A 12 fejezetben elmesélt történet kezdetén Kicsimackó nehezen ébredezik reggel, s többszöri szülői kérésre sem bír kimászni az ágyból.

Mackómama betegséget állapít meg nála, amire a beteg azonnal gyógyteát kap, bár igencsak nehezen fogadja el, hogy azt most meg kellene innia... ^^

Mackómama egyedül marad két kis bocsával, Mackópapa pedig dolgozni megy. Ám az anyuka nem marad segítség nélkül, hiszen a "boszorkány-nagymama" azonnal útra kél, amint tudomást szerez unokája állapotáról.

Kicsimackó, betegsége során meglátogatja a doktor nénit, Mackómama és Mackópapa között alszik éjjelente, szirupot kóstol, majd ahogy kezd egyre jobban lenni, úgy bír vele egyre nehezebben az anyukája. 

Ezután következik a ruhabújócska, a keksz sütögetés, séta a parkban, orvosi táskával és kellékeivel való játék Málnamaci társaságában és végül a már önfeledt, szórakoztató játék apával.

Mivel egy betegség esetén az emberek és embergyerekek (LOL) is ugyanezeket a szituációkat élik át, a mesekönyv tökéletes választás betegség esetére, de Kicsimackó-rajongóknak egészséges állapotban is kihagyhatatlan darab!

Egri Mónika, a kötet illusztrátora most is brillírozik, a háttérben elrejtett apróságok mosolyt csaltak az arcomra olvasás közben; kedvencem az orvosi rendelőben kifüggesztett, a Dr. Vadadi Adrienn és Dr. Egri Mónika rendelési idejét mutató tábla. ❤

Irigylésre méltó a nyulak élete: hol bukfencet vetnek a virágos réten, hol napoznak egy jót fürdés után, hol tojást festenek - de mindig vidámak, és jó a kedvük. Ugrálj velük végig a mezőn a ritmusos, vicces versikékkel és Axel Scheffler kedves-ironikus rajzaival!

Panka nem ma kezdte az óvodát! Már középsősként lép be a Hóvirág csoport ajtaján, mégis minden egy kicsit más, mint az első évben volt. Új gyerekek, új óvó néni és vele új szokások érkeznek a csoportba. De Panka hamar felismeri, hogy érdemes nyitottnak maradni, és megismerkedni az új csoporttársakkal, megkóstolni a titokzatos levest, és felszállni a varázsszőnyegre - mindezt az új óvó néni vezetésével!

Történetünk főhőse, Momó épp lefekvéshez készükődik, s szorosan magához öleli kedvenc plüssállatát, a piros színben pompázó, tacskó Max-et.

A kisfiú azonban nem tud elaludni, varázsigét suttog kutyusa fülébe, amitől az életre kel, majd meghallgatja Momó kérdését, akit az izgat mindennél jobban, hogy alszik-e a Nap, mikor ő is?

Max társaságában a fiú hamarosan az űrben találja magát, a Naprendszer csodákkal teli, lenyűgöző világában, ahol a Hold szegődik kalauzuknak, s válaszol kérdéseikre.

Lehet, hogy a gyerekekhez a manapság oly divatos tacskó és maga Momó kerül majd közel, s válik kedvenccé, de nálam a Hold vitte el az aranyérmet!

A Momó és Max, vagyis inkább a Hold ^^, nálam leszorította Pitypangot és Lilit a dobogó tetejéről, s nem csodálom, hogy a most megjelent kötetet már azonnal utánnyomásra kellett küldeni, mert úgy viszik az emberek, mint a cukrot! Nem meglepő, s ha van még könyvmoly, akinek nem vették meg, javaslom, ne habozzatok, irány a bolt érte!

A történet olvasmányos, a tényeket, információkat izgalmasan adja át, a mese tanít. Legnagyobb erőssége mégis a bámulatos képi világ, ami számomra sokkal szebb volt, mint eddig bármely Pásztohy Panka-kötet. Nem tudom, miért ejtette ennyire rabul ez most, de azt tudom, hogy nagyon szeretem a fiús könyveket, amik elsősorban fiú karakterekkel dolgoznak, őket szerepeltetik, hozzájuk szólnak - rémesen kevés van belőlük a mai gyerekkönyvpiacon.

A kiskutya, aki... c. könyvosorzat immár 13. kötete látott most napvilágot, melyben Milli a dinoszauruszokkal ismerkedik.

Nos, a dinoszaurusz-rajongók örülhetnek, új könyvvel gazdagodhat a gyűjteményük a témában.

Milli gazdái épp a nagymamájukhoz igyekeznek kempingezni, aki egy tengerparti nyugdíjasotthonba költözött. A hely érdekessége, hogy a part nevezetes dinoszaurusz csontokban gazdag földjéről, így Anna már alig várja, hogy elinduljanak.

A kislány az iskolában tanultak miatt rendkívül izgatott, s mindenképpen szeretne dínócsontot találni, mely vágyát - természetesen - Milli szeretné leginkább valóra váltani.

Milli dínós kalandjában olvashatunk e rég kihalt lények fajtáiról, a paleontológiáról, kövületekről, megtudhatjuk, melyik ma élő állat ősei maguk a pterodaktiluszok, s emellett olvadozhatunk Milli suta báján, naivságán és hatalmas szívéből eredendő kedves gesztusain.

Milli hozza a tőle megszokott formát, humoros szituációkba keveredik és bővíti ismereteit a világról. Nem lehet megunni nem mindennapi kalandjait, kell, hogy az egyhangú mindennapokba vidámságot csempésszen a parányi mopsz.

Nina Jones képi világa pedig továbbra is magával ragadó.

A meseregény ismeretterjesztő kötetnek is kiváló, számos dínó fajtát felvonultat, tényei bizonyítottak, az írónő korrekt kutatómunkát végezhetett a történet megírása előtt.