Sziasztok!

Mielőtt megosztanám veletek az idei évem legjobb olvasmányait, előtte hadd ejtsek pár szót a legrosszabb olvasási élményekről, melyek mellett sajnos nem mehetek el szó nélkül. :( Az idei 400+ olvasmánylistámban jó pár kötet okozott csalódást, vagy éppen nem ütötte meg az elvárt mércét, de szerencsére ezen könyvek száma elenyésző, hiszen a mögöttem lévő évek olvasási tapasztalata alapján nagyon ritkán nyúlok csak félre. Idén a zsűrizés miatt sajnos olyan könyveket is olvasnom kellett, melyekhez józan ésszel nem nyúlnék, ezekkel sajnos nagyon meg is szenvedtem... Az alább felsorolt öt kötet nem minden esetben a rossz történet miatt került bele a listába, szóval nézzük is meg szépen sorban melyikkel, mi volt a probléma... 

A teljesebb kép elérése érdekében megosztom veletek azon kötetek fülszövegét, melyekről nem írtam külön blogbejegyzést.

5. helyezett - Kertész Erzsi: Labirintó

Értékelésem: 4/5*

Fülszöveg 

Létezik ​valahol egy vízi útvesztő: LABIRINTÓ. Titkát sokan próbálták már kifürkészni, de azok a kalandorok, akik nekivágtak hajóikkal a zegzugos csatornáknak, azóta sem tértek vissza a kikötővárosba.

Hősünk, egy kissé elkényelmesedett királyfi, maga is szerencsét próbál: felcsap gondolásnak, vállalván, hogy utasokat szállít a szigetvilágban, s közben feltérképezi és meghódítja az ismeretlen vizeket. Csakhogy ez a mesterség nem olyan egyszerű ám: az utasok erősen próbára teszik a gondolás türelmét és találékonyságát.

Itt van például Öcsém, a Macska. Uralkodni szeretne, ezért olyan szigetet keres, ahol csak őrá várnak. Villő, a Sellő viszont tudja, hova igyekszik: a Mágikus Iszap-szigeten remél gyógyulást találni. Vényusz pedig, a lenyűgöző külsejű húsvéti nyúl színészi babérokra tör. S ha még csak őket kellene fuvarozni! De hajóba kéredzkedik a hullócsillag, Hiú Ábránd is, aki nem kevesebbet akar, minthogy az égboltra kerüljön vissza.

A békés vizeket ráadásul időnként vihar kavarja, s ilyenkor a gondolás felel az utasok épségéért. Mint ahogy a véletlenül előkerült palackpostás segélykérést sem hagyhatja figyelmen kívül: kötelessége segíteni.

A történet végére aztán kiderül, hogy hősünk megfejti-e a Tó titkát, és az is, hogy hogyan alakul utasainak sorsa Labirintó vizein.

Kertész Erzsi különleges világot teremtett. A Labirintó váratlan fordulatokban gazdag kalandregény, kifordított tündérmese, vicces állatmese és szürreális nyelvi attrakció.

És szerepel benne egy jós is, aki még időben figyelmeztet: A kígyós nő veszélyes lehet!

Íme mindjárt, egy kakukktojás, ugyanis a Labirintó nem egy rossz könyv, csupán teljesen másra számítottam, mint amit adott, s így hatalmas csalódás lett a vége...

Maga a történet, a világ és a szereplők nagyon jól eltaláltak, és a cselekmény is izgalmas. De a végén a hajamat téptem a „soha meg nem ismert főhős” és a „dilis” macska miatt... Sokkal jobb történetre számítottam, valami katarzist vártam a végén, de csak a nagy semmi várt! :( Értem, miért végződött a történet úgy, ahogy, de beugrottam a gyönyörű, új borítónak, és azt hittem, egy értelmesebb történetet kapok, azonban ez a sztori korántsem olyan megfogható és reális, mint gondoltam. Ez az elvontabb, függővéges befejezést kedvelő emberek könyve, nem az enyém. :S Itt egy olyan függővéget kapunk, ahol nincs második felvonás, nincs folytatás, és ez fenemód frusztrál… Az illusztrációk 90%-a viszont gyönyörű.

4. helyezett - Lőrinc László: 25 ​szelfi az Árpád-korból

Értékelésem: 4/5*

Fülszöveg

Honfoglalás, csata, királyi esküvő – vajon milyen szelfiket posztoltak volna ezekről az eseményekről Árpád-kori eleink, ha íj, bárd és lúdtoll helyett okostelefont tartanak a kezükben? Merthogy lelkesen posztoltak és kommenteltek volna, az tuti.

Árpád vezér, István király, Gizella királyné, Szent Margit vagy épp Gellért püspök ezeken a rendhagyó történelemórákon hús-vér emberként jelennek meg: örülnek, sírnak, és persze húzzák egymást.

És hogy mi történhetett valójában – mi az, amit a történészek biztosan tudnak –, a fejezetek végén található összefoglalókból derül ki.

