Nógrádi Gábor Legyél ​a tesóm! c. kötete a Már tudok olvasni! kiadói könyvsorozat 2. szintű tagja, a Móra kiadó egyik legfrissebb újdonsága. A szöveg és a kép egyenlő arányban jelenik meg a kötetben, ahogy a bonyolultabb, nehezebb szavak külön kiemelésű, szótagolva való szerepeltetése is segíti a célközönséget abban, hogy az olvasás gyakorlása ne egy kötelező, uncsi tevékenység legyen, hanem valami olyasmi, ami segít a minél gördülékenyebb olvasás elsajátításában frissebb, ropogósabb és kreatívabb megoldással, mint egy száraz tananyag.

Nógrádi történetének főhőse Pataki Sziszi, aki rettentő mód vágyik egy kistesóra. A szülők szerint azonban a kistesó "még nem aktuális", s míg a szülők a munkájuknak élnek, addig Sziszi minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy testvért szerezzen...

Sziszi a legkülönfélébb módokat találja ki, hogy testvére legyen. A sokgyermekes család egy kisebb tagját magával viszi, vagy épp ő maga lesz az, aki "beköltözik" ebbe a családba, ám ezek a megoldások csupán arra jók, hogy néhány órára elhintsék a boldog jövő látszatát, majd sírással és kudarccal végződjenek. Ám egy nap történik valami...

Sziszi végtelenül magányos dolgozó, elfoglalt szülei mellett, akik sokszor nagyon idegesek és stresszesek a munka miatt. Ártatlan gyermeki naivitásából fakadóan főhősnőnk sorra humoros szituációkba keveri magát, s nem érti, miért nem kaphatja meg az áhított kistestvért.

Bár Nógrádi alapötlete és maga a történet rendkívül ötletes és humorban gazdag, több kifogásolnivalóm is akadt olvasás közben. 

Az egyik legfontosabb, amit szeretnék kiemelni, az a terhes anyuka testalkatára tett megjegyzések egész sora... Az áldott állapotban lévő nő kövérnek titulálása, az, hogy már nem csinos, hogy nem tetszik a kislánynak az, hogy mennyire kikerekedett és az embereknek sem fog ez tetszeni, s hogy vigyáznia kéne arra mit eszik és milyen az alakja, az számomra nem kicsit ellenszenves volt. Itt Nógrádi nem kicsit túllőtt a célon, s ha úgy is nézem, hogy ez egy hat éves gondolata az anyukájáról, akinek fogalma sincs arról, hogy benne egy élet növekszik, ez akkor sem elfogadható. Sziszi ezen a ponton válik visszavonhatatlanul unszimpatikus főhősnővé, noha korábbi hozzászólásai, s a gyermeki dac még humorosnak is mondható, annak ellenére, hogy megnyilvánulásai egyben sokszor bicskanyitogatóak is. Természetesen e mellé fontos megjeleníteni a robotoló szülők teljes érdektelenségét is a kislányuk felé, vagy azt a nyilvánvalóan banális dolgot, miszerint a lánynak el sem mondják, hogy nemsokára kistestvére születik, hanem egyszer csak ott terem az életükben...

Negatívumként sajnos még meg kell említenem, hogy a papírhiány és az emelkedő árak sajnos ennél a sorozatnál is megvetették a lábukat, ugyanis a korábban vastagabb papíron megjelenő Már tudok olvasni! könyvsorozat legutolsó három kötete is "minőségbeli romláson" ment át.

Kép forrása: https://mora.hu/content/2022/11/News/1290_mtoszintek7-2.png