Ma Maria Surducan gyönyörű képregényéről hoztam nektek értékelést. A kötet eredeti címe Naiade, melyről még az év elején szereztem tudomást, mikor az illusztrátor és képregényrajzoló Maria munkásságával ismerkedtem. A magyarul Vízitündér címet kapott képregény Kolozsváron jelent meg, és jelenleg a Fumax webáruházából rendelhető.

A kötet megszerezésének körülményeit az alábbi linken olvashatjátok el. Higgyétek el, valóban érdemes felkeresnetek ezt a korábbi posztomat, ugyanis ezen értékelésemet kiegészítve egy borítómustrát is olvashattok a kötetről! ;) 

A történet egy sötét éjjelen veszi kezdetét, egy erdőben, ahol több marcona férfi ül körbe egy tábortüzet. A helyszín ismeretlen, azonban a férfiak aranyat keresnek a folyóban, és a körülöttük elterülő vidék számomra az indián könyvekből megismert vadregényes, észak-amerikai tájakat idézte. *-*

A történet kezdetén a tüzet körülülő férfiak - már amúgy is - népes táborához csatlakozik egy testvérpár, akik első ránézésre kissé sunyinak tűnnek, ám hamar kiderül, hogy minden kétes ténykedést a megélhetésük miatt voltak kénytelenek elköveni, ugyanis az élet mostanában igen kemény, és az emberek folyamatosan küzdenek az életben maradásért...

A testvérpár egyik tagja éjjeli sétára indul az erdőben, majd az ösvényről letérvén, három nőt pillant meg egy tó partján, akik vidraruhájukat levetvén megmártóznak a habokban... A három nővér észreveszi, hogy egy férfi rejtőzik a cserjésben, s mivel egyiküknek megtetszik az idegen, végül úgy határoz, hogy otthagyja nővéreit... A férfi időközben megszemléli a nő vidraruháját, aki - ruhája eltűnése miatt - kétségbeesést mímelve felfedi kilétét és találkozik a jóvágású férfival. A férfi kölcsönadja a mezítelen nőnek a saját ruháit, és a kettesben töltött éjszakai séta alatt a két fiatal egymásba szeret... A férfi - visszatérvén a táborba - bemutatja az éppen indulni készülő testvérének az erdőben talált lányt, és közli fivérével, hogy ő bizony a hegyen marad és letelepszik. A vízitündér csatlakozik a táborhoz, és megmutatja az aranymosóknak, a folyó mely részén találhatnak aranyat. Kiderül, hogy a hegy, amin állnak, a lány tulajdonát képezi, aki úgy dönt, megosztja a férfiakkal az örökségét, és letelepedik...

A képregény történetében ekkor következik be egy nagyobb időbeli ugrás... 

Kedves (a vízitündér) és Fekete (a férfi) immáron  házasok és egy gyönyörű kislány, Ilona szülei. A fiatal pár boldog, hiszen az aranymosók jól elboldogultak az eltelt években, és egy kisebb város is létrejött, Kedves varázslatos hegyének és folyójának aranytartalékai azonban kimerülőben vannak, így Kedves nővérei, valamint a környező hegyek misztikus teremtményei rossz szemmel nézik az idegenek térhódítását...
Kedves haragosan száll szembe nővéreivel és hatalmas varázslatot hajt végre, hogy védje a szeretett férfit és otthonát, ám a vízitündér távollétében a férfiakat megtámadja egy másik alakváltó - egy farkas... Az emberek - Kedves varázslatának hála - végül győzelmet aratnak, kinek kiléte azonban férjén és annak testvérén kívül minden ember számára titok. Senkinek sincs tudomása arról, miféle szerzet is Kedves valójában, azonban a farkas győzelme felett rendezett mulatságon Fekete jócskán felönt a garatra, és meggondolatlanul kifecsegi felesége titkát, aki szörnyű haragra gerjed és elhagyja férjét... Fekete későn eszmél rá, hogy óriási hibát követett el, és az emberekkel a felesége keresésére indul, aki azonban nyomtalanul eltűnik az éjszakában...

A Vízitündér egy 64 oldalas, szemet gyönyörködtető kiadás, mely rövidsége ellenére is egy több évet felölelő, izgalmas történetet rejt magában. *-*

A  történet gondosan felépített, aprólékosan átgondolt, varázslatos mese, melynek karakterei egytől-egyig karizmatikusak, egyediek és minden erényükkel és hibájukkal együtt szerethetőek. Az emberek hús-vér lények, kiknek esendőségét az írónő hűen ábrázolja... Kedves egy igazi rejtély az olvasó számára, egy varázslatos, titokzatos tünemény, aki misztikus mivoltja ellenére beleszeret egy emberbe. A vízitündér mindenét feláldozza a szeretett férfiért, s végül az EMBER  lesz az, aki elárulja őt... Fekete kezdetben egy kissé ellenszenves figura, aki kockáról kockára válik egyre szimpatikusabbá... Egy okos, leleményes férfi, aki egy görbe estén mindent elront, és elveszíti a legdrágább kincsét, amit az élettől kapott... Elveszíti a NŐT, aki mellett rálelt a boldogságra, és ráeszmél, mire képes a fajtája...

A történet színhelye, a misztikus erdő teli van feltárásra váró titokkal, melyeknek igen csekély részéről rántja le a leplet az írónő. Az olvasó az oldalak előrehaladtával egyre mélyebbre hatol a ködben, mégsem oszlik el teljesen a szemét elfedő bűbáj... Ha hinni lehet a pletykáknak, a képregény egy sorozat első kötete, melynek folytatásáról sajnos még nem tudok semmit, ám a vége mindenképpen folytatásért kiált! A régi korokban játszódó, kosztümös-misztikus történet - mint fentebb is említettem - az aranyásók életével, az emberek viselte ruhákkal és az általuk használt eszközökkel számomra Észak-Amerika történelmét juttatták az eszembe, ami annak ellenére, hogy ismerős, tud újat adni! E kapocsnak köszönhetően újra elmerülhettem az általam oly hőn imádott korszakban, és egy varázslatos utazást tehettem a vízitündérek és az aranyásók világába, ami a tündérmesék kliséivel szemben nem egyszerűen fekete-fehér, hanem valósághű, a szépet és a jót egyaránt megjelenítő történet, ahol minden szereplő megtapasztalhatja az élet szépségét és könyörtelenségét... A képregény pontosan olyan, mint maga az élet...


Noha az író Maria Surducan életéről már olvashattatok a blogon, így róla nem ejtenék bővebben szót az értékelésemben, mindenképpen meg kell említenem Benczédi Anna Júlia nevét, aki a kötet rajzolója és színezője. Annának köszönhetjük a képregény realisztikus, gyönyörű képi világát, ami teljesen magába szippantja az olvasót. *-* Anna színkezelése viszonylag egyszerű, nem használ túlzottan élénk, tarka színeket, s csupán néhány színnel dolgozik. A képregényben a zöld, a kék, a fekete, a barna és a fehér szín dominál, de ezek mellett természetesen megjelenik még számos más szín egy visszafogottabb, hidegebb árnyalata is. A kötet képi világa és a színezés tökéletesen megjeleníti ezt a sötét, mitikus világot, ami ezer titkot hordoz magában... :) 

A kötetet Víg Boglárka fordította. 

Értékelés: 5/5 vízitündér