A 25 szelfi az idei évem egyik hatalmas csalódása. :( Az hagyján, hogy a Kolibri kiadó még júniusban, a Könyvhéten tüzelt fel teljesen, miszerint a kötet júliusban érkezik, melynek aztán folyamatos tologatás lett a vége, és a kötet végül csak augusztusban látott napvilágot, mikor már nem is nagyon hittem benne. Ezzel a csúszással még csak-csak megbékéltem volna, azonban a beharangozók után egy sokkal humorosabb írásra számítottam. Sajnos a kötetben szereplő "chat-beszélgetések" legnagyobb része humortalan, fárasztó, agyzsibbasztó, és az egyes fejezetek után található, mintegy magyarázatként szolgáló szimpla történelemismertető írások sokkalta érdekesebbek és izgalmasabbak voltak számomra, mint a kötet elvileg velejét és durranását adó chatelés a történelmi alakok között... :( Noha fogalmam sincs, hogy van-e összefüggés a május 30-án megjelenő Wylie Overstreet: Világtörténelem facebook-ra hangolva c. kötet és a 25 szelfi elkészítésének ötlete között, de kísértetiesen, nem sokkal a külföldi kötet megjelenése után jött a hír a "magyar" kiadásról, ami sajnos jóval alul teljesített a külföldi "nagytestvérénél". :( Nagyon sajnálom, mert rendkívül izgatottan vártam, és a kötet utolsó oldalain még a következő, várható történelmi korokat a középpontba állító folytatás beharangozói is helyet kaptak... Remélem, azok jobban fognak sikerülni és humorosabbak lesznek... 

3. helyezett - Bosnyák Viktória: Unikornis ​égen, földön

Értékelésem: 4/5*

Nagyon szeretem Bosnyák Viki történeteit, szerintem az ő neve egyet jelent a minőséggel, hiszen rendkívül tehetséges gyermek- és ifjúsági irodalom író, ez a kötet azonban nagyon félrecsúszott, és számomra Rippl Renáta gyönyörű illusztrációi mentették csak meg a teljes sötétségtől. A kötetről szóló részletes értékelésemet itt olvashatjátok, ám egy rövid részletet megosztok belőle. 

"A mese tanulsága, miszerint a belső sokkal fontosabb, mint a külső, és az igazi varázslat a szívünkben rejtőzik, és onnan tör elő - mind-mind gyönyörű gondolat - csak sajnos rossz köntösbe bújtatva... 

Sajnos azt kell mondjam, hogy Bosnyák Viki most mellé nyúlt... :( A mese humorral átitatott kezdeti egyedisége tökéletesen megírt, ám a közepe kapkodós, elhamarkodott, míg a befejezés teljesen hazavágja az elején még oly bájos Kori személyiségét..."

Nos, íme az ezüstérmesünk, mely valóban teljesen kiakasztott olvasás közben... A kötetről írt részletes értékelésemet itt tudjátok elolvasni, most pedig újra leszögezném, hogy ilyen idegesítő, buta főhősnővel is ritkán találkozom könyv lapjain... És ennek a történetnek még folytatása is van! Megáll az eszem...

Részletek az értékelésemből
"Emma gondolatai csak a fiúkon és a maszturbáláson járnak, és ezt most szó szerint értem. A 336 oldalas könyv kb. minden második oldalán szó van valamilyen formában a maszturbálásról, a legjobb barátnő APUKÁJÁNAK fantáziálásáról és egyéb olyan erkölcsileg megkérdőjelezhető tettektől, ami nem éppen mutat jó példát a fiatalság számára...
Lehet, hogy picit túl komolyan nézem a kérdést, hiszen azok a problémák, amiket a könyv felvet, mind-mind velejárói az életnek, ám nem gondolom, hogy arra kellene bátorítani a tiniket, hogy ilyen mocsokul bánjanak a fiúkkal, vagy éjnek évadján parókában rongálni menjenek az édesanyjukkal, vagy minden bulin holtrészegre igyák magukat és bárki, aki az útjukba kerül azzal smároljanak, arról nem is beszélve, hogy az interneten más személynek való kiadást és az online társkeresőkre való regisztráció folyamatát is szépen bemutatja lépésről lépésre..."

1. helyezett - Aranyérem - Winston Graham: Ross ​Poldark (A Poldark család 1.) MAGYAR KIADÁS

Értékelésem: Nem csillagoztam. Ez a fordítás egy fél csillagot sem érdemel.

Rendszeres követőim és hű olvasóim tudják, mennyire imádom Winston Graham regényfolyamát eredeti, ANGOL nyelven. Természetesen rendkívül boldog voltam akkor is, amikor a KMK elhozta nekünk az első rész magyar fordítását, de ez az öröm csupán addig tartott, míg el nem olvastam ezt a gyalázatot, amiért pénzt adtam ki... Mivel e kendőzetlen, negatív hangvételű véleményemért már megkaptam a magamét, nem szeretnék újabb gondolatokkal olajat önteni a pislákoló tűzre, bár úgy gondolom, hogy a könyvkiadóknál dolgozó embereknek a negatív kritikát is el kell fogadni, hiszen van, hogy valami nagyon nem úgy jön létre, ahogy kellene... 
A kötet fordításáról szóló részletes értékelésemet itt olvashatjátok, de megosztok néhány gondolatot itt is belőle, ha valaki nem szeretne hosszabban olvasni... ;) 

Nektek mely könyvek okoztak idén csalódást?