A lapozó legnagyobb erőssége Axel Scheffler mesés képi világa, aki igazán kitett magáért ebben a kötetben! Illusztrációi külön életet élnek, s egy sokkalta hosszabb lélegzetvételű történetet mesélnek el, mint maga a szöveg.

A mese sajnos végtelenül nyúlfarknyi, nincs is igazán ideje kibontakozni, ám ez a hosszúság éppen elegendő az 1-3 éves korosztály számára, akik a kötet célközönsége. A böngészhető képek felett ellenben már hosszabban el lehet időzni, ovis korú gyerekekkel külön történetek szőhetők a megjelenített állatok köré, akik sokkal izgalmasabb dolgokat csinálnak, mint maga a fő cselekmény.

Vegyül példaként a csomagolópapírok között szundikáló egeret - vajon miről álmodhat? -, a selyemzsinórba gabalyodott majmot, a hokizó nyulakat, a síelő méheket, korcsolyázó békákat, jégvárat építő fókákat, a tűz mellett üldögélő róka gentlameneket - akiket egy béka kukkol -, a repülőgépet vezető pókot - aki talán épp nekiment a fának -, a kissé simlisnek tűnő mosómedvét - aki persze állati adottságai miatt olyan amilyen, de elgondolkodtat, vajon mit vihet a léghajóján??? -, s a sort még hosszan folytathatnám. A tologatható, kihúzható fülek pedig még izgalmasabbá teszik az olvasást és szemlélődést!