Ez elég összetett, de a leginkább attól, hogy teljesen magába szippant, ámulatba ejt, kiszakít a komor hétköznapokból, egy olyan világba repít el, ami csak a könyvekben létezik (mert például már elmúlt az a kor vagy éppen fantázia az a világ), a szereplők szerethetőek, nem idegesítenek halálra, van tartásuk és normálisak (nem úgy, mint a mai emberek...). 

Ami nem tetszik, azt ki is mondom, kapok is érte hideget elég gyakran..., de mit dicsőítsem azt, ami rossz vagy amiben hibáztak, ha például a helyesírási hibákat is ide soroljuk.

Nem érdekel. Manapság már nehéz újat és formabontót alkotni - természetesen van az az író, akinek ez is megy -, de túlzás nélkül lehet azt mondani, hogy mára már mindent megírtak, amit lehetett, ha az adott stílus jellemzőit és a klisés húzásokat nézzük. Ha jó a történet, egyáltalán nem zavar, hogy hasonló, de szerencsére olyan érdeklődési körrel rendelkezem, amiben az írók tudnak számomra újat nyújtani.

Nem. Se pia, se kaja, nálam ez mind kizárt! Vigyázok a könyveimre, s mivel béna vagyok, tuti ráborítanék valamit, vagy ragacsos kézzel hozzáérnék és akkor rögtön mehetnék a tisztítótűzbe...

Egyáltalán nem érdekel és nem is olvasom el. Azokat az értékeléseket olvasom csak el: 

Egyébiránt nem adok véleményekre, a könyv olvasása előtt pláne ostobaságnak tartom, hisz befolyásolja az embert, akárhogy nem szeretnénk azt. Plusz, olyan könyvek vannak az egekig magasztalva, amiktől én herótot kaptam, olyan bűn rosszak és olyan zseniális művek vannak alul értékelve, amiket imádtam. Mivel minden könyv egyéni ízlés kérdése, kinek hogy tetszik, merőben felesleges volna azt néznem, ki alázta porig, vagy emelte piedesztálra...