábok számtalan új történetet keltenek életre Lili és kishúga előadásában.

Az idei karácsonyi repertoár egyik kötete a Pitypang és Lili sorozat legújabb darabja, mely nagy népszerűségnek örvend a picik körében. Az immár tizenhárom kötetesre bővült könyvsorozatnak eddig a pillanatig én magam csupán az egyik kötetét olvastam (Jó éjszakát, Pitypang!), ám a téli történet ígérete s a bájosan megkapó Mikulás a borítón azonnal levett a lábamról, és tudtam, hogy ez az én mesém lesz. Igazam is lett! :3

Lili és testvére izgatottan készül Mikulás napjára. Az adventi naptárban a kislány egy pici piros csizmácskát talál, ami nem jelenthet mást, minthogy végre érkezik a Mikulás!

A testvérpár szorgalmasan nekilát a cipőcskék tisztításának, ám anya, jóízű nevetés közepette tájékoztatja kicsikéit arról, hogy a Mikulás csupán egy cipőcskébe hoz ajándékot, nem az összesbe - hiába takarították ki a lányok az egész cipőkészletet, ami fellelhető otthon. ^^

Lili igen elszomorodik ezen hír hallatán, ám pillanatok alatt zseniális terv fogan meg a fejében, s lerajzolja Pitypangot és a Mikulást, mely rajzzal bizony komoly célja van... 

A mese rendkívül rövid, könnyen és gyorsan olvasható, s pillanatok alatt magába is szippant, ám az elképesztően aranyos, igazi télies hangulatot árasztó, s az ölelgetni-, szeretgetnivaló Mikulást ábrázoló illusztrációkban percekig el lehet veszni! Az élettel teli képi világ és az aranyos szereplők éppúgy megmelengetik az ember szívét, mint maga a mese és a mondanivaló. Biztos vagyok benne, hogy mindenki, aki szereti az ünnepeket s a kutyusokat, nem fognak csalódni ebben a nyúlfarknyi mesében.