értékelés
gyermekkönyv
hajbalászló
malacésliba
manókönyvek
mesevilág
recenzió
tóthkrisztina
Tóth Krisztina: Ültessünk! (Malac és Liba 12.) - Értékelés
Tóth Krisztina Ültessünk! c. mesekönyve a Malac és Liba könyvsorozat 12. része, mely március folyamán látott napvilágot a Manó Könyvek kiadónál.
A kötet igazi tavaszi meséskönyv, melyben szó esik a tavaszi szünetről, a természet újjáéledéséről, a magok elültetéséről, kertészkedésről, s még egy új szereplő is bemutatkozik! A mesefilmszerűen megelevenedő képeken pedig még a földönkívüliek is látogatást tesznek főhőseink birtokán...
"- JÓ NAPOT KÍVÁNOK! ITT AZ ÁLLATI HÍRADÓ!"
A kötet címadó, s egyben első meséje az Ültessünk!, ami a tavaszi szünet elején veszi kezdetét. Ebben a részben találkozhatunk először egy rokon kislánnyal, nevezetes Pipivel, aki imád kertészkedni!
Pipi, miután megérkezik, azonnal munkához is lát a kertben, ahol Gáborka szülei külön részt kerítettek el a két gyermek számára. Miközben a gyerekek többek között kukoricát, krumplit, babot ültetnek, aközben természetesen Liba is felrázza a szunyókáló Malacot, aki azonnal magához tér, amint meghallja, hogy minden elültetett tövön két kukorica nő!!! Hat szem elültetett kukoricából pedig ugyebár tizenkét cső lesz majd...
Malac és Liba gondos ültetésbe kezd, kispadokat és székeket húznak a kellemes meleg helyre, aztán leültetik a kukoricaszemeket egymástól megfelelő távolságra... ^^
A kötetben található második mese az Állati Híradó címet viseli, amivel az írónő egy valóban hiányzó részletet foltozott be. Ilyen még csakugyan nem történt a tanyán...
Történetünk kezdetén már tikkasztó a nyár - az ufók is megérkeznek nyári vakációjukra... -, s Libának nyoma vész!!! Malac az ablakon befelé kukkolás közben lel rá barátjára, aki a híradót követi teljes figyelemmel, majd közli, igazán elkélne egy híradó az állatok számára is... Hisz annyi minden történik a tanyán!
Sünit majdnem elütötték, Cica testvére lekölykedzett - ezt meg kell osztani az állatokkal!
Malac és Liba pedig természetesen azonmód neki is lát televíziót és mikrofont eszkábálni, majd elkezdődik az izgalmas hírek világ elé tárása...
"- Mi az, hogy illegális? - kiabált közbe Malac.
- Az, ami törvénybe ütközik! - válaszolta Liba a mikrofonba.
- De én nem a törvénybe ütköztem, hanem a kerítésbe!"
Az Ültessünk! egy sziporkázóan szellemes tavaszi-nyári hangulatú kötet lett, melynek első fele a szórakoztatás mellett még tanít is, mégpedig a kertészkedésről. Pipi egy üde színfoltja a mesének, bővíti a író-illusztrátor páros világát, míg az illusztrációkon ábrázolt jelenetek univerzum szinten tágassá teszik azt, hisz világűrből érkező turistákat is láthatunk...
A kötet a legjobb időben jelent meg - a tavaszi kertészkedés megkezdésének idejére. Az első mese tökéletesen alkalmas arra, hogy felkeltse az ovis célközönség figyelmét a magok, a föld, a kertészkedés iránt, s esetlegesen ki is próbálják a szüleikkel mindazt, ami megelevenedik a lapokon.
Természetesen ahogy a gyerekek is rácsodálkozhatnak bizonyos kifejezésekre és ültetési szokásokra, úgy Malac és Liba sem ért sok mindent, amiből aztán következik sajátos megfejtésük és megvalósítási folyamataik, amiből persze a tanyán kalamajka, az olvasó otthonában pedig móka és kacagás keletkezik.
Személyes kedvencem a kukoricák leültetése volt a székekre és kispadra, természetesen a Pipitől hallott megfelelő távolságra egymástól, de nagyon tetszett az is, hogy az írónő mélyebben belement a kertészkedés "szakszavaiba" és nem csak szórakoztatott, de tanított is ez által.
Az első mese illusztrációs háttértörténetében apró manókkal/törpékkel találkozhatunk, akik mintegy végig visznek minket a történelmen - láthatunk görög oszlopokat (dór, ión, korinthoszi) faragó; kalózhajót vezető; az indiánok és a telepeseket harcát megelevenítő, majd számítógépes játékokat játszó aprónépeket - igazán megéri figyelni a részletekre!!!
"A gyerekek odakint arról beszéltek, hogy a kukoricát meleg helyre
kell ültetni. Pipi azt mondta, egy tövön két kukorica nő.
Liba felrázta Malacot, és elismételte neki, amit hallott. Két kukorica! Minden
tövön! Na, erre már Malac is magához tért. Kipattant a szeme, gondolhatjátok!"
Az Állati Híradó még megnyerőbb és őrültebb, mint az első történet, természetesen a szó legjobb értelmében véve! Már a mese elején megérkeznek az ufók, akiknek ténykedését természetesen hőseink nem, csupán mi, olvasók látjuk.
Ahogy pedig az lenni szokott, ha Liba valamit a fejébe vesz, nincs apelláta, az bizony meg fog valósulni... Így történik, hogy a tanyán rendszeresítik a híradót, ahol a tények bemondása mellett - a kukoricamikrofon külön kiemelendő elsőrangú ötletként -, hőseink vitaműsorokat is tartanak.
Hajba László "műsorvezető Liba" ábrázolása fantasztikusan zseniális, de nem mennék el szó nélkül a gilisztát zölddé változtató ufó vagy a tojást elrabló földönkívüli és az őket üldöző tyúkok jelenetek mellett sem...
Ahogy az első mese apró törpéinek története, úgy az ufók látogatása is külön életre kél, ezáltal nem is két, hanem négy történetet rejtenek a lapok - böngésszétek a hátteret kimagasló figyelemmel, egyetlen apró részletet sem érdemes elmulasztani!
Kérem szépen! Bár ez itten a 12. kötet, Malac és Liba mit sem vesztett erejéből! Ismét imádnivaló, folytatásra azonnal kiéheztető kötet született, amit szívből ajánlok olvasásra-forgatásra!
A könyvet köszönöm a Manó Könyvek kiadónak!
Értékelés: 5/5 kukoricacső
0 comments