Jarvis Medve és Madár könyvsorozata külföldön és itthon is méltán örvend hatalmas népszerűségnek. Mi sem bizonyítja és támasztja alá ezt a rekordidő alatt megírt és magyarra is lefordított kötetek megjelenése, amik mit sem veszítenek lendületükből és bájukból. 

A könyvsorozat negyedik kötete A ​bot és más mesék címmel jelent meg a Pagony kiadónál, s ismét négy tündéri történetet tartalmaz, melyek mindegyike főhőseinkre koncentrál és most nem hoz be új állatkaraktert a világba.

Az első mese A falevél címet viseli, melyben Medve arcára makacsul ráragad egy levél, ám ezzel hősünk nincs tudatában. Vidáman masíroz végig az erdőn Madár házáig, mindenkinek integet, de azt nem veszi észre, mennyire megbámulják.

A cserebere c. epizódban az állatok régi, megunt tárgyaikat viszik "a piacra", ahol aztán minden tárgy gazdát cserél. Ez a cserebere tulajdonképpen az erdő egész területén zajlik, majd Madár halálra válva ébred rá, hogy elcserélte Medve kedvenc pattogós labdáját is... Mindenáron vissza kell szereznie!!!

A címadó A bot c. mesében hőseink ágakat gyűjtögetnek, ahogy az erdő állatainak nagy része is. Vannak azonban, akik összevesznek egy-egy mutatós darabon, ami Medve és Madár szerint elég nagy gyagyaság. Mígnem rájönnek, hogy mindketten ugyanazt a botot fogják...

Jarvis továbbra is ötletes, kreatív és aranyos történeteket sző kedves főhőseiről. Jelen gyűjteményben Medve igazi divatdiktátorrá válik a kósza falevélnek köszönhetően; bepillantást nyerhetünk az erdő lakóinak egy újabb időszakos eseményébe; láthatjuk a botkuckó elkészültét - higgyétek el nekem, elég rögös út vezet el odáig ^^ -, valamint azt is megtudhatjuk, hogy bizony mi eddig a pillanatig bizony rosszul számoltuk az időt...

Hiszen most, 15 óra 21 perckor, mikor az értékelésem készül, nem 15:21 van, hanem blogidő! Aztán megyek, felnyalábolom a férjem és játékidőt tartunk egy új Pagonyos társassal, majd következik a díszítőidő, hisz holnap, december 1-jére már karácsonyi díszekbe kell, hogy öltözzön a lakás...