Végül győzött a kíváncsiság és a fülszöveg által hirdetett bájos kisvárosi hangulat ígérete, amit végül a kötet meg is adott számomra. :3

Noha a történet nem minden szála nyerte el teljes mértékben a tetszésem és sajnos ebben is szerepelt az, amit annyira gyűlölök a mai világban, mindent összevetve, valóban egy bájos kisvárosi, cukormázas történetet kaptam, többnyire szerethető szereplőkkel, kiknek sorsáért végigizgulhattam mind a 328 oldalt. :3

Történetünk legfontosabb helyszíne Pick szíve, az Eperszív Étkezde, ahol két nő fogja komoran a fejét... Miz Nettie és nevelt lánya, Vicky - az étkezde tulajdonosai és vezetői - érzik, hogy nem bírják már azt az őrületes nagy rohamot, ami nap mint nap, újra és újra megismétlődik náluk. A két nő éppen kisegítőt keres - bárkit, aki megfelel a követelményeknek és még az sem baj, ha nincs tapasztalata...

Főhősnőnk - szerény véleményem szerint nem az egyetlen... -, Jancy Wilson éppen egyetlen unokatestvéréhez tart Louisianába, félig-meddig lerombolt kocsijában, ahol reményei szerint új életet kezdhet. A lány útja Pick városán keresztül vezet, ahol Jancy a temetőben meglátogatja régen elhunyt, szeretett nagymamája sírját és elmondja, hogy immár mindkét szülője meghalt és nem maradt már senkije sem ezen a világon. A lány mondhatni nincstelen, a telefonját a bank zárolta, s csupán azért imádkozik, hogy a kocsija bírja ki a célállomásig. Jancynek azonban nincs szerencséje, a kocsija éppen az Eperszív Étkezde parkolójában füstöl ki, így a lány kénytelen a városban maradni...

Sem az Eperszív Étkezde tulajdonosai, sem a távolról figyelt, jóképű srác, Shane Adams, akibe őrülten bele volt zúgva középiskolás korában... 

Mivel a lány óriási tapasztalattal rendelkezik, valamint sem Nettie, sem Vicky nem akarja cserben hagyni, Jancy elfogadja a kisegítő állást és pincérnőként kezd dolgozni az étkezdében, ahol - tervei szerint - a borravalókból próbál meg annyi pénzt összeszedni, amennyi ahhoz kell, hogy unokanővéréhez utazhasson...

Pick városát  egy ingatlanos, Carlton Wolfe nézte ki magának, aki lakóparkot - egy tulajdonképpen "alvó várost" - akar építeni és kész mézes-mázos szavakkal és hatalmas pénzösszegekkel megzsarolni a város lakóit... A férfi azonban rossz közösséget szemelt ki magának, ugyanis Pick egyetlen lakosa fejében, egyetlen pillanatra sem fordul meg, hogy eladja az ingatlanját - már csak azért sem, mert a férfi rendkívül gyanús... 

Miközben Jancy a két nőnek segít az étkezdében, a főiskola végeztével hazatér a város kis hercegnője, Emily is, aki szintén az Eperszív Étkezdében kezd el dolgozni - hisz Vicky lánya... 

Csakhogy valami olyasmi történik, amire Jancy álmában sem számított volna... Pick egyetlen lakosa - még maga Emily - sem néz át rajta és az első pillanattól fogva befogadják a lányt, aki soha nem érzett még ehhez fogható szeretetet és hovatartozást... Ha mindez nem lenne elég, nagyon úgy tűnik, hogy Shane minduntalan flörtöl vele és a meglepetés még nagyobb, amikor Emily elárulja, hogy a fiú szerelmes volt a lányba már középiskolás korukban, de a dadogása miatt nem mert közeledni felé, ugyanis félt az elutasítástól... 

A regény helyszíne Pick, egy vidéki, idilli kisváros a nagy Amerikában, ahol még létezik a kedvesség, az összetartozás, az egymásért tűzön-vízen át kitartás. Pick lehetne bármelyik húsz évvel ezelőtti itthoni kisváros vagy falu is, már ha az adott faluban élő, összetartó, mindenki mindenkit ismerő lakosságot és a hatalmas segíteni akarást vesszük... Noha a mai világban is vannak még efféle idilli kisvárosok, úgy vélem, ahogy haladunk előre és telnek az évek, úgy van belőlük egyre kevesebb, pedig Carolyn Brown regénye megmutatja, milyen csodálatos érzés is lehet egy olyan közösség tagjának lenni, akik minden nehézségben, jóban és rosszban egyaránt számíthatnak egymásra. 

Miz Nettie (Henrietta Fields) - az epres kosárka titkának őrzője és az étkezde lelke nem mindennapi életutat tudhat a háta mögött - ám igaz ez három másik főhősnőre is... A nő szívét-lelkét az étkezdébe teszi és csupán egészsége romlása figyelmezteti arra, hogy néha bizony nem árt megállni és a maga hetven plusz évével picit pihenni is. A nő igazi anya- és nagymama-figura, akit bármelyik lány elfogadna a saját családjának, hisz a nő modern, a világ történéseire nyitott - egy igazi harcos. A szűklátókörűség igencsak távol áll tőle, ám a humor valódi fegyvere! 

Vicky Rawlins borzasztó fiatalon esett teherbe Emily-vel, majd házasságkötése után - még a gyermek születése előtt - özveggyé is vált... A negyvenes évei elején járó nő a lánya nevelésének és az étkezdének szentelte az életét, s míg Andy fel nem tűnik a horizonton, nem is gondol semmi másra, sőt, az elején makacsul és konokul ellen áll az élet nyújtotta segítő kéznek. A nő egy boldog, harmonikus életet képzel el a lányának, akit szeretne megóvni minden olyan hibától, amit ő maga elkövetett, ám Emily nem esik messze a fájától...

Emily Rawlins, a huszonkét éves, a város hercegkisasszonyaként bemutatott lány a kisváros egyik kedvence, aki bár apa nélkül nőtt fel, soha, semmiben sem szenvedett hiányt. Bár a lánytól távol áll a kényeskedős viselkedés és magatartás, a regény elején nem túl szimpatikus figuraként jelenik meg, aki szépsége teljes tudatában "nézi le" a nála kisebbeket, ám nagyon hamar kiderül, hogy bár a lány tulajdonképpen egy picit dilis és idegesítő, ugyanakkor csupa szív teremtmény is... Emily bátran kiáll az elveiért és az életért, amit élni szeretne, s bár tervei nem egyeznek meg az édesanyjáéval, képes meggyőzni Vickyt arról, hogy minden rendben lesz vele...

A fülszöveg egyetlen és valódi főhősnője, a szintén huszonkét éves Jancy Wilson köré épül fel a történet, ám a lány szépen beleolvad Pick közösségébe és semmivel sem kap több szerepet, mint a többi női főhős... 

A regény elején Jancy a békés, boldog báránynyájba - azaz Pick városába - besétáló fekete bárány, akit az élet jól helybenhagyott... Bár már a fülszöveg sem egyszerű múltat pedzeget meg a lány esetében, bíztam abban, hogy nem egy efféle lányt kapok főszereplőnek... 

Jancy nem egy ártatlan és tiszta lány, bárhogy is akarja őt az írónő és Pick lakossága tisztára mosni... Szerethető karakter, akinek a sorsáért izgulhatunk, ám a cukormázas történet mi mást is ígérne számára, mint a feloldozást? A lány nem ostoba, mégis ostobaságokat követett el és ez a csúnya múltja rányomja a bélyegét a jelenére. Nem hisz már önmagában, a szívében, sem az emberekben, fél elköteleződni és nem tud magának megbocsájtani. Bár szülei - még az anyja sem - egy életbiztosítás, s nem egy követendő példa, meglehetősen furcsa, hogy ennyire nem vette őt senki a szárnyai alá és tanította meg arra, hogy nem kell ám rögtön széttenni a lábát az első útjába akadó pasinak...

A történet egyik lelke és legnagyobb erénye Shane Adams, a Pick Alkatrészek és Műhely vezetője és a város kedvence. A végtelenül nagy szívvel és lélekkel megáldott, dadogó srác, aki huszonnégy éves kora ellenére is tudja, hogy itt szeretne élni és az autószereléssel foglalkozni.

Shane és Jancy története tipikusan az a történet, amitől kedvem lenne kiszaladni a világból. A múltban - jelen esetben középiskolában - egymásért titokban odalévő pár, akik nem mernek egymás felé lépni, s akiket elszakít a sors, évekkel később találkoznak, lehull a lepel s a viszontagságos múlt után végre együtt léphetnek a fényes jövő felé... Ám eközben a lány megdugatja magát párszor, rendőrségi ügyekbe keveredik, a fiú pedig szó nélkül mindent megbocsájt álmai nőjének és végzete asszonyának...

Kimondom kereken - Shane  túl jó Jancy-nek... Párosuk bár ugyanúgy szerethető, mint Jancy önmagában, ilyen mesébe illő életfonalak bizony csak a regények lapjain léteznek...

Shane a maga kedvességével és visszafogottságával, úriember mivoltjával hamar a szívembe lopta magát és a kedvenc szereplőmmé vált. ❤ Ezért is esett olyan rosszul, mikor a dadogása miatt a legjobb barátja, Ryder és Emily is arra célozgatott, hogy Shane értelmi képességei sokkal gyengébbek, mint az övéké, hisz ő csak egy autószerelő és túlságosan visszafogott... Kérdem én, ha valaki dadog, az már egyenlő a kreténnel? A srác okos, nagylelkű, bátor, segítőkész és igen, félénk... Félénk, mert sok gúnyt kapott már a társaitól a dadogása miatt és nem hiszi, hogy az élet számára is tartogat valami jót és megkaphatja az egész életében szeretett lányt, de ettől még nem kretén!!!

Módfelett tetszett, hogy Shane mindvégig tisztelte Jancyt és nem arra hajtott, hogy ágyba vigye, bár az első szerelmeskedésük finoman szólva is gyorsan történt, ami szembe ment minden addig a pontig felállított észérvükkel. Arról már nem is szólva, hogy itt is csupán a szex után jóval később hangzott el az a bizonyos "szeretlek" szócska, ami úgy gondolom, még mindig előbb kellene, hogy jöjjön, minthogy ágyba bújunk valakivel... De ennek a negatívumnak a kiemelését írjuk az én normáimhoz... 

A történet rosszfiúja, akit Emily kvázi kezesbáránnyá változtat, Ryder Jensen, a középiskola kosárlabda kapitánya és volt szoknyabolond, aki minden útjába kerülő lányt megdugott a kocsi hátsó ülésén... A fiú a történet elején - még a konkrét lapok megkezdése előtt ^^ - beleszeret Emilybe és onnanstól kezdve egy szexi kis papuccsá vált, aki tök kedves meg aranyos volt, de végigrettegte a regényt, mi lesz, ha kiderül a titkuk... ^^ Szerettem a karakterét, mert belevaló és szókimondó srác volt, aki szintén erős gyökereket eresztett Pickben, de az, hogy a barátjáról néha olyan degradálóan nyilatkozott, az sokat visszavett az értékéből...

Harmadik pasink, a cukrász Andy Butler - aki finoman próbál meg bekúszni Vicky életébe -, felettébb kedvelhető karakter volt. Kettejük szála mondhatni nem került teljes elvarrásra, ám én reménykedem, hogy ez a finom, apró kedveskedésekkel közeledni próbáló, jótét lélek végül elnyerte Vicky szívét... 

A regény illetve az étkezde különlegessége, az epres kosárka, ami nem csupán az étkezde nevét és a regény címét adja, de Pick igazi különleges kuriózuma is egyben, melynek receptje titkos, mindenki odáig van érte, s bizony, olvasóként, én magam is szívesen megkóstoltam volna. :3 Az epres kosárka mindvégig jelen van a történetben, mintegy keretbe foglalja az eseményeket és titkos megmentőnként vonul végig az események láncolatán. Ez a parányi falatka számtalan boldog pillanatot szerez Pick lakosságának, hisz nem csupán bűnözésként vagy ebéd utáni desszertként működik, de kiváló orvosság szomorúság és félelem ellen is.