A kötet épp utánnyomás alatt van (ez az én szerencsém mondhatni) és sikerült elolvasnom azelőtt, hogy megvásároltam volna, s már le is repült a kívánságlistámról...

A történet nem csupán a lapozó 24 oldala végett lett elképesztően lerövidítve és átalakítva, hanem a célközönségnek szánt mivoltja miatt is. A fő cselekmény nagyvonalakban természetesen megmaradt. A történet elején Dracula meghívja Harkert, aki eleget is tesz a meghívásnak, s minden szépen úgy is zajlik, mint a regényben – egy bizonyos pontig. Harker ép elmével visszatér Minához (miután sikeresen visszaveri a gróf vacsoraasztalnál tett vérszívási kísérletét egy puszta „visszautasítással”), majd összeházasodik szerelmével. Dracula a koporsójában szintén Angliába utazik, ahol aranyosan kukucskál Harkerék hálószobájának ablakán, majd megjelenik Van Helsing professzor is, aki nem maradhat ki. (Lucy teljesen kimarad, ahogy a vérszívás és majdnem mindenféle támadási kísérlet is). Hirtelenhamar, szinte érthetetlen módon rájönnek, hogy Dracula vámpír, aki megharapja Minát, majd a következő oldalon már ismét a gróf várában vagyunk, ahol koporsójában fekve (plüssmacival...) találnak rá hőseink, ám ahelyett, hogy végeznének vele (hisz mégis egy babakönyvről van szó), a gróf felébred, ismét vágyna egy kis harapásra, ám egy kis „cöcc-cöcc”, nem úgy van azzal elintézve rendreutasítják, hogy ez a vérszívásdi nem illendő ám… A cuki-öreg bácsi el is szégyelli magát, majd főhőseink hazautaznak, míg Van Helsing professzorra marad a feladat, hogy az alvó Dracula álmát őrizze és visszatartsa minden kis huncutságtól.

Hát, öhm, kéremszépen... Felnőtt fejjel (rajongva az efféle illusztrációkért) egyrészt rém aranyos a játékos, huncut Dracula bácsi, aki valamilyen különös véletlen folytán harapdálni akar némi vérért, meg is szakadtam a nevetéstől, másrészt döbbent pislogás közepette WTF-érzéssel bámultam ki a fejemből. Ez mi volt vajon? A totyogók max. a képeket nézegetnék, a történetből nem sokat fognának fel, ha mégis, a vérszívás és az idős bácsi huncutka mosolya itt-ott félelmet kelthet, érett fejjel, a Dracula-rajongást félretéve pedig percekig sírva röhögés lehet ennek a kifordított Dracula-történetnek az olvasása.

Ezek után nekifutok a 3 éveseknek készült Frankensteinnek is, asszem… ^^ Szeretem sokkolni magam. XD

Kiegészítő gondolat: lehetséges, hogy a könyveket a klasszikusok megismertetésén túl Halloween ünnepére szánták, ám akkor mindenképp egy 6-7+ éves korosztálynak ajánlott, akik között szintén akadnak ám még félősebbek, szóval csak megfontoltan!