Janikovszky Éva Te ​ezt még úgysem érted... c. kötetére a Könyvhéten figyeltem fel, mégpedig a Móra kiadó "Janikovszky Éva könyvei a kicsiktől a nagyokig" c. programja kapcsán. A program során Sodró Eliza színművész olvasott fel részletet (egy történetet) a könyvből, ami mind a párom, mind az én tetszésem is elnyerte. Szerettem volna tudni, mit tartogat még ez a kötet...

A Te ezt még úgysem érted... nyúlfarknyi kötet 10+ éveseknek szól, mivel azonban a kötet a rendszerváltás éveibe, azaz az 1990-es évekbe enged bepillantást, valószínűleg szükség lesz hozzá egy felnőtt magyarázataira is, legyen az akár a szülő, akár a tanár, aki egyébként remek beszélgetésindítónak, gondolatébresztőnek is használhatja a könyvet tanórák keretén belül. Mivel én magam is 1990-ben születtem, számomra sem volt teljesen világos minden apró részlet, bizonyos szokások, elnevezések azonban szembeköszöntek velem, amiket nagymamámék is használtak. 

A kötet 7 rövid történetet tartalmaz, mely eredetileg a Kincskereső nevet viselő folyóiratban jelent meg 1990-ben. Az írások most öltöttek először könyv formát, s az eredeti, Réber László-illusztrációkat tartalmazza. A történetciklus egyébiránt nem lezárt, ám sosem került kibővítésre, érezhetően lett volna még benne több, vagyis a család mindennapi életébe még többször is bekukkanthattunk volna, ám e nélkül "a befejezés" nélkül is tanulságos szövegeket kapunk, ami a régmúltba repít vissza bennünket...

Főhősünk a negyedikes Dorka, aki Anyával, Apuval, Nagyival (Marcsi néni) és Öcsivel él a rendszerváltás korabeli Magyarországon. Szülei sokszor mondogatják nekik, gyerekeknek, hogy ők még úgysem értik ezt vagy azt, például miért nem akarja már anya a gyönyörű kabátját viselni, amit az akciós piacon vettek; miért nem örül a mama, mikor nyugdíjba küldik; miért kell állandóan dolgoznia mindenkinek, még sincs pénz semmire; miért ír minden rokon hirtelen külföldről; miért veszekszenek anyáék a kötelező továbbképzések miatt és a többi, és a többi...

Valamit a felnőtt olvasó sem ért, éppúgy, mint Dorka, mert a felnőttek sem értenek mindig mindent... Ezt Janikovszky Éva írásai, ezen rövid történetek gyönyörűen bemutatják. 

Az írónő zsenialitásához kétség sem férhet, írásai kortalanok, s a mai világban is tökéletesen megállják a helyüket. Róla azt hiszem, többet nem is kell mondani, aki ismeri a könyveit, tudja, miről beszélek.

Kiemelném a számtalan "régies" szó használatát, amit a mai tizenévesek legtöbbje biztos, hogy nem fog érteni. Én magam azonnal elmosolyodtam, mikor az anyuka "fiam"-nak nevezte az apukát, mint ahogy az én nagymamám is hívta papómat. Számtalan ilyen apró emlék kúszott fel bennem, s máris megvolt a kapocs, ami még közelebb hozta hozzám a kötetet. 

Az írónő zsenialitásán túl szeretném méltatni Réber Lászlót is, aki a mai világban bár már "elavultnak" számít a képeivel, számomra soha nem válik azzá. Az egyik kedvenc gyerekkori illusztrátorom volt ő, akinek olyan kedvenceket köszönhetek, mint többek között a Csutak színre lép (és a teljes Csutak-sorozat), A Négyszögletű Kerek Erdő, s természetesen a már fentebb is említett "Örülj, hogy...!"-kötetek.

Jean-Yves Ferri Asterix ​és a Griff c. képregényében Asterix és Obelix, a két világhírű gall legújabb őrületes kalandját követhetjük nyomon. Hőseink útja ezúttal a szarmaták földjére vezet, ahol a rómaiak expedíciót indítanak a titokzatos Griffért...

A szarmatákról viszonylag keveset tudunk, ám több történetben is megjelennek - hol így, hol úgy. Van, ahol a szarmata férfiak legyőzhetetlen harcosok, más források szerint a szarmata nők voltak harcos amazonok, míg a férfiak vigyáztak gyerekekre... Ez utóbbit veszi alapul jelen képregény is. A szarmata falu férfiai főznek és gyerekeket nevelnek, míg a nők harcolnak a falusiakért és szent állatukért, a Griffért. Ebbe a falucskába érkeznek meg hőseink is, akik a varázsital nélkül kénytelenek szembenézni a gaz rómaiakkal - a varázsfőzet ugyanis megfagy azon a vad, jeges tájon... 

Asterix és Obelix hozza szokásos humoros formáját, s talán itt most Obelix lesz az, akivel több minden történik. Míg Asterix néhány felsült ötlet után már megvalósítható tervekkel áll elő, ami leleményességének köszönhetően segíti az amazonok küldetését, addig Obelix transzba kerül a sámándob hatására, gyomorpanaszai lesznek az erjesztett kancatejtől, az egész történeten át farkasokkal kóborló kiskutyája után sírdogál, s még egy szép, házasulandó amazon is szemet vet rá... ^^

A rómaiak szintén hozzák nevetséges és buta formájukat, akiknek semmi sem úgy jön össze, ahogy eltervezték. Csépelik egymást, az isteneknek áldoznak, veszekednek, beleszeretnek a foglyukba, s "hatalmas" bölcsességeket fogalmaznak meg... ^^

A beszélő, frappáns és remekül megalkotott nevek, valamint a szenzációs magyar fordítás - ami Bayer Antalnak köszönhető - ismét remek perceket adnak az Asterix-fanok számára. 

A gallok szerelmeseinek a kötet kifejezetten ajánlott - bár azt hiszem a rajongóknak nem is kell ajánlani, hisz biztosan lecsaptak már rá megjelenéskor -, ám mindenkinek, aki szeretne megismerkedni világhírű és rendkívül szerethető főhőseinkkel, valamint megismerkedni a képregényekkel - kimondottan ajánlott! 

Én magam 2018 óta vagyok Schwieger rajongója, mikor a Zeusz és bandája megjelent piciny hazánkban. A német író első kötetét aztán követte a Caesar és bandája, az Odin és bandája, majd a Merlin és bandája, ám itt vége szakadt a sornak, holott az író termékeny volt az utóbbi évek során. Már lemondtam arról, hogy ezek a zseniális, humorban gazdag ifjúsági kötetek megjelennek nálunk, s remegett az ujjam a külföldi kiadások megrendelésének gombjai fölött, mikor derült égből a villámcsapásként megjelent az Odüsszeusz, mely újra a görög mitológia lenyűgöző világába kalauzolja el olvasóját.

Odüsszeusz egy parányi sziget, Ithaka királya volt és természetesen kénytelen volt Agamemnón seregeivel Trója városa alá vonulni. A férfi - többek között - újdonsült kisfiát és feleségét, Pénelopeiát (vagy Pénelopét) hagyta hátra, hogy a háborúban harcoljon, ami - mint köztudott - tíz évig tartott. Odüsszeusz kalandjai azonban nem értek véget Trója városának falai alatt. A férfi megsértvén Poszeidónt, a tenger urát arra kárhoztatott, hogy tíz éven át bolyongjon a tengereken, s megfizessen nagyképűségéért, amiért többre tartotta magát az isteneknél is...

A mesét Thetisz, Akhilleusz édesanyja kezdi, aki a trójai háború előtti eseményeket meséli el nekünk. Miként kárhoztatta őt egy jóslat egy halandó férfi asszonyának, miként gurította Erisz, a viszály istennője az aranyalmát az istenek közé, mely végül odavezetett, hogy Aphrodité Parisznak ígérte a föld legszebb asszonyát...

A történetet Briszéisz szövi tovább, aki Akhilleusz rabszolgája volt, majd megismerhetjük a trójai hercegnő, Kasszandra szomorú sorsát, aki visszautasította Apollónt, s ezért az isten szörnyű átkot szórt rá... 

Ha Laokoón történetét nem is ismeritek, a Laokoón szoborcsoportról - ha másról nem is - biztosan hallottatok már. Ebben a fejezetben már a trójai faló megszületésénél tartunk, ahol láthatjuk, amint a trójaiak a vesztükbe rohannak.

Elpénór már a tíz évig tartó bolyongás kezdeti eseményeit meséli, majd megjelenik maga Kirké, a nagy hatalmú varázslónő is, aki állatokká változtatja főhősünk embereit, ám magát Odüsszeuszt nem tudja kelepcébe csalni, hála Hermész segítségének...

Az utolsó két fejezetben végre hazaérkezünk Ithaka földjére, s a kalandok végét, miként számolt le Odüsszeusz, felesége tivornyázó kérőivel és foglalta vissza trónját már fia, Télemakhosz és dadája, Eurükleia meséli el.

A kötet abszolút gyerekbarát, az író, meséiből kihagyja példának okáért a házasságtörő viszonyokat, a durvább, felnőtteknek szóló részeket, mely által bár nem lesz 100%-ban hű az eredeti alapanyaghoz, s ez picit más megvilágításba helyez néhány eseményt, teszi mindezt a legjobb szándékkal, hisz a kötet elsősorban gyerekeknek és fiataloknak készült. Schwieger célja továbbra is a szórakoztatás, a célközönség ismereteinek bővítése, s az eredeti mitológiára való figyelemfelhívás. Ha bárki ezek miatt a kötetek miatt vesz kézbe egy komolyabb, hűbb kötetet, mely a görög istenekkel és hősökkel foglalkozik, már elérte a célját és hozzájárult ahhoz, hogy ezek az örök mítoszok ne kerüljenek a feledés homályába...

Schwieger írásait ismét Ramona Wultschner illusztrálta a már megszokott formában, humorban gazdagon, egyediséggel. A teljes oldalas illusztrációk bemutatják az adott fejezet főhősét, míg a következő oldalpáron található kisebb képek további vicces jellemzőket ábrázolnak a karakterről, vagy eseményeket jelenít meg azok életéből. Továbbá - ahogy már megszokhattuk - minden karakter kap egy egyedi azonosítót, ami minden oldal tetején látható, amíg "ő mesél".

Majoros Nóra A ​kolibri és az Erdő Ura c. mesekönyve a Kolibri kiadó gondozásában látott napvilágot. A kötet az Állati kalandok könyvsorozat első része, melynek második felvonása ősszel érkezik és "egy nagy fülű kicsi rókáról" szól majd... 

Az írónő - mint ahogy azt már kedves olvasóim tudhatják - nagyon szereti a természetet, az állatokat és növényeket, s ez a hatalmas szeretet meg is látszik az írásain. Jelen kötetben Nóra Costa Rica vidékére kalauzolja el olvasóját, ahol különleges, egyedi állatokat mutat be nekünk egy apró kolibri szemén keresztül, akinek az élete egy monumentális kalandnak köszönhetően örökre megváltozik...

Itt él főhősünk, a parányi kolibri, aki egy bájos, a dzsungel veszélyeitől védett ház kertjében éli mindennapjait, ahol szépsége és aprósága lenyűgözi a vele együtt lakókat - a mókust és a papagájt. A kis kolibrinek azonban egy nap elege lesz abból, hogy társai "Mütyürkének" hívják, s amilyen önérzetes, konok és vakmerő, éppolyan hatalmas kalandba sodorja bele túltengett önbizalma...

Társai óvatosságra és hideg fejjel való gondolkodásra intik a durcis kolibrit, aki azt állítja, bátrabb mindnyájuknál... A papagáj azonban lehűti a fejét, s azt mondja, az erdőben él a jaguár, az Erdő Ura, előtte legyen ilyen vakmerő... A kertben nem fenyegeti semmi veszély, hát mire ez a nagy mellény?

Mütyürkénk a legfafejűbb kolibri, akihez valaha könyvben volt szerencsém. ^^ A vakmerő, kissé öntelt madárka sokszor inkább botor, mint bátor, ám akaratereje és elszántsága csodálatraméltó. Ezek a tulajdonságok juttatják el őt végcéljához, mely bár nem abban a formában következik be, mint azt eltervezte, vagy épp az olvasó várná, mégis megtörténik és jóleső érzést, megnyugvást hoz magával.

Nem mondom, hogy néha nem csaptam volna kupán hősünket, akire néha ráfért volna a nevelés, ahogy azt sem vitatom, hogy ha egytized részét megkapnám a magabiztosságának, már túlcsordulna bennem is (el is lennék vele, soha nem tapasztalt érzés lenne ^^), az út, melyet bejár, s amin rengeteget tanul; a veszélyes helyzetek, melyeket túlél mégis szerethető főhőssé teszik őt. A mese megmutatja, hogy a legkisebbek is érhetnek el nagy sikereket, ahogy azonban arra is rávilágít, hogy ne menjünk fejjel a falnak, hisz saját egészségünk és testi épségünk bánhatja a túlzott felelőtlenséget, konokságot. Mütyürke veszélyérzete csupán egy-két helyzetben, torokszorító pillanatban ébred fel - ezek egyike a banánpókkal való találkozás, míg a másik a "minijaguár", avagy a cica támadása. Higgadtsága és elszántsága csodálatra méltó, a jaguárral való találkozása pedig egyenesen tökéletes lezárása volt a történetnek! Kettejük közös jelenete magasztos, s mikor hősünk eléri a célját, az olvasót is megszállja valami különös békesség érzet.

Főhősünk útja során nem csupán a közép-amerikai dzsungel veszélyes mélyére pillanthatunk be, de az emberek ottani munkájára is vethetünk pár pillantást. Természetesen a hangsúly az állatokon marad, ám az emberek elengedhetetlen részét képezik a történetben megjelenő folyamatoknak.

Nóra leírásai továbbra is lírai szépségűek, a cselekmény sodor magával, s közben ismét észrevétlenül rengeteget tanít. Az ő szövegét egészíti ki, s jeleníti meg festményeken Solymár Albert Géza, aki konkrétan elhozta nekünk a dzsungel élővilágát és annak színkavalkádját. Varázslatos!

Külön meg kell köszönnöm az alkotóknak - illetve bárkinek, aki e mellett döntött -, hogy a hatalmas pókok nem kerültek illusztrálásra a maguk teljes fényében! Pókiszonyosként én inkább a tengerbe vetettem volna magam - a kolibrivel ellentétben -, ha egy konténerbe zárnak egy olyan förtelemmel - elnézést kérek azoktól, akik szeretik őket, számomra viszolygást és halálfélelmet jelentenek -, éppen elég volt (számítottam is rá) olvasni róluk és hálóikról. A banánpók aprócska megjelenése és kikandikáló nyolc lába több mint elég volt nekem, de nem tagadom, hogy nagyon nevettem, mikor megláttam, miként sikerült papírra vetni, s mégis figyelni arra, hogy az esetleges pókiszonyos olvasók se dobják el a könyvet olvasás közben. ^^ Szóval örök hálám! Tényleg!

A mesén túl a kötet több extrát is tartalmaz, melyben megtudjuk, miért is íródott ez a kötet, mit várhatunk a következő résztől, ám Nóra egy esőerdei állatvilág lexikont is tartogat nekünk, ahol további érdekes információkat mond el a történetben megjelenő állatokról, amikhez külön illusztrációk is készültek. Az állatvilág bemutatásán túl a kávébabról és annak feldolgozásáról, "világkörüli útjáról" is olvashatunk, s mindezek mellett még egy rendkívül frappáns keresztrejtvényt is kapunk, amit ha megfejtünk, oklevelet is küldenek számunkra! Én magam nagyon élveztem a rejtvény kitöltését, amit akár egyedül, akár közösen szülőkkel együtt töltsetek ki ti is! A szórakozás garantált!

"...mert még egy mérges pók és az éhhalál lehetősége sem annyira félelmetes, mint a tenger." 

*(Blogger megjegyzése: nem tudok úszni, de inkább belevetném magam a tengerbe, minthogy össze legyek zárva egy hatalmas pókkal... ^^)

Hatalmas öröm és megtiszteltetés ért az elmúlt napokban, mikor a Sherlock Holmes Club elnöke, SherlockExtra megkeresett, volna-e kedvem együttműködni velük. Természetesen egy pillanatig sem haboztam, hisz amellett, hogy tizenéves korom óta Sherlock Holmes nagy rajongója vagyok, s szeretném, hogy minél több ember, s főként a gyerekek és fiatalok rátaláljanak ezekre a zseniális történetekre, a Magyar Sherlock Holmes Rajongói Klub munkásságát pedig régóta nyomon követem és emelem kalapom előttük!

Aki olvassa a blogom, tudja, hogy nagy rajongója vagyok Sherlock Holmesnak, Doyle-nak és minden olyan minőségi tartalomnak, ami az eredetit tiszteletben tartva viszi tovább a nagy nyomozó örökségét. A blogomon olvashattok szinte minden gyermek- és ifjúsági irodalomba tartozó Sherlock-kötetről, amiket jó szívvel tudok ajánlani. Ilyen a Pagony kiadónál futó Sherlock Bones-könyvsorozat, a Kolibrinél futó Nyomozni hív Sherlocco és a Manó Könyvek gondozásában megjelenő Sherlock, Lupin és én. 

A Magyar Sherlock Holmes Rajongói Klub még 2010-ben alakult, Tahi Tóth László ötlete nyomán, s az első elnöki posztot is a híres színművész látta el, aki Jeremy Brett magyar hangja volt. A klub munkásságát régóta nyomon követem, szívvel-lélekkel írt, minőségi posztjaik, a belefektetett energiájuk és a hírekkel való naprakészségük páratlanná teszi őket. Doyle és Holmes-rajongóknak igazi aranybánya az oldaluk, ahol a könyves hírek mellett olvashattok a legfrissebb filmes, zenei hírekről, a szereplőket valaha megformáló színészekről, fontos eseményekről; egy szó mint száz - hírekről, szerte a nagyvilágból, s legkönnyebben itt informálódhattok a klub által szervezett eseményekről is, melyeket Budapesten, a Deák Ferenc Könyvtárban (FSZEK) szoktak megtartani.

Amennyiben te is Sherlock Holmes-rajongó vagy és szeretnél az általam megosztott gyermek- és ifjúsági irodalmi tartalmak mellett további könyves, filmes és zenei hírekről olvasni, melyek mind-mind a nagy nyomozóhoz; írójához, Doyle-hoz, valamint az egyre táguló Sherlock-univerzumhoz kapcsolódik, látogassátok meg a Magyar Sherlock Holmes Rajongói Klub oldalát! 

Facebook 

Varga Viola Barangoló ​a Balaton-felvidéken c. foglalkoztatókönyve a Móra kiadó gondozásában jelent meg. A Nemes Anita által gyönyörűen illusztrált kötet 18 helyszínt és ennél is több programlehetőséget mutat be és kínál a 9+ éves korosztály és családja számára a Balaton környékén. A kötet információanyagban gazdag, interaktív, s különböző feladatok elvégzésére sarkall, melyek némelyikét a köteten belül végezhettek el, némelyiket pedig az adott helyszínen, kinn a terepen.

A foglalkoztató érdekes, rövid, de lényegre törő információk leírásával mutatja be a Balaton-felvidék városait és látnivalóit. Olvashattok a magyar tengernek nevezett Balaton "életkoráról", a Veszprémi Állatkert nevéről és híres szobráról, a balatonfüredi kikötő vitorlásairól, mely egy világhírű indiai költő által ültetett fákkal borított sétány végén található, régi királyaink és királynőink várairól, bencés apátságok létrejöttének körülményeiről, szerencsét hozó halról, a különböző juhászok életmódjáról és viseletéről, a Theodora ásványvíz forrásának nevéről, "hímzett" házakról és még rengeteg érdekességről.

Az általában egy-egy oldalt vagy oldalpárt elfoglaló helyszíneken különböző feladatokat is találhatsz. Például készíthetsz magadnak vitorlást, vagy megnézheted, hogy a levendulamezőn szedett csokrodból miként készíthetsz levendulazsákot magadnak, rajzolhatsz képzeletbeli teremtményeket a cseppkőbarlang mélyére, tervezhetsz ősi címert és a szobrokat is "felöltöztetheted", de álmaid balatoni nyaralóját is megtervezheted!

Ez és még rengeteg feladat és kaland vár rád, ha kézbe veszed a foglalkoztatót, amit magaddal vihetsz kirándulásaitokra és ott, a helyszínen is kitöltheted, de otthonod nyugalmában is meg tudsz oldani jó pár feladatot. Mivel a foglalkoztatókönyvet te alakítod, biztos, hogy a végén teljesen egyedi példányt kapsz, ami csak a tiéd, a te személyiséged és kalandjaid, fantáziád tükrözi!

A kötetben egy gyönyörű, kihajtható fekete-fehér, kihajthatós térkép is helyet kapott, amit szintén ti tölthettek meg élettel!