.png)
bergjudit
értékelés
gyermekkönyv
mesevilág
pagony
rátkaikornél
rumini
Berg Judit: Rumini Kővárosban - Értékelés
A Szélkirálynő ismeretlen szigetre téved, ahol Rumini, Balikó és Sebestyén összeismerkednek a szigetlakókkal. A pepinók igen furcsa népség: semmi nem érdekli őket, üres tekintettel néznek maguk elé, és a hajukban lévő gyöngyöket fésülgetik. Hamarosan kiderül, hogy sem a népükről, sem magukról sem tudnak semmit. Ráadásul a Szélkirálynő legénységének többi tagja nyomtalanul eltűnik!
Lehet, hogy mindenről a titokzatos Csimbumm uraság tehet?
Ruminiékre hárul a feladat, hogy megkeressék a társaikat, és visszaadják a pepinóknak az emlékeiket és a történeteiket.
Új sorozat a Rumini-univerzumban! Rövidebb történetekkel, Rátkai Kornél rajzaival.
 |
"- A legjobb dolog, ami történhet egy tengerésszel, ha barátjául szegődik a szél!" |
Vérbeli Rumini-rajongóként határtalan örömmel, kitörő lelkesedéssel fogadtam a Rumini-univerzumot tovább bővítő legújabb könyvsorozat, a RuMINI első kötetének megjelenését, ami a tavalyi Könyvhéten látott napvilágot. Azóta már háromszor olvastam.
A RuMINI a kezdő olvasóknak szánt Most én olvasok! és a nagy Rumini-regények között helyezkedik el, s egy, terjedelmét tekintve rövidebb, de bőséges meseregényt takar, aminek a folytatásaira bizton számíthatunk! (A második kötet az idei Könyvhétre látott napvilágot, értékelése hamarosan várható!)
Ruminiből soha sem elég!
A Rumini Kővárosban története a pelevári kalandok után játszódik. Hőseink éppen hazafelé tartanak második útjukról, a Szóláti-szigetekről, mikor a tenger közepén beáll a szélcsend, a Szélkirálynő kikerülhetetlen áramlatba kerül, s a hajó - a legénységgel a fedélzetén - magatehetetlenül sodródik a tengeren - ki tudja hová...
Irányadó pont nélkül Sebestyén nem tudja, mennyit sodródhatott a Szélkirálynő, az ivóvíz pedig fogytán. Az aggódó matrózokra azonban rámosolyog a szerencse, mikor feltűnik egy sziget a láthatáron.
Sajtos Pedro, az őrszem és a félős Bandi a hajón maradnak, míg a legénység többi tagja két táborra verődve elindul vizet keresni a szigeten.
Rumini és Balikó Sebestyén társaságát választja, s hármasuk nemsokára egy különös rajzokkal teli sziklára bukkan, majd a bozótból váratlanul elébük ugrik egy különös lány...
Rövid beszélgetést követően kiderül, hogy hőseink a pepinók földjére vetődtek.
A lány, Jolanda kedvesen, de egyben apatikusan fogadja hőseink felbukkkanását, s csupán a mesék, kalandok, dalok említésére jön izgalomba.
Jolanda törzse falujába, Porfészekbe vezeti a három utazót, ahol kiderül, hogy a pepinók nem ismerik a múltjukat, nincsenek meséik, s mindennapjaikat fásult közömbösségben élik.
Van azonban egy érdekes, különös ismertetőjegyük, méghozzá a hajukban növő gyöngyök, amiket a sziget ura, Csimbumm uraság minden nap magával ragad...
Vajon miért rabolja el a soha nem látott vezetőjük a gyöngyeiket?
Itt az idő utánajárni a szigetet és a pepinók életét beárnyékoló furcsaságoknak!
A Rumini Kővárosban ízig-vérig kalandregény, rejtéllyel és bravúros humorral a javából! Új földekre evezünk a történet folyamán, bővül ez a csodálatos világ, lassan jó volna egy falra (is) felakasztható Rumini-világtérkép!
A pepinók szigetével zsenge, lenyűgöző helyszínt, míg a néppel vérfrissítő, új szereplőket kapunk. Jolanda szerethető mellék(fő)szereplő, figyelemre méltó és szomorú háttértörténettel.
A regény negatív karaktere és ellensége jelen esetben egy elég furcsa szerzet, lehet szeretni és utálni, együtt érezni vele vagy épp a pokolba kívánni. Mindenesetre az ő karaktere egy nem várt, de nagyon szép befejezést kapott...
Külön bekezdést szeretnék szentelni a Szélkirálynő kormányosának, akinek végre - végre! - nagyobb szerep jut a történet folyamán, s így az ő személyiségét is jobban megismerjük.
Nagyon ideje volt, örültem, hogy a legénység tagjai közül olyan emelődött ki, aki Balikó jövőbeli karrierjében fontos szerepet játszik, s igazi példakép lehet.
Sebestyén és a két matrózfiú hármasa tökéletesen működött együtt a lapokon, megvolt köztük a kifogástalan összhang, elsőrangú csapatot alkottak, jól működő dinamikájukat az összetartás, az egyenlő félként való kezelés és a humor jellemezte.
Rátkai Kornél prímán ábrázolta Sebestyént, oda meg vissza voltam a megálmodott dizájntól (kedvencem a kendő a fején).
Örülök, hogy a kicsi és most a "közepes Ruminit" is Kornél illusztrálja; Nagy Zoltán rajzai után és mellett tökéletesre sikerült ez a mesés világ. A kettő együtt nekem személyes kedvencem, s hadd emeljem ki a Kornélra oly jellemző finom, ütős humort, amit itt is cselecsempészett a rajzokba - a pepinó faluban, kunyhóból kilógó lábacskákon konkrétan dőltem a nevetéstől. ^^
Úgy gondolom, a legkisebbeknek szóló Rumini-kötetek egyik erőssége Kornél lenyűgöző képi világa, a bájos karakterek, amik hűek mindkét rajzolt elődhöz, stílushoz.
Szeretném külön kiemelni a "legek népét". A beszédes, hasfalszaggatóan humoros és ötletes neveket viselő leguánok a végjáték szerves részét képezik, személyükben a rajongók egy olyan friss szereplőgárdát kaptak, akik bátran állhatnak fel, teljes mellszélességgel a klasszikus Rumini-népek sorába!
Csodálattal adózom Berg Judit kiapadhatatlanul kreatív szellemének, aki újra és újra megcsinálja - s ír egy következő zseniális történetet nekünk, könyvmolyoknak! ❤
Az utóbbi évek Rumini-történetei visszahozták számomra az első kisegeres regények világát, ami sok-sok évvel ezelőtt magába szippantott, s kárpótolnak az utolsó két nagyregényben eszközölt változtatások végett, ahol számomra!!! Rozi már zavaróan főszerepbe került.
Berg Judit bravúrosan alakítja a kronológiát, a most már tényleg színes felhozatal, a sokféle kis- és nagyregény története szenzációsan felépített; minden történet szépen elhelyezhető a Rumini-idővonalon!
A Szélkirálynő legénységéből soha nem elég! ❤
Értékelés:
Idézetek
"- Kapitány úr, elfogyott az ivóvizünk! - jelentette drámai hangon Ajtony, a Szélkirálynő nevű tengerjáró vitorlás szakácsa.
- Micsoda? És mi lesz a limonádéval? - rémült meg Dundi Bandi, a pocakos matróz, aki reggeli óta a tízórairól ábrándozott."
"Ki tudja, kik lakják ezt a cseppet sem bizalomgerjesztő földdarabot?"
"Rumini és Balikó Sebestyén mellé szegődött, mert tudták, hogy az izmos, csupa szív kormányos nem fogja folyamatosan fegyelmezni őket, viszont jól el tudnak vele beszélgetni."
"- Te nem tudsz mesélni?
Jolanda a fejét rázta.
- Azt sem tudod, mi az a mese? - kérdezték döbbenten.
- Honnan tudnám?
- A mese az, amikor elmondasz egy történetet, amiből kiderül, mi történt valakivel valahol."
"El sem tudta képzelni, milyen lett volna a gyerekkora mesék nélkül!"
"- Mesélni is tudsz? - csillant fel a kislány szeme reménykedve.
- Nem - rázta a fejét az öreg. - Nagy csend honol a fejemben, nincsenek benne se mesék se gondolatok. A mi népünknek nincsenek történetei."
"- Barátaim! Rájöttem, hogy rettenetes dolog történt! Elrabolták tőlünk a meséinket!"
"- Éjjel nem tudtam aludni, mert az este hallott mesék és dalok furcsa visszhangot keltettek a lelkemben - magyarázta. - Úgy éreztem, távolból szól hozzám valaki, akinek eddig a létezésére sem emlékeztem. A ti történeteitek nyitották meg az utat felé..."
"- ...A történeteink nélkül úgy sodor minket a szél, mint a lehullott leveleket!"
"- Rumini! Balikó! Sebestyén! - csendült Jolanda hangja a csöndben. - Kérlek, segítsetek megkeresni az ellopott meséinket!"
"- Szerintem az inkább egy almafa - rázta a fejét Balikó. - Esetleg mangó vagy más gyümölcs.
- Te mindig csak a hasadra gondolsz, komám! - vigyorgott Rumini. - Komolyan mondom, túlteszel Dundi Bandin is!
- Dehogyis! Én csak azt mondom, amit látok! Ez például itt egy lepény a sütőlapon.
- Fura ez a sütőlap. Engem inkább görbe fogú fésűre emlékeztet, ami beleakadt egy nagy gyöngybe - rázta a fejét Sebestyén."
"- Már ha az teknős egyáltalán, és nem egy szép kövér körte - hümmögött Balikó."
"- Na, mit mondtam! Ott az út! - ujjongott Rumini, és már kapaszkodott is felfelé.
- Ezt nem ússzuk meg szárazon - morgott Balikó. - Már most átázott a gatyám!"
"...egyelőre nem történt semmi, attól eltekintve, hogy Balikó addig forgolódott, amíg megbotlott egy kőben és térdre esett. Fájdalmas arckifejezéssel tápászkodott fel, és onnantól kezdve inkább a lába elé nézett."
"- Nem vagyunk akrobaták - rázta a fejét Balikó. - Szerintem inkább próbáljuk megkeresni a falak közt átvezető utat!
Egy óra bolyongás után Balikó véleménye megváltozott.
- Mit szólnátok, ha felállnánk Sebestyén vállára és úgy próbálnánk körülnézni? - kérdezte fellelkesülve.
- Micsoda zseniális ötlet! - kuncogott Rumini. - Nem baj, hogy nem vagyunk akrobaták?"
"Sebestyén a vállát dörzsölgette.
- Amilyen véznának tűntök, olyan nehezek vagytok - csóválta a fejét, de egy cseppet sem haragudott."
"- Hol a vár? - nézett körül Balikó.
- A legrejtettebb helyen! - jelentette ki Lezser.
- Ne fecsegj már annyit! - mordult rá az egyik társa.
- De hát én vagyok a legszószátyárabb legény!
- Én meg a legerősebb. Úgyhogy kupán leszel vágva, ha nem hallgatsz el!"
"Rémülten fordultak a hang irányába, de nem láttak semmit. Úgy tűnt, mintha szürke felhő vagy gomolygó köd úszott volna be a szobába. Rumini, Balikó és Jolanda ösztönösen közelebb lépett az egyetlen felnőtthöz, a széles vállú Sebestyénhez, bár mindannyian tudták, hogy egy test nélküli hanggal szemben bizonyára a bátor kormányos is tehetetlen."
"- ...Begyűjtöm az emlékeket, gyöngyökbe töltöm őket, és a végén testet gyúrok belőlük magamnak! Még nincs elég emlékem, de már közel a cél. Sűrűbb és erősebb leszek minden percben, míg végül testé válik körülöttem a sok történet, emlék és gondolat..."
"- Te vagy a legjobb szakács? - találgatott Rumini.
- Úgy bizony! - bólogatott a leguán. - Nevem...
- Várj, kitalálom! - vágott közbe Balikó. - Lekvár?
A leguán a fejét rázta.
- Akkor Liszt? Esetleg Lencse? Licsi? Lecsó?
- Nem semmi! Már az összes rokonom nevét kitaláltad - kuncogott a legjobb szakács.
- Linzer? - próbálkozott Rumini is.
- Majdnem! Az a nagypapám! - nevetett a leguán. - Szabad a gazda? Lángos!
Balikó a fejéhez kapott.
- Remélem, sajtos-tejfölös!"
"- Fütyüljünk, fiúk, hátha idecsalhatjuk a déli szelet! - mondta a kapitány."
"Csak úgy lobogtak a frissen feltámadt szélben a matrózfülek."
"- Nem baj, ha elhagylak benneteket? A keleti szél elhívott forgótáncot járni..."
"- Nekem még soha senki sem volt hálás. Lehet, hogy ezentúl a hajósokhoz szegődök, itt végre szükség van rám. Csak füttyentsetek, ha irányt akartok változtatni!"
"- A legjobb dolog, ami történhet egy tengerésszel, ha barátjául szegődik a szél!"
0 comments