Meg is hoztam az idei év első borítómustráját, ami az idei év első bejegyzése is egyben. :) Ma egy picikét "felszállunk a felhők fölé" és megnézzük milyen is egy szálló... ;) 

Tartsatok velem ma, és az év többi napján is! :) 

Kerstin Gier: Fellegszálló

Magasan ​fent a svájci hegyekben áll büszkén a Fellegszálló, egy patinás nagyszálló, melynek fénykora már rég letűnt. De mikor az év vége közeledtével a világ minden tájáról megérkeznek a vendégek a híres szilveszteri bálra, az épület úszik a gyönyörű csillárok fényében, a tágas folyosók pedig izgatott zsongással telnek meg.

A tizenhét éves Fanny Bennel, a szállodatulajdonos fiával és a személyzet többi tagjával együtt azonban ki sem lát a munkából, hogy előkészíthesse a vendégek fényűző kikapcsolódását, de nem kerüli el a figyelmét, hogy sokan valójában nem azok, mint aminek mutatják magukat. Milyen titkos tervek kovácsolódnak a hímzett bársonyfüggönyök mögött? Az orosz oligarcha felesége tényleg birtokában van a legendás Nadjeschda-gyémántnak? És miért a homlokzaton mászik fel inkább a jóképű Tristan Brown a 201-es szobából ahelyett, hogy a lépcsőt használná?

Mialatt Fanny megpróbálja Ben segítségével kibogozni a szálakat, még nem sejti, hogy hamarosan egy életveszélyes kaland kellős közepében találja, és nem csak az állása forog kockán, hanem a szíve is.

A kötetet a Molyon láttam meg először, a Könyvmolyképző Kiadó egyik karácsonyi megjelenéseként. Emlékszem, hogy volt egy pici elégedetlenség a rajongók részéről, miszerint a kiadó emblémája kitakar egy alakot a képről, ám sajnos a kiadó nem tudott ezen változtatni, hiszen a védjegyük nélkül nem adhatták ki a könyvet. :(

Jómagam nem vagyok annyira jártas Kerstin Gier munkásságában... Elkezdtem ugyan olvasni az Időtlen szerelem-trilógia első részét, és láttam mind a három részt a filmből, s bár a történet alapötlete elgondolkodtató és izgalmas, nem igazán hozott lázba. Mivel az írónőtől csupán ezt az egy trilógiát ismertem, és már őszintén szólva nagyon elegem volt a rengeteg folytatásos könyvből, amiknek "soha nem jelenik meg a következő része" (értsd éveket kell várni a folytatásokra...), nem is fordítottam nagy figyelmet ennek a kötetnek, hiszen akkor még nem tudtam, hogy ez egy önálló kötet. ^^

Karácsony este és az ünnep első napján azonban minden második moly ezt a kötetet posztolta a fa alatt meglapuló ajándékként, és időközben megtudtam, hogy ez a kötet bizony egy kerek történetet foglal magában, s mivel a borító azonnal levett lábamról, és a fülszöveg is érdekesen hangzott, megrendeltem. Sajnos a könyv még nincs nálam, szóval nem tudom megérte-e fellángolásból megrendelni, de ez a héten kiderül. ^^ :) 

Most pedig nézzük is meg közelebbről a borítót, melyből a német eredetit veszem szemügyre, hiszen ott mindegyik alak jól látható. :) 

Először is, a borító gyönyörű lila színben pompázik, ami mellett a fehér és a rózsaszín egyfajta árnyalata remekül dominál. 

A halvány és erősebb szín használata rendkívül ötletes, és mivel élőben a könyvesboltokban már volt szerencsém látni Karácsony előtt, meg kell mondjam, hogy azonnal vonzza a szemet... :) 

A borítón ez a "fellegek feletti", azaz a hegytetőn álló szálloda jelenik meg - elölnézetből. 

A rengeteg ablak, szoba és erkély egytől-egyig megtelt, zsúfolt, és mindenki roppant elfoglaltnak látszik... 

A szálloda bejáratánál öt alakot látunk: három hölgyet, egy urat és egy végtelenül cuki kisfiút, aki éppen pajkosan elszalad, miközben hátrafelé tekint (valószínűleg a hozzátartozójára... nem tudom, de hamarosan kiderül ^^). 

A bejárat előtt álló alakok számomra hétköznapi embereknek tűnnek, gazdagoknak, szépen öltözöttnek, de valószínűleg nem egy átlagos hotelről beszélünk, ahová a "pórnép" is beteheti a lábát, kivéve ha sokat spórolt. XD

A földszinten, a bejár melletti két ablakban két pincér szolgál ki egy-egy vendéget, így valószínű, hogy az ebédlő rögtön az alsó szinten található. 

A magyar borítón a jobb oldali bajszos pincér, aki egyenesen az olvasó arcába tekint sajnos nem látható, ahogy a rendelést leadó hölgy sem. :( (Valóban kár érte...)

A szálloda első emeletén véleményem szerint öt szobát látunk, ahol a fókuszban egy csinos, fekete ruhát viselő lány álldogál, és ő látható a borító középpontjában is. Mellette egy elégedetten doromboló cica. 

Balra két nem túl szép, ám annál cicomásabb hölgy, és egy újságot olvasó férfi, míg jobbra egy idős házaspár és egy magányos, idősebb úr látható. A hölgyeken kívül egyikük sem tűnik ellenszenvesnek. 

A lány erkélyének ajtaja azonban nyitva áll, így bepillantást kapunk a szobába, ahol rögtön szemet szúr egy csodaszép fotel... (Igazi könyvmoly révén az első gondolatom az volt, milyen kényelmes is lehet abban olvasgatni. *-*) 

A második emeleten, rögtön a tető alatt ismét öt szoba vendégeit "ismerhetjük meg". Itt egy házaspár, és a kislányuk van a középpontban, és látható, hogy az apa igencsak távol áll tőlük, valószínűleg ez a házasság nem épp a legidillibb kapcsolat... és rögtön szemet szúr az is, hogy az apa mellett álló hölgy eléggé csábítóan kelleti magát, és egy gyertyást tart a kezében... Hmm...

Balra mellette egy kellemetlennek tűnő idős hölgy mogorva ábrázatát láthatjuk, míg a feleség mellett jobb oldalon egy középkorú gentleman és egy egyedülálló hölgy alakja jelenik meg, két kutyával. 

A borítón három madár (talán holló??) is szerepel, s míg az egyik békésen, nagyra meresztett szemekkel üldögél, addig a másik kettő nyugtalanul szálldogál... (Roppant érdekes...)

A hotel díszítése és cikornyái lenyűgözőek, és egy igazán elit hely látszatát keltik... :)

Mint ahogy láthatjuk, a borító rendkívül részletgazdag és élénk, és számtalan teóriát alkothatunk magunknak a fülszöveg leírása alapján. Örülök neki, hogy a Könyvmolyképző Kiadó megtartotta az eredeti német borítót, hiszen ez egy különösen kiemelkedő darab a mai sok, egykaptafára készült borító között... :) 

Kerstin Gier

1966-ban született német írónő.  Regényei felnőtteknek és fiatal felnőtteknek szólnak. 

Jelenleg is Németországban él. 

Az Időtlen-szerelem trilógia hozta meg számára a világhírnevet, a könyvet több mint 27 nyelvre fordították le. 

Honlapján megadta postacímét, melyen autogramot és bookplate-t lehet tőle kérni. Szívesen fogad bármilyen erre irányuló kérést, de könyvet sajnos nem tud dedikálni.  

Saját elmondása szerint, amikor nem ír, akkor alszik, és másra nincs is nagyon ideje, habár szeret kertészkedni, moziba járni és süteményt sütni. ^^

Nincs tetoválása, mert fél tőle. ^^