értékelés
gyermekkönyv
kolibrikiado
mesevilág
Helen Peters: Jázmin és a megmentett kiskutya - Értékelés
Helen Peters állatkönyvei a Kolibri kiadó gondozásában látnak napvilágot. A Jázmin-könyvsorozat eddig négy kötetet számlál magyar nyelven, s egy kislányról és az általa megmentett állatokról szól.
A harmadik kötet a Jázmin és a megmentett kiskutya címet viseli, s egy kidobott kutyust állít középpontba.
A folytatás továbbra is olvasható önállóan, de ha rám hallgattok, sorban olvassátok a részeket.
"- Jaj, Jázmin! Mit hoztál haza már megint?"
Újabb négy hónap telt el az előző kaland óta. Beköszöntött a nyár és a nyári szünet, Pötty immár kifejlett kacsa és Gomba is szépen kikerekedett a rengeteg tápláléknak köszönhetően, amit nap mint nap elfogyaszt.
Jázmin három héttel későbbre csincsillákat vár, amikre vigyázhat, ám hogy bokros teendői még terebélyesebbé váljanak, sétája alkalmával különös, nyüszítő hangot kezd hallani. A kislány természetesen egészen a hang forrásáig kóborol, ahol egy csontsovány, alig lélegző kiskutyát talál a sövényben. Természetesen Jázmin hazaviszi az állatot és orvos édesanyja segítségével táplálja és gondozza azt, aki hamarosan erőre is kap.
Felhő alakú foltjainak köszönhetően a kiskutya a Felhő nevet kapja, egyre erősödik és rajongással telve néz Jázminra, aki szinte dührohamot kap, mikor megtudja, hogy anyja a kutyamenhelyre bízná az állatot, amint elég erős lesz hozzá.
Jázmin természetesen beleszeret az állatba és meg akarja tartani. Mivel Felhő egy border collie, remek terelőkutya lehetne apja nyája mellett, így elhatározza, hogy Tom segítségével kiképezi, így remélvén megtartani őt. Közben pedig a csincsillák is megérkeznek...
"- Olyan az ég, mint egy festmény, ugye? - kérdezte Jázmin.
- Szebb, mint egy festmény - mondta Tom. - Mert állandóan változik.
- Mindennap új festmény."
A Jázmin és a megmentett kiskutya igazi kutyabolondoknak szóló olvasmány! Az előző kötethez hasonlóan a címszerepben szereplő állat mellett egy másik faj is megjelenik a történetben, akikről szintén rengeteg mindent tanulhatunk olvasás közben, ám a központi szerep a főhősé marad.
Jázminnal együtt az olvasó is megtanulja, hogyan tarthat életben egy kiskutyát, akit kidobtak; milyen eszközök állnak a felnőttek rendelkezésére ahhoz, hogy az állatkínzót és/vagy felelőtlen állattartót felelősségre vonják; miként lehet kiképezni egy kutyát, s úgy nagy általánosságban természetesen az "egyszerűbb", általánosabb részekről, a kutyák tulajdonságairól és viselkedéséről is beszámol.
Értelemszerűen Gomba és Pötty bár fel-felbukkan, ám jelentősebb szerepet már nem kapnak a kötetben, így a harmadik rész teljesen alkalmas a kutyabolond gyermekek számára, akiket esetleg más "tanyasi" állatok nem érdekelnek.
Jázmin mentőakciói és az új állatok felbukkanása mellett a családot is egyre jobban megismerjük. Az ötéves Manu hozza a szokásos hebehurgya formáját, bár talán ebben a kötetben kevésbé irritáló, mint az előző részben, azonban úgy vélem nem sok figyelmet kap a szüleitől, hisz a felnőttek sosem tanulnak a gyerek egyik galibájából sem, amiből következne, hogy figyelni kéne rá, hisz még kicsi...
Manu mellett Ella, a legidősebb lány is többet szerepel, ami jót tesz a karakterének, hisz eddig csak annyit tudtunk, mekkora könyvmoly és stréber - azaz rengeteget olvas és tanul. Ella szerethető karakter, tetszik az elszántsága és az, mennyire ki tudja zárni a külvilágot - kellenek az ilyen olvasást és tanulást népszerűsítő karakterek a kicsiknek!
Jázmin hozza a tőle elvárt formát, természetesen azonnal beleszeret a legújabb jövevénybe, majd összetörik a szíve és addig cselekeszik mindenfélét, míg a szülei be nem adják a derekukat. Ez picit ebben a részben túlontúl is kidomborodott számomra, a felnőttek picit gyenge kézzel fogják a gyerekeket és Jázmin tulajdonképpen mindent megkap, amit akar, s bár a farm nagy és ez egy mese, ami arról szól, miként ment ez a kislány állatokat, egyértelmű, hogy mindent megtarthatja; mégis, felnőtt szemmel nem tartom túl szerencsésnek ezt a folyton azonos kimenetelt. Bízom benne, hogy ha jelenik még meg rész a sorozatból, valamelyik állatot el fogja tudni ereszteni, maradjunk egy picit a realitás talaján.
A kötetet díszítő bájos-realista illusztrációk továbbra is Ellie Snowdon művei, s a képi világot egyelőre megunhatatlannak érzem.
Figyeljétek az oldalt, a negyedik kötet egy kiscicáról szól!
A három elolvasott kötet eddigi rangsora:
1. kiskacsa
2. kiskutya
3. malacka
Értékelés: 4,5/5 mennydörgés
Idézetek
"Pötty tavasszal még csak elárvult tojás volt a folyóparton... Jázmin azért adta neki ezt a nevet, mert amikor először meglátta, még csak apró pötty volt az átvilágított tojásban. Most már kifejlett kacsa volt."
"Nyolc hónappal ezelőtt csenevész, haldokló kismalac volt."
"- Olyan az ég, mint egy festmény, ugye? - kérdezte Jázmin.
- Szebb, mint egy festmény - mondta Tom. - Mert állandóan változik.
- Mindennap új festmény."
"- Légy szíves, hozz haza infúziót meg infúziós állványt! és beteg kiskutyáknak való konzervet is.
Anya egy darabig hallgatott, aztán sóhajtott egy nagyot.
- Jaj, Jázmin! Mit hoztál haza már megint?"
"- Ella, megígérted, hogy odafigyelsz rájuk.
- Én figyeltem - tiltakozott Ella. - De ha egy percre leveszed róluk a szemedet, olyasmit művelnek, ami normális embernek meg sem fordulna az agyában. Például kiöntenek egy egész üveg piros ételfestéket, és teletöltik a tálat vízzel."
"- ...biztosan sokan örökbe fogadnának egy olyan gyönyörű kutyát, mint Felhő. Nem lenne szerencsés itt tartani, hisz tudjuk, mennyire fél mindentől, ami hangos. Nem várhatjuk el Manutól, hogy mindig csöndben legyen.
- Csodálatos lenne! - sóhajtott Ella. - De sajnos ez ebben a világban nem lehetséges."
"- Nézd meg! - süvöltötte. - Nézd meg! Végre, ennek annyi! Az egész nyári szünetben ezen dolgoztam, és most vége, mert annyira hülye vagy, hogy még egy ketrecajtót sem vagy képes becsukni!"
"- Először én mentettelek meg téged, aztán te engem. És mostantól örökké velünk maradsz. És tudod, mi a legjobb az egészben, Felhő? Azt csinálod majd, amit a collie-k a világon a legjobban szeretnek. Pásztorkutya leszel."
.png)
0 comments