A fejezetek elején a mangaka sokszor ismétli önmagát, ami a nyúlfarknyi, mindösszesen 144 oldalas hossz fényében picit bosszantó és felesleges időhúzás is, ettől eltekintve nem találtam más felróható negatívumot. Az alapötlet kreatív, a megoldás abszurd, Joker apakaraktere szerethető, komikus és nevetséges is egy személyben, a gyereknevelésből fakadó élethelyzet-jelenetek tele vannak humoros pillanatokkal, s kíváncsian várom, mi kerekedik ki majd ebből az egészből kalamajkából...

A kötetben Joker társai és új, gothami karakterek is szerepet kaptak, köztük Harley Quinn is, aki remélem többször is visszatérő szereplője lesz a történetnek.

A mangaka stílusa magával ragadó, a karakterek kompatibilisek eredeti valójukkal, mégis megkapták a maguk egyedi vonásait is, míg az atmoszférán és a jeleneteken érződik mind a Nolan-, mind a Phillips -film hatása, hisz egyes jelenetek szinte kockáról kockára ugyanazok, mint amiket a filmekben láttunk megelevenedni. Ez nem feltétlenül baj, sőt üdvözítőn ismerős, s egyfajta tiszteletadás a korábbi feldolgozások felé, amik mellett most Satoshi Miyagawa bővíti ki ezt az univerzumot a saját elképzeléseivel.

A manga rendkívül szórakoztató, olvasás közben többször hangosan felnevettem, míg kedvenc jeleneteim közé a tündéri batbébi-jelenetek mellett a "bölcsibe bejutós" részek voltak. A Batman-Joker összecsapás pedig amennyire rövid, annyira epic